Hát igen, ismét Júdás Viktor nélkül fogadtak el az uniós állam- és kormányfők következtetéseket Ukrajnáról. Állítólag magyar oldalról felvetődött, hogy egy rövid, általános szöveget fogadjanak el, ám végül a legutóbbi két csúcshoz hasonlóan ismét a hosszabb, 26 vezető nevében kiadott következtetések mellett maradtak. Még Robert Fico se állt be a haverja mellé.
Remélem, senki nem dőlt a kardjába, és nem fogadott ennek az ellenkezőjére, a felcsúti pankrátor következetesen hozza a formáját, szabotál, lázad, és szorgosan dugdossa a botokat a küllők közzé, pedig igazán feltűnhetne neki, hogy azt a bizonyos biciklit, amit folyamatosan tönkre akar tenni, valójában saját maga tekeri. Olyan látványosakat zakózik minden egyes alakalmommal, hogy rossz nézni, de ő így száll le erről a járműről, mindenki más pedig – aki konstatálja, hogy rendre eltaknyol – egész egyszerűen hülye.
Miután egy csapágyasra hajtott dízelmotor hangját imitálva dadadadaadaadaadaaaa the problem is war csatakiáltással sikerült újra életet lehelni a látványosan lefulladt arcszerkezetébe, zsebre vágott kézzel elviharzott a sajtó elől, de azért ezt a kordokumentumot tegyük el jó helyre, mert élő egyenes adásban így lefagyni és 5 másodperc alatt szénné égni a világsajtó előtt, durva teljesítmény. Ilyesmikkel revolverezték és gúnyolták például a volt amerikai elnököt, Joe Bident a pártállami propagandában, nem ritkán kiforgatva és jó sok lapáttal rátéve a valóságra, szerintem nem kellett volna. Látva a félreérthetetlenül és kimagyarázhatatlanul rövidzárlatos miniszterelnök elvtársat, nem szükséges másokra mutogatni. Sokan nem hitték el, hogy ez nem egy vágott, vagy a mesterséges intelligencia bevonásával készült anyag volt, pedig ez bizony a rögvalóság. Úgyhogy nem hiszem, hogy ezek után bármi is magyarázatra szorulna vele kapcsolatosan. Az ember eddig sem állt minden gyanú felett a mentálhigiénés állapotát illetően, ezek után meg… Gondolom, hogy csütörtök este összeszerelték valamennyire, péntek reggel mint egy neurológiai intézett bemindenezett Xanax-dézsmáló páciense bámult bele a kamerába, és helyenként enerváltan adta elő a szokásos monológját, ami tavasz óta ugyanaz: Ukrajna, Ukrajna, Ukrajna, Brüsszel, Brüsszel, Brüsszel. Jó, persze mindig egy picit kicsipkézi az előző hetit, a rémhíreket máshova szövi bele, mint előtte: háború, háború, háború, Pride, Pride, Pride. Szerintem egy rajzfilmet is csinálhatnának emojikból, az hatásosabb lenne az amőba szintjén leledző rajongótábor számára, és nem kéne a cserepesre harapdált pofáját koptatnia.
Mondjuk általánosságban nyugodt volt a lelkem, biztos megint a régi szép KISZ-es emlékekről álmodott, meg a nagy Szovjetunióról, amihez állandóan hasonlítgatja Brüsszelt „Eddig egymagam álltam ott az útjukban, mint a kínai tankok előtt a Tienanmen téren az egy darab ellenálló kínai, most már kétmillió kétszázezren álltunk az úton”. Nem tudom, hogy ezeket a heti produkciókat nézi-e valami szakember, de már annyi vészjósló tünetet produkált emberünk, hogy egyáltalán nem ártana valami nagyobb kaliberű kivizsgálás, mert ezeket kitalálni is szürreális, nemhogy ilyen szinten beleélve magát előadni. Akkor is, ha az persze erős visszajelzés a saját hatása alá került páciens számára, hogy nincs egyedül a hülyeségeivel és a démonaival; előfordulhat, hogy ezért gondolja azt, hogy amit vizionál, az teljesen rendben van. Egy biztos: ha komolyan mondja, ha elhitte, az nagyon nagy baj, ha meg nem, akkor az még nagyobb. Ha pedig nincs tudatában annak, amit beszél, akkor szimplán alkalmatlan: nemhogy egy országot, egy háztarást se képes elvezetni zökkenőmentesen. Látjuk, tapasztaljuk.
A műsorvezető közbevetésére, hogy a csatlakozásig esetleg véget érne a háború, Orbán azt mondta, most akarják felvenni Ukrajnát. „Arról beszélnek, hogy ennek most kell megtörténnie. Közvetlen fenyegetésről beszélünk.” Kezd olyan érzésem lenni, hogy a műsorvezető-mikrofonállvány is, akit aztán nem lehet pártatlansággal vádolni, mintha sokszor a szemeit forgatná; ahogy a csávó fejszerkezetét elnézem, neki is pörög az agya, hogy atyaég és erre is tud valami faszságot válaszolni doktorminiszterelnök uraság. Miközben szó nincs semmiről, amit ez előad, éppen az ellenkezőjéről folyik a diskurzus, de ő beszéli a hülyeségeit csak azért, hogy a szélsőjobboldalt egyben tartsa. Márpedig a kormányzási teljesítményével egyre kevésbé tudja egyben tartani.
„Ha felveszünk egy országot, tudnunk kell, mi az, hol vannak a határai, van-e definiált identitás, entitás. Az ukránok önhibájukon kívül, de definiálatlan entitás”, mondta. „Hol vannak a határai? A népesség elmenekült. Nem tudjuk, mennyien vannak, mennyien lesznek.” Mondja ezeket a szemét aljas vádakat az, aki ami napig trianonozik és magyarkodik, aki simán odadobja a kárpátaljai magyarokat a véreskezűnek, mert végül is akkor azok most ukránok, vagy magyarok? Mert a fenti okfejtésből ezek szerint ez sem igazán világos neki. De talán ennél a résznél süllyedt a legmélyebbre még saját mindenkori aljasságához képest is: azt mondta, a NATO-csúcson az történt, hogy megjöttek az „amik”, akik azt mondták, hogy eddig volt itt ez a kellemes összejövetel, ahol szamárságokat lehet beszélni, de beszéljünk komolyan. Komolyan gondoljátok, hogy ukránokat a NATO-ba? Felejtsétek el! De az Unió nehezebb. Tagállamokból áll. Brüsszelnek koordináló központnak kellene lennie, de egyre inkább úgy viselkedik, mint Moszkva. Olyan hatalmi központ, ahonnan utasítást küldözgetnek Budapestre. Részben közvetlenül, részben a Tiszán és a DK-n keresztül üzenget, mondta Orbán, aki szerint Ursula von der Leyen a brezsnyevesedés jeleit mutatja. Úgy viselkedik, mint egy pártfőtitkár, aki egykor megmondta a cseheknek, lengyeleknek, hogy az lesz, amit mi akarunk.
Júdás Viktor! Az megvan az összeesküvés-elméletekkel szanaszét feszített nagymonológjaid közepette, hogy annak idején nem volt választása a szocialista blokk tagjainak, mert így állapodtak meg a háború után a nagyhatalmak, és egész egyszerűen még Berlint is kettévágták, amikor kisorsolták, hogy ki hova lesz csatolva? Az megvan, hogy nem megkérdezték, nem szavaztak róla, hanem felhúzták a falat, és kusti, Pisti volt onnantól kezdve? Megvan, hogy szovjet csapatok állomásoztak minden egyes ilyen ország területén, és ugyanezt a hidegháborús hangulatot gerjesztették, amit most te csinálsz egyedül? Szerinted ezzel a retorikával ki az, aki a valódi Moszkva-párti? Igen, Brezsnyev megmondta, de éppen azért, mondhatta meg, amiért von der Leyen nem mondhatja meg. De te pontosan tudod, mert neked szavazati jogod van, vétójogod van, te hepciáskodhatsz, te mondhatsz mást, mint a többiek. A szovjet központi központi hatalom ezzel szemben valóban utasított, nem kért, nem könyörgött, nem szavaztatott, hanem végrehajtatott. Pont azt csinálta, amit veled is csinál a tartótiszted. Igen, ma már mindenki számára világos, hogy neked az a feladatod, hogy bomlassz és szabotálj. És te jössz Moszkvával? Te, akinek a láncos külügyminisztere úgy repked a Kremlbe a barátság érdemrenddel a szíve felett, mint egy darumadár? A Tiszán keresztül? A Tisza a te rémálmod és élő lelkiismereted, ha van egyáltalán neked olyan. A legnagyobb peched, hogy a Tiszát nem Brüsszelből irányítják, a Tisza Magyarországon jött létre, és azok az emberek állnak mögötte, akik téged már nagyon régen szeretnének elhajtani a klientúráddal együtt. Miattuk van Tisza, ne áltasd magad.
A műsorvezető arról is érdeklődött, hogy megpróbálják-e Brüsszelben kikerülni Magyarországot, mire Júdás előadta, hogy Brüsszelben összeraktak egy pártot, Tisza Pártnak hívják. Mondták is, szedjem a sátorfámat, mert itt van a Tisza Párt. Abban látják a megoldást, hogy el kell érni, hogy olyan kormány legyen Magyarországon, amelyik mindig úgy szavaz, ahogy Weber úr vagy Ursula asszony akarja. „Én az ellenzék gazdáival vitatkoztam Brüsszelben. A Tisza és DK a brüsszeliek megbízottjai, akik nem a magyarokat képviselik Brüsszelben, hanem Brüsszelt Magyarországon.” Hát persze, hogy megérkeztünk, mindig ide érkezünk meg. Az idegen ügynökök, a külföldről beavatkozni kívánók, akik szegény szuverén tolvaj zsákmányát akarják. A tanú című film reemake-je, amelyben tényleg csak a neveket kell kicserélni, mert egyébként minden ugyanaz.
„Olyan alapon, mint Moszkva. Mondom, Brezsnyev. Én emlékszem a nyolcvanas évekre, pont ez volt.” Ezt volt képes állítani arra reagálva, hogy Ursula von der Leyen arra kérte, hogy ne baszogassák a felvonulókat. Nem utasított, nem fenyegetőzött, ahogy azt te teszed, bazdmeg! Remélem, soha nem látott tömeg lesz ma a Budapest Pride-on, és megmutatja ez az ország, hogy nem fél tőled és minden ökölrázásod ellenére szolidáris azokkal, akiket kipécéztél magadnak. Azért, hogy Magyar Pétert összeliberálisozd valahogy és hogy elfedd a disznóságaidat, amelyeket már Kapu Tibor is szabad szemmel tisztán láthat a világűrből.
Ceterum censeo: az orbáni rezsim bukni fog!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.