Távolról sem annyira szórakoztató, mint amikor a Fidesz pártigazgatója a Fidesz pártlapjában bejelenti, hogy megsértődött az általa elnökölt klub, a Ferencváros, minden kapcsolatot megszakít a Fidesz örökös elnökének és miniszterelnökének élére vasalt kedvenc olvasmányával, a Nemzeti Sporttal, bár mindkettőnek köze van a sajtóhoz. Merthogy ezzel a párton belüli cicaharccal szemben viszont nagyon is sokatmondóan súlyos az a büszke félmondat (meg az összes többi), amit a keresztény pünkösd méltó megünneplése helyett Franciaországban patriótának csúfolt ámokfutása közepette nyilatkozott a magyar sajtót eltaposással fenyegető, a magyar sajtó elől lassan 20 éve bujkáló Orbán Viktor elejtett a francia LCI televíziónak. Egyszer majd egy ilyen előre leszervezett külföldi interjúban tényleg feltehetné neki valaki a kérdést, hogy ez az utcai harcos sztori, amit minden alkalommal előad az európai polgároknak jártában-keltében, hogyan egyeztethető össze azzal, hogy egyszerűen nem hajlandó szóba állni a magyar társadalom zöme számára tájékozódási forrást jelentő független médiával. Amelynek az eltaposását alighanem a büdös életben nem napolták volna el, és nem csináltak volna hülyét magukból, ha még bármi a valósághoz kötné őket, és ha képesek lennének előbb gondolkodni, és csak utána ütni.
Bár felőlem ütlegeljék csak egymást, mint Lázár Navracsicsot és fordítva, felőlem sértődjön meg a házipropagandára Kubatov, ennél sajnos egy hangyafasznyival ijesztőbb, mit delirált a francia médiának (majd a mező közepére kihajtott ünneplő szélsőjobbos csürhének) Európa legkorruptabb miniszterelnöke, és mondanám boldogan, hogy a delíriumaiból most már egy egész estés stand up fellépés is kijönne, de a dolog nem vicces egyáltalán. Az sem vicces, hogy ha a Lölő nevén levő bank által, azaz külföldről finanszírozott Marina Le Pen nyeri a 2027-es francia elnökválasztást, ő majd segít neki a költségvetést kidolgozni. Ő, aki évek óta kvázi hetente módosítgatja a saját lecsúszó országa költségvetését, mert az istennek nem sikerül egy büdös sarokszámot eltalálni, és akinek a nemcsak gazdasági, de morális értelemben is a bányászbéka segge alá igyekvő országa költségvetését sikerült a tengerentúli ripacspojáca haverja több mint négy hónapja tartó 24 órás békeígéreteire alapoznia. Ennyi erővel a vasúti hálózat működtetése terén is adhatna néhány jótanácsot.
Ennél csak a félmondata kétségbeejtőbb, hogy miközben két nap alatt a cselédsége megtöltötte a Facebook-oldalát a brüsszeli birodalom elleni harcos-békepártisággal tartalommal, őbékepártisága arról lelkendezett, hogy tisztelettel és szívélyesen fogadná Vlagyimir Putyin háborús agresszort és népirtót, ha netán úri kedve úgy hozná, hogy Magyarországra akarna jönni. Az egy dolog, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságból Magyarország kiléptetése folyamatban van, de különösen úgy borzasztó ez a kijelentés, ha mellé pakoljuk, hogy miközben ő Franciaországban osztotta az észt, hogy a brüsszeli birodalom ellen harcolni kell, és ő Brüsszel rémálma, Kocsis Máté miről vekengett Bayernek a párttévében azzal a témával kapcsolatban, amire semmilyen ráhatásuk nincs, viszont kormányozni nem hajlandóak. Tehát háború és béke, Ukrajna és Oroszország:
• Orbán szerint az ukrajnai konfliktus nem fog átterjedni a globális hadszíntérre, mert „az oroszok túl gyengék ehhez, még Ukrajnát sem tudják legyőzni, így a NATO-t sem tudnák igazán megtámadni”. Először tűzszünetre, majd békére van szükség Ukrajnában. Szerinte „sem az európaiak, sem az ukránok nem fognak tudni megegyezni az oroszokkal”, ezért „megállapodásra lenne szükség az oroszok és az amerikaiak között”. „Ukrajna nem alkalmas arra, hogy a NATO vagy az Európai Unió tagja legyen”, a magyaroknak és az EU-nak sem érdeke egy közvetlen konfliktus Oroszországgal. A magyarok jobban értik Ukrajna történelmét, mint a franciák (?) és „mi úgy gondoljuk, hogy nem kell szeretni az oroszokat, de meg kell állapodni velük”. Az oroszok csak az erő nyelvét értik, ezért Európának is erősnek kell lennie. Orbán szívesen látná Budapesten Vlagyimir Putyin orosz elnököt: „Ha Magyarországra akar jönni, szívélyesen fogadjuk”.
• Kocsis szerint ha az orosz agresszió előtti Ukrajnát tekintik uniós tagállamnak, akkor az Oroszország által felügyelt területeket is felvennék az EU-ba. „Ebben a pillanatban felvettük Oroszországot az Európai Unióba”, tehát aki a jelenlegi Ukrajnát venné fel az unióba, az elismeri az orosz agresszió katonai eredményeit. Ráadásul jéghideg számítás áll Ukrajna EU-csatlakozása mögött, mert az így bekerülő európai parlamenti képviselők politikai stabilitást adnának a brüsszeli elitnek. Csatlakozása esetén az uniós agrártámogatások jelentős részét is megkapná Ukrajna, ezért csak akkor lehetne Ukrajna uniós tagságáról tárgyalni, ha nem állna háborúban Oroszországgal, és minden csatlakozási feltételt teljesítene. „Emlékeim szerint mi nem szolgának, csicskának és alattvalónak mentünk az Európai Unióba, hanem partnernek”, a brüsszeli elit pedig nem meri megkérdezni az európai polgárokat Ukrajna uniós csatlakozásáról.
Nem akarok olyan alacsonyan repülő populista hülyeségekkel jönni, hogy mi minden van, amiről álkérdések helyett Kocsis pártja tizenöt éve nem meri megkérdezni a magyarokat, úgyhogy azzal jövök, hogy mivel minden jel szerint még több mint 300 napig ezzel az egy témával fogják az őrületbe kergetni a népet, nem lenne oly nagy baj, ha ebben a kérdésben világosan beszélne az, akinek ez a feladata. Arról, hogy emlékeink szerint soha nem volt szó arról, hogy Magyarország nevében, az egész országra hivatkozva Orbán Viktor szívélyesen térdre borul a háborús bűnös moszkvai agresszor gumicsizmája előtt, miközben éjt nappallá téve gyalázza Brüsszelt, birodalomnak nevezi és mindent elkövet azért, hogy meggyengítse. Világosan kellene beszélni arról, hogy minden megszólalása azt bizonyítja, hogy Orbán Viktor Putyin embere, ám mivel annyira nem bátor utcai harcos ő, hogy ezt felvállalja, ezért összevissza beszél, és már két mondat nincs, ami koherenciát mutatna egymással az őrjöngéseiben.
Az oroszok gyengék, még Ukrajnát sem képesek legyőzni, míg korábban az volt a mantra hónapokig megállás nélkül, hogy az oroszokat nem lehet legyőzni, mert erősek. Mivel az oroszok gyengék, így a NATO-t se képesek megtámadni, ám Európának erősnek kell lennie, mert nem hiányzik egy konfliktus az oroszokkal (jelentése: az oroszok erősek), akik csak az erőből értenek.
Ha Európának erősnek kell lennie, akkor Orbán Viktor miért büszke arra, hogy ő az EU rémálma, és miért követ el mindent annak érdekében, hogy szétverje az Európai Uniót?
Ha az oroszok csak az erőből értenek, hogy lehetne velük megállapodni?
Aki csak az erőből ért, azt miért kell szívélyesen fogadni?
Ha meg lehet velük állapodni, Donald Trump miért nem állapodott meg velük, és miért verte át Orbánt is a 24 óra alatt béke lesz ígérettel?
Ha a brüsszeli szankciók jobban ártanak Európának, mint Oroszországnak, akkor Orbán Viktor miért szavazta meg lényegében az összes szankciós csomagot? Azért, hogy erősítse Oroszországot?
Ha a szomszédban lévő háború nem fenyeget azzal, hogy globális háborúvá nő, akkor miért Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol a kormány háborús veszélyhelyzetet tart fenn?
Mivégre intézkedik, okoskodik egy olyan ember az ukrajnai háború kérdésében, aki 2022. február elsején úgy jött haza Moszkvából, hogy hülye aki azt hiszi, hogy az oroszok megtámadják Ukrajnát, amihez képest negyedik éve dúl a háború Ukrajnában?
További rengeteg kérdésem lenne, de a lényeg mégiscsak az, hogy emlékeim szerint soha nem volt szó arról, hogy a magyar kormány a Kreml propagandáját szóról szóra felmondva, Magyarország mögé bújva, a békéről óbégatva az Európai Unió ellen háborúzik. Ahova valóban nem csicskának mentünk. Ezzel szemben az Orbán-kormány bevallottan és büszkén követelőzni, kereket és ebet a karóhoz kötni, gáncsoskodni, hisztérikus rohamokban kitörni, fekáliának lenni a kilincsen és a magas fűben, homoknak a gépezetben, kavicsnak a cipőben, mindennek keresztbe tenni ment az EU-ba, és ami a legszomorúbb: egy uniós tagország vezetőiként Putyint szolgálni. Igen, ezt hívják csicskának. Alantas, semmirekellő, elvtelen senki, akit függőségben tartanak, akit az erősebb ugráltat és semmilyen tisztelet nem illeti. Moszkva csicskái pontosan ilyenek, és ma már ezzel mindenki tisztában van az EU-ban. Ezért gyalázkodnak az EU perifériájára szorult megtűrt senkik és hitványok, mert innen nincs visszaút számukra. Mert egyszerűen olyan messzire mentek, olyan mértékben játszották el az összes hitelüket, hogy a sértődött, mártírkodó asztalborogatáson kívül semmijük nem maradt.
Merthogy a mindenkire vonatkozó, közös szabályok betartása, a kompromisszumra törekvés, a klub értékeinek tisztelete nem csicskaság, hanem az ország érdeke. Csakhogy az ország érdeke és a hatalom érdeke nagyon régóta különvált, Orbán érdekének és a magyarok érdekének nincs közös halmaza. Sokáig nem értettem, hogy az elején, amikor az oroszok megtámadták Ukrajnát, Szijjártó és Orbán miért kardoskodtak Ukrajna EU-tagsága mellett, hiszen akkor Orbán már régen Putyint szolgálta, az ukránok meg már akkor is rég ellenségek voltak. Akkor miért? Azt hiszem, megértettem, miért. Ugyanazért, amiért a magyargyűlölő George Simiont méltatta nemrég a román elnökválasztási kampányban. Azt hitte a tévedhetetlen, hogy az oroszok simán beveszik Kijevet, bábkormányt állítanak, az ukrán uniós tagsággal pedig egy újabb oroszbarát rezsim került volna be az EU-ba, amelynek segítségével elfoglalhatta volna Brüsszelt. Miután rájött, hogy ez nem jön össze, a korábbi támogatása a legaljasabb, már-már náci húrokat pengető, támadó ukránozásba ment át. Köpködve mocskolja a megtámadott országot és tisztelettel hajlong a háborús agresszor előtt. Erről soha nem volt szó, erről soha nem merték megkérdezni a magyarokat. Szerintem komolyan kellene venni, mert ennek nagyon rossz vége lesz. Akár ideeszi a fene Putyint, akár nem.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.