NEHAZUGGY

Ez csak olaj a tűzre, amelyet már egyébként sem tudnak eloltani

Lázár Gergő | Május 16, Péntek | 18:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,272,038 forint, még hiányzik 1,727,962 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Láthatóan izgatottak voltak, mert az új törvény alapján ezentúl jegyzékbe kerülnek a külföldről pénzelt, korrupt propaganda felületek, megvásárolt álcivil szervezetek, kamualapítványok.

Még pontosabban: az a szervezet, amely a

- közéletet befolyásoló tevékenységét,
- külföldi pénzből,
- Magyarország szuverenitásának veszélyeztetésével végzi.

Azon szervezetek, melyek mindhárom feltételt kimerítik. Természetesen azonnal diktatúrát kiáltottak az érintett újságírók, de nem világos, hogy miért.

Magyarországon, mindenki azt ír le, amit akar, olyan véleményt alkothat, amilyet szeretne, egy főszabály van: nem lehet külföldi pénzt elfogadni, nem lehet idegen állam politikai vagy gazdasági érdekeinek képviseletében eljárni.

Sima, egyszerű átláthatósági kérdés.

Kocsis Máté fideszes frakcióvezető és heteroszexuális akváriumtulajdonos posztjának egy részlete ez, amelyben azt fejtegeti, hogy szerinte miért nincs semmi probléma azzal a törvénymódosítással, ami arra késztette szinte a teljes szabad magyarországi sajtót, hogy összefogjon és közösen álljon ki ez ellen. Nyilvánvaló. A külföldi sajtó és nyilvánosság is pont azért foglalkozik ezzel, mert nincs itt semmi látnivaló, nem pedig azért, mert egyébként ez egy olyan módosítás, amelynek láttán még Vlagyimir Putyin is megnyalná az összes ujját. Az is lehet, hogy már rég túl van rajta. Mondhatnak amit csak akarnak ezek a senkiháziak, ez a törvénymódosítás azt a célt szolgálja, hogy teljesen kicsinálják mindazokat, akik meg mernek még írni fontos ügyeket, olyanokat, amelyek akár egy-egy politikus bukásához is vezethetnek. Annak idején a Népszabadságot Rogán Antal helikopterezése miatt csináltak ki, tehát messze nem lehet arról beszélni, hogy a történet újkeletű lenne. Mióta 2010-ben Orbán hatalomra került, azóta mindent megtesz azért, hogy egyrészt a kormányzati propaganda kiépüljön, másrészt pedig minden valódi híreket közlő lap a lehető legnagyobb mértékben ellehetetlenüljön.

Ez a mostani jogászkodás viszont egy szintlépéssel felérő bekeményítés nem sokkal a választások előtt, amelynek célja nyilván az lehet, hogy annak ellenére is győztesen jöjjön ki a voksolásból, hogy egyébként szinte minden felmérés alapján a Tisza Párt mögött kullog a Fidesz, és ha a dolgok a jelenlegi állásuknak megfelelően haladnak, akkor itt bizony kormány- és vele együtt remélhetőleg rendszerváltás lesz. Ezt viszont nem engedheti meg magának a hatalom, ezért mindent, de tényleg mindent megtesznek azért, hogy ez másként történjen. Kocsis Máté nyilvánvalóan pontosan tudja, hogy hazudik és azt is, hogy mi a valódi célja és hatása ennek a törvénynek, de nem fogja ezt kimondani hangosan, hiszen mégiscsak a főnöke döntött erről (Halász Jánost hagyjuk is), mégis csak az ő bőrére is megy az egész. De egészen vicces azt látni, hogy szerinte itt csupán egy egyszerű átláthatósági kérdésről van szó, ami miatt nem kellene felháborodni és diktatúráról szövegelni, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy mindazok, akik külföldi pénzeket merészelnek elfogadni, erről beszámoljanak, hogy aztán a hatóságok szépen végezhessék a dolgukat.

Kérdés viszont, hogy minek tekinthető az, amikor a magyar kormány, vagyis a NER más országok választásainak befolyásolásával próbálkozik? A VOX, Marine Le Pen, Fico, a PiS, újabban a román Simion, vagy épp más, számukra kedves, kivétel nélkül szélsőjobboldali politikusok és pártok támogatása Európa-szerte. Ezek mik? Vagy megemlékezhetünk arról is, amikor azzal vádolták semennyire nem alaptalanul a magyar kormányt, hogy igencsak érdekes döntéseket hozott Milorad Dodik és társai ügyében. Vagy arról is beszélhetünk, hogy mi is ez a magyar kémbotrány Ukrajnában? Ezek rendben vannak, mert a nemzeti kormány hozta meg ezeket a döntéseket? Én például egyáltalán nem hatalmaztam erre fel sem Orbán Viktort, sem pedig a Fideszt, valahogy mégis azzal kellett szembesülnöm az utóbbi időben, hogy a magyar kormány minimum kérdéses döntéseket hozott olyan ügyekben, amelyek más országok belügyeire voltak hatással. Eddig persze tragédia még nem történt, és nem beszélhetünk arról sem, hogy bármely ország is megszakította volna a kapcsolatait Magyarországgal, de ha Orbán ilyen elánnal próbálkozik azzal, hogy beleavatkozzon más országok belpolitikai viszonyaiba (ha le is tagadja utólag, az tökmindegy), akkor nem biztos, hogy ez beláthatatlan távolságban lenne.

De a külföldi befolyásolásról térjünk vissza a beföldi helyzetre, mert ugye a propagandamédia működtetése is hagy némi kivetnivalót maga után. Elvégre azt a magyar adófizetők pénzéből működtetik, amire megint csak nem kaptak felhatalmazást. Az tény és való, hogy mindig voltak és lesznek is olyan lapok, amelyek egy kormányváltást követően lehet, hogy inkább az egyik, mint a másik irányba hajlanak, de nagyon nem ugyanaz egyértelmű propagandáról és részrehajló sajtóról beszélni. Persze ideális helyzetben ez a részrehajlás sem lenne, de az igazság az, hogy minden újságírónak van véleménye bizonyos témákkal kapcsolatosan, amelyekre lehet azt mondani, hogy ezek valamilyen oldaliak. Viszont az, ami Magyarországon folyik mondjuk az Origo, a Mandiner vagy épp a Magyar Nemzet hasábjain, de főleg az ún. közmédiában az biztosan nem nevezhető újságírásnak, tájékoztatásnak, az vegytiszta orbánista propaganda. Ebbe a gépezetbe, amelyet Rogán Antal működtet évente százmilliárdok ömlenek bele, és ez ellen mi nem tehetünk semmit, tudomásul kell vennünk. Lehet, hogy megtalálták a legális módját annak, hogy ezeket a sajtóorgánumokat támogathassák, de aki ezeken a helyeken dolgozik, az igenis a rendszer fogaskereke. Ezek az emberek pontosan tudják, mihez asszisztálnak, de a pénz fontosabb számukra, mint a gerincük dőlésszöge.

Végtelenül cinikus, hogy ezek a propagandalapok az Oroszország-törvény elfogadását követően is gond nélkül tudnak majd működni, hiszen a magyar adófizetők pénzét használják fel, nem pedig külföldi állampolgárok, szervezetek vagy az EU közvetlen támogatásait. De még ha ennek az ellenkezője is lenne igaz, akkor sem lenne probléma, hiszen Magyarország szuverenitását nem befolyásolnák, mivel ők maguk a szuverenitás. A szuverenitás az, hogy mindenki egyetért az Orbán-kormánnyal. Az, hogy kiárusították az országot az oroszoknak, nem érdekes, hiszen a legfontosabb az, hogy Brüsszel és Ukrajna ellen megnyerjük a harcot. Ugyan ezzel igencsak egyedül vagyunk, hiszen Európa épeszűbb országai Brüsszel (a saját szövetségeseik) és Ukrajna oldalán állnak, de hát mi mindig is fordítva ültünk azon a bizonyos lovon, miért pont most lenne ez másként? Véleményem szerint viszont ezzel a döntéssel csak olajat öntöttek arra a tűzre, amelyet már nem képesek eloltani. Ezt a kormányt a tisztitótűz fogja elsöpörni, erre fogadni mernék.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!