Szeretem a jobboldali brit DailyMailt olvasgatni, mivel igen érdekes véleményekkel találkozhat az ember a legkülönbözőbb témákkal kapcsolatban. Most éppen egy olyan hírbe futottam bele, amely az indiai-pakisztáni konfliktussal kapcsolatos, de a cikk elolvasása mellett a kommentszekciót is megnyitottam meg, hiszen a társadalom egy rétegének véleménye itt jelenik meg, nem feltétlenül a cikkben. Na itt aztán töményen jött szembe a jellemzően jobboldali brit polgárok véleménye és megfejtése ezzel a témával kapcsolatban, amit úgy lehetne összefoglalni, hogy e konfliktus hatására most majd a brit utcákon egymás torkának fognak esni a felek. Mert mint azt sokan tudják, India igen sokáig brit gyarmat volt, Pakisztán pedig India része volt egészen 1947-ig, tehát érthető módon elég sok pakisztáni és indiai állampolgár él ma az Egyesült Királyság területén. Miután mégis csak leigázták ezeket az országokat, talán van némi joguk ahhoz, hogy ott próbálkozzanak egy új élet megalapozásával.
Persze ez egyes „ős” briteknek nem tetszik, mert az rendben van, hogy Nagy-Britannia leigázott és kizsákmányolt számtalan országot, de az már nincs rendben, hogy ezekről a területekről lakosok érkezzenek az egykori gyarmattartó szigetországba. Bár úgy vélem, hogy mostanra már a gyarmattartó mentalitás egyre kevésbé jellemző a britekre, de azért még létezik. Persze ugyanez igaz a spanyolokra is, akik úgy vélik – egyesek, egyáltalán nem mindenki -, hogy ők elvitték a kultúrát és a civilizációt a fejletlen, barbár népek által lakott országokba. Persze erről meg kellene kérdezni Mexikó, Kolumbia vagy Peru népeit és akkor egy jóval árnyaltabb képet kaphatnánk. De térjünk vissza a britekhez, akik közül egyesek nem látják szívesen a pakisztáni és indiai lakókat a hazájukban. A korábban említett megjegyzés, miszerint hamarosan a brit utcákon is jellemző lesz majd a két nép közötti konfliktus, véleményem szerint akár még igaz is lehet, de ha annak idején a britek nem igázták volna le Indiát, akkor emiatt most nem kellene aggódniuk. Vagyis akkor minden rendben volt, amikor egy másik nép kizsákmányolásáról volt szó, de annak következményeiből már nem kérnek?
A fentiek mellett az is szembetűnő, hogy igen sokan az indiaiak oldalán állnak, mondván, a pakisztániak kvázi terroristák, tehát az, amibe most India belekezdett, nem más, mint a terrorizmus visszaszorítására irányuló jogos törekvés. Nos, olyan, hogy terrorista nép egészen egyszerűen nem létezik. Az tény és való, hogy Pakisztán lényegében egy, a muszlim Indiából kiváló ország, de csak azért, mert valaki egy más vallás követője, még nem válik terroristává. Nekem van pakisztáni barátom, méghozzá igen jó barátom, aki nem mellesleg imám, vagyis muszlim pap. Radikális dolgokban hisz? Egyáltalán nem, pedig muszlim is, pakisztáni is, mégis ellenzi az erőszak minden formáját. A Kasmírban elkövetett terrortámadás természetesen elfogadhatatlan, és minden terroristának és az őket támogatóknak felelniük kell a tetteikért, de azért egészen egyszerűen nem lehet egy egész nemzetet megbélyegezni és felelősségre vonni. A kollektív bűn elve már igen régóta nem elfogadható, mivel nincs a Földön olyan nemzet, amely eredendően rossz vagy gonosz lenne.
Véleményem szerint ebben a kialakult konfliktusban egyszerűen lehetetlen, értelmetlen, egyenesen butaság oldalt választani. Nem szabad egyik fél mellett sem kiállni, mivel egészen egyszerűen nincs szükség újabb és újabb konfliktusokra. Egyszerűen hihetetlen, hogy nem vagyunk képesek békében élni a 21. században. Hogy nem vagyunk képesek arra, hogy támogassuk a másikat, és azzal foglalkozzunk, hogy jobbá váljon a mi életünk. Kit érdekel, hogy Kasmír indiai vagy pakisztáni terület lesz? Ha a kérdés megválaszolásához emberek halálán keresztül vezet az út, akkor én nem akarom tudni a választ. Egy hely nem attól válik szebbé, jobbá vagy élhetőbbé, mert egy bizonyos ország birtokolja, hanem egy másik, pont ezért teljesen értelmetlen mindenféle területszerző háború. Mert igen, ebben az esetben is pontosan erről van szó. Lehet, hogy éppen a terrorizmus az ürügy, de pontosan lehet tudni, hogy mindkét fél érdekelt volt ennek a területnek a megszerzésében évtizedek óta. A gond csak az, hogy itt már megint nem arról van szó, hogy két hadsereg megvívja a harcát a területért – ami persze ugyanúgy szomorú -, hanem arról, hogy a felek ártatlan civileket mészárolnak le mondvacsinált indokkal. Valóban ennyire fontos ez a terület? Véleményem szerint egyetlen ember halála is túl sok azért, hogy ezt a konfliktust valaki megnyerje, hiszen akkor csak vesztesei lesznek a konfliktusnak. Az pedig, hogy mi lesz érzékelhető ezt követően a brit utcákon, legyen a britek baja, elvégre senki sem kötelezte őket arra, hogy uralmuk alá vegyék a fél világot. Ezzel nem a mostani brit polgárokat akarom kritizálni, hiszen nekik aztán ehhez az égvilágon semmi közük, de a múltját akkor sem tagadhatja le és meg egyetlen nemzet sem.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.