Március 25,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

Mani kövek


Spectator: „Merj hatalmas dolgokat megtenni”

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,569,657 forint, még hiányzik 1,430,343 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A Mars 2020 küldetés 471 milliók km hosszú útjának utolsó szakaszához érkezett 2021. február 18-án. A leszállóegységet tartalmazó szervízmodul 21000 km/ó sebességgel, a hangsebesség többszörösével belépett  a felszíntől 130 km magasságban a Mars légkörébe, és ezzel megkezdődött a bonyolult leszállási művelet. A ritka légkörben 1500 km/óra sebességre lassult és felhevült leszállómodul zuhanását az automatikusan kinyíló, szuperszonikus körülményekre tervezett ejtőernyő 11 km magasságban elkezdte hatásosan lassítani. A speciális anyagú lassítóernyő a felszín felett 1,5 km magasságban már a belépési sebességet 96 %-kal csökkentette. 320 km/ó-ra lassított leszállóegység hővédő pajzsa kinyílt, és működésbe lépett az un. égi lift (Skycrane) 8 hajtóműve. A talajtól mindössze 200 m magasságban az égi lift daruként leengedte a rovert a talajig, majd kitérő manőverrel azonnal távolra lökte a még működő hajtóműrendszert. Ekkor ért véget a NASA mérnökei számára a „7 perc terror”, ami alatt semmiféle információjuk nem volt a leszállás körülményeiről, eredményéről. A Perseverance marsjáró és a vele együtt érkezett Ingenuity sértetlenül landolt a vörös bolygó felszínén. A sikeres landolás egyik kulcsfontosságú és kritikus eleme a lassítóernyő volt. Az angliai Tivertonban gyártott, extrém szakítószilárdságú és hőálló anyagú ejtőernyőt a NASA szakemberei a technológiai tervezés kísérleti szakasza során a sztratoszférában három alkalommal is tesztelték, mert érthető módon nagyon nagy jelentősége volt a leszállás során a megbízhatóságnak. A vörös (narancsvörös) és fehér szegmenseket tartalmazó ernyő – mint az már másnap kiderült – valójában kódolt üzenetet is tartalmazott, amiről azonban addig mindössze hat ember tudott. Az internet népe rövid idő alatt megfejtette, hogy az ernyőn a bináris kódolású üzenet: „Dare mighty things” (Merj hatalmas dolgokat megtenni). Ez a jelszava az amerikai űrhajózás technikai és tudományos zászlóshajójának, a pasadenai központú Jet Propulsion Laboratory-nak (JPL). A Sugárhajtás Laboratórium szinte minden szobájában látható ez a felirat. (Eredetileg Th. Roosevelt elnök 1899-ben mondott egyik beszéde tartalmazott hasonló, ám jóval terjengősebben megfogalmazott gondolatot. A JPL szlogenje az akkor elhangzottak gondolatiságát foglalta egy mondatba.) Kissé keményebb diónak bizonyult a megfejtők számára a kódok azon része, ami – mint azért az hamarosan kiderült – a JPL főbejáratának geolokációs adatait tartalmazta. A fékezőernyő világhírűvé vált üzenetének története mellett elhalványult a színes szegmensek valós jelentősége. Az optikailag kontrasztos felületeknek eredetileg is az volt szerepe, hogy az ernyő zuhanás közbeni esetleges deformációját az automata leszállítórendszer optikai berendezései segítségével korrigálni legyen képes. A „Merj hatalmas dolgokat megtenni”  jelmondat üzenete ezúttal hangsúlyosabb volt, mint bármikor korábban. A minden eddiginél jobban felszerelt marsjáró (rover) telepítése mellett először került sor idegen égitesten, merőben más környezetben önállóan felemelkedő és repülni képes eszköz technikai próbájára. A kísérlet, először az ember űrkutatási története során, mint hamarosan kiderült, sikeres volt.

Az Ingenuity helikopter a marsjáróról telepítése (Forrás: NASA, JPL-Caltech)

A Jezero kráter felszínén landolt Perseverance (Kitartás) marsjáróról április 3-án telepítették a az Ingenuty (Találékonyság) robothelikoptert. A marsjáró ezt követően először 62, majd 100 m-re eltávolodott, hogy biztonságos zóna legyen a kísérleti repülés számára. A területet, ami a helikopter felszállási helye lett, informálisan Wright Brother Field-nek nevezte el a NASA. Ezzel tisztelgett a Wrigth fivérek 1903-ban végrehajtott első amerikai repülésének. (A helikopterben helyet kapott a fivérek gépének vászonborításából származó kicsiny szövetdarab is.)

A helikopter ellenőrzése a JPL üzemében (Forrás: JPL, Caltech)

Az Ingenuity (Találékonyság) elnevezést a helikopter a NASA – középiskolások számára kiírt – pályázatán egy alabamai diák díjnyertes esszéje alapján kapta. A teljesen önállóan repülő helikopter súlya összesen 1,8 kg  (a Marson a jóval kisebb gravitáció miatt mindössze 0,72 kg a súlya). A robothelikopter felemelkedését és repülését két, ellentétes irányban forgó rotor biztosítja, amelyek egyenként 1,2 m hosszú lapátot forgatnak percenként 2400 fordulattal. (A földi helikopterek rotorjának fordulatszáma percenként 500 és 600 közötti.) A robot számára az energiát hat napelem-feltöltésű lítium-ion Sony akkumulátor biztosítja, ez az energia naponta  legalább 90 másodperces repülést tesz lehetővé, ami nagyjából 350 W teljesítményfelvételt jelent.  (A repülés időtartamát azonban nem a rendelkezésre álló energia korlátozza, hanem a hulladékhő mennyisége, ami üzemelés közben a rotorokat melegíti, és ami a roppant hideg környezet miatt elengedhetetlenül szükséges.) A marsi légkör nagyon ritka (sűrűsége a földi légkör sűrűségének kevesebb, mint 1 %-a ). Bizonyos mértékben kedvező körülmény viszont, hogy a marsi gravitáció mindössze 37 %-a a földi gravitációnak. Az előzetes számítások szerint a helikopter a felszín felett maximum 5 m magasra lesz képes felemelkedni, és legfeljebb 300 m távolságra tud elrepülni. (A Földön, zárt kamrában a helikopterrel végzett kísérletek során sikerült a marsi légkör és hőmérséklet szimulációja, a gravitáció hatását azonban természetesen nem lehetett számításba venni.) A Találékonyság teljesen autonóm módon hajtja végre az előre meghatározott  repülési tervet, amit vezeték nélküli kapcsolat útján kap meg a beépített számítógépe, a marsjáró rover (Perserverance) közvetítésével a földi irányítástól. (A robothelikopter és a földi irányítás között közvetlen kapcsolat nincs, nem is lehet, mert a Mars és Föld közötti távolság miatt 11 percet vesz igénybe az elektronikus információ eljuttatása). A navigációs és stabilizációs szenzorok biztosítják repülés közben az eszköz szükséges  önkorrekcióját. Egy fekete-fehér és egy színes kamera képei folyamatosan kerülnek továbbításra a marsjáró fedélzeti számítógépébe. 2021.április 19-én megtörtént az első felszállás a Marson, aminek során 30 másodpercig 3 m magasan lebegett a helikopter. Ezt követően fokozatosan növelték a repülési távolságot és sebességet. Az eredeti tervek szerint öt tesztrepülést, és az eszköz egy hónapos működését tervezte a NASA, azonban a várakozáson felül eredményes repülések nyomán most kibővítették a feladatokat. A negyedik felszállás során a helikopter már összesen 266 m-t repült 5 m magasságban, összesen 117 másodpercig volt a levegőben. Az ötödik repülés tervektől eltérő újdonsága volt, hogy új, 130 m távolságban levő leszállóhelyre irányították a „marshelikoptert”.  Ez a művelet már annak az előkészítése volt, hogy egy bizonyos ideig majd a marsjárót kíséri és légi információkkal segíti annak előrehaladását a helikopter. Várhatóan a két eszköz közötti együttműködés korlátozott ideig tarthat csak, mert a rover lényegesen gyorsabban képes haladni, a helikopter repülése viszont bonyolult és többnyire időigényes átprogramozásokat igényel, tehát lényegében egy idő után lassítja a marsjáró haladását. Az Ingenuity mostani küldetése alapvetően technológiai kísérlet, és nem kapcsolódik a marsjáró többéves tevékenységéhez. A 85 millió dollár költséggel, hat év alatt létrehozott robothelikopter és a működőképes technológia bebizonyította, hogy lehetséges autonóm módon repülni másik égitesten, és nagyon jelentős mértékben kiterjeszthető a hasznos kutatómunka a kihívást jelentő idegen környezetben is. 2021. 05. 26.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.