Október 15,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

Mani kövek


Spectator: Az űrkutatás ára

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 668,625 forint, még hiányzik 2,331,375 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A Kitartás marsjáró röviddel a sikeres landolás után elkezdte felfedezőútját a Vörös Bolygó felszínén. A mostanra már – a kínai leszállóegységet is beleszámítva – hat felderítő eszköz landolt a kietlen felszínen. A kutatások eddig is rengeteg ismerettel bővítették a tudományt és bizonyos, hogy további részletekre fognak fényt deríteni a fáradhatatlan robotok. Az nem is kérdés, hogy miért olyan fontos az emberiség számára a naprendszer bolygóinak felderítése; néhány évtized alatt gyűjtött ismeretek a tudomány számára is új horizontokat nyitottak. Felmerül természetesen a kérdés, hogy milyen ráfordítást igényelnek ezek a kutatások, mi az eddig ismeretlen felfedezésének költsége vagy ára. Az nem vitatható, hogy elengedhetetlenül szükséges az ismeretszerzés, sőt az sem, hogy ennek ára van. Mégis mennyi az? A legutóbbi amerikai küldetés, a Perseverance marsjáró mintagyűjtő és laboratórium terveinek és kifejlesztésének kezdete 2013-ra nyúlik vissza. Ezúttal a kutatás középpontjába az asztrobiológiai és részletesebb geológiai adatszerzés került. A tíz évig, 2023 végéig tartó projekt teljes költsége (életciklus-költsége) az űrhajó tervezését és kivitelezését (2,2 milliárd $), a hordozórakéta (243 millió $), a tudományos-műszaki előkészítési munkákat és a marsjáró elsődleges, 2 éves működésének költségeit (300 millió $) tartalmazza. Önmagában a rover építésére és a leszálló rendszerre fordított kiadások alkotják a költségek 81 %-át. A Perserverance teljes életciklus költsége összesen 2,725 milliárd $. (Várhatóan azonban a teljes költség a program végén 2,9 milliárd $ lesz.) Természetesen a ráfordítások nem egyszerre, hanem a tervezés és építés egy évtizede alatt, változó nagyságban és ütemben, a tényleges műszaki megvalósítás szerint merültek fel. A kezdeti, viszonylag alacsony kiadások után a mind összetettebb műszaki készültség és a kiterjedt, időigényes tesztelések idejére érik el a legmagasabb szintet. A  Mars 2020 küldetés teljes életciklus-költsége nem tartalmazza a robothelikopter (Ingenuity) 80 millió $ fejlesztési és építési költségét, és a Mars felszínén egy hónapra tervezett technológiai kísérlet 5 millió $-os költségét sem.

A Mars 2020 küldetés (Perseverance) költséggörbéje (Forrás:Planetary Science Budget Dataset/ C. Dreier)

Az előző marsjáró, a Curiosity sikeres minta volt a mérnöki tervezés számára, csökkentette az ilyen irányú költségeket. A jelentősen továbbfejlesztett radioaktív-izotópos energiatermelő berendezéssel kapcsolatos biztonsági előírások viszont tagadhatatlanul növelték a marsjáró költségeit. A korábbi küldetések során a bolygóra eljutott szondák közül a Viking 1 és Viking 2 költsége jóval nagyobb volt, egyenként 3,5 milliárd $-ba kerültek. A Curiosity (Kíváncsiság) ugyancsak drágább volt (3,2 milliárd $), mint a Perseverance.  (A Kívácsiság esetében a költség növekedését az okozta, hogy felbocsátására nem az optimális időablakban került sor, ezért a pályára állítása többlet energiát igényelt.) Jóval korábban, 2003-ban a Mars Observer szonda sikertelen küldetése 1,7 milliárd $-t emésztett fel. A 2004-ben érkezett Spirit és Opportunity (Esély) elnevezésű roverek missziójának költsége összesen 1, 16 milliárd $ volt. Mindkét eszköz messze az elsődleges kutatási időtartamon túl is továbbított még adatokat. A Perseverance küldetésének teljes költsége viszonylag alacsonyabb, ugyanakkor azonban műszaki felszerelése pedig jóval meghaladja elődeiét. A misszió összes költségének nagyságát C. Dreier szakíró a The Planetary Society lapjában úgy érzékelteti, hogy a programra fordított teljes költség összesen annyi, mint amit a védelmi minisztérium (Pentagon) 33 nap alatt költ el, vagy amennyi a Google bevétele hat nap alatt. A 2,9 milliárd $ kevesebb, mint az Egyesült Államok társadalombiztosítási kiadása egyetlen napon vagy annyi, amennyit az amerikaiak 10 nap alatt költenek a háziállataikra. Az Egyesült Államok költségvetésének harmada  un. szabad rendelkezésű kiadások csoportja, aminek tartalmát, céljait és összegeit a kongresszus évente hagyja jóvá. A kormányzat ezen az ágon finanszírozza pl. a NASA-t is. Az űrügynökség a 2013 és 2023 közötti időszakban a központi költségvetésből 233 milliárd $-t kapott, ebből a Kitartás programra (Mars 2020) ennek 1,2 %-át fordították. (Ez az összeg a szövetségi szinten elosztott, különböző célú szabad rendelkezésű pénznek mindössze 0,019 %-a). A jelenleg a helyszínen levő kutatóexpedíció tehát nem túlságosan költséges az amerikai űrprogram keretein belül. A naprendszeren belüli kutatására küldött szondák életciklus-költsége lényegesen nagyobb volt: pl. a Cassini program összköltsége 4,6 milliárd $-ba, a Jupiter felderítésére küldött Galileo űrszonda pedig 3,6 milliárd $-ba került. Az űrkutatás költségeit tekintve érdemes megemlíteni a méltán általánosan  ismert Apolló projektet. A NASA már 1959-től kezdve tanulmányozta a holdraszállás elvi lehetőségét. Gagarin űrrepülését követő sokk után az Egyesült Államok hamar bekapcsolódott az űrkutatási versengésbe, és új kezdeményezés lehetőségét kereste.  J.F. Kennedy elnök kikérte a NASA vezetőinek véleményét, hogy lehetséges-e ember eljuttatása és visszahozatala a Holdról. A NASA kivitelezhetőnek tartotta, és ezzel új fejezet nyílt az amerikai-orosz űrverseny területén is. Az űrügynökség tevékenységében ennek a nemzeti programnak prioritása volt, és 1961 és 1973 között (inflációval korrigálva, mai értéken) 283 milliárd $- fordított a program megvalósítására. A legnagyobb költségek az első holdraszállás előtt három évvel merültek fel. Az Apolló és a kapcsolódó programok már-már szinte fenntarthatatlan költségigényűeknek bizonyultak, és a szövetségi költségvetésből származó forrás is jelentősen csökkent. Hat sikeres holdraszállás után végül a NASA 1973 végén bejelentette, hogy a következő évben a program már további finanszírozást nem igényel, mert teljesítette a tervezett célkitűzéseit. Az igazság része azonban az is, hogy néhány szakértő szerint a NASA valójában konzisztens módon, nyilvánosan soha nem számolt el az Apolló program ráfordításaival, ami részben a párhuzamosan futó Gemini fejlesztési program átfedéseivel is magyarázható. Az ember sikeres holdraszállása pedig elterelte a figyelmet, azonban kétségtelen, hogy ma sincs tökéletes egyetértés a szakértők között az Apolló program tényleges költségeinek becslése tekintetében. Az űrkutatás minden költsége mellett és ellenére az elmúlt hat évtizedben hihetetlenül és folyamatosan kibővítette az emberi tudomány látókörét és ismereteit. Az új felismerések újabb kérdéseket vetettek fel, amire részben az új kutatások  eredményeitől remélnek választ. Különös és roppant ellentmondás ugyanakkor, hogy saját bolygójának környezeti körülményeit – minden késői felismerés dacára – nem képes megóvni az ember, és jórészt csak sodródik a változásokkal. Meglehetősen ironikus, hogy az űrbeli felfedezések nyomán néhányan már a tudottan barátságtalan bolygóra (Mars) kitelepedés, kolonializáció, ásványbányászat  lehetőségén delirálják, míg itt a Földön az élhető környezetünk megóvására és fenntartására a szükségesnél jóval kevesebb elszántság és együttműködő akarat tapasztalható. 2021. 06. 16.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.