Június 17,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A csend ereje

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,749,432 forint, még hiányzik 1,250,568 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Kohán Mátyás a Mandineren egy olyan cikket írt a minap, amellyel többé-kevésbé egyet tudok érteni. A cikk apropója a Robert Fico elleni merénylet volt, ahol is a szlovák miniszterelnököt egy, a politikájával egyet nem értő ember megpróbálta meggyilkolni. Öt alkalommal lőtt rá, de a három golyó, amely eltalálta a miniszterelnököt szerencsére nem volt végzetes. A műtétnek hála túl van az életveszélyen Orbán Viktor jó barátja, Robert Fico. Akárki, akármennyire nem is ért egyet ezekkel a politikusokkal, soha, ismétlem, soha nem lehet megoldás az erőszak. Voltak olyan történelmi helyzetek, amikor előfordult egy-egy ilyen gyilkosság – Mussolini, Ceausescu  esetében -, de ezek nem demokráciákban történtek. Tudom persze, a magyar sem egy demokrácia, de azért nem lehet összehasonlítani ezekkel az elnyomó, emberek tíz, ha nem százezreinek halálát okozó diktatúrákkal, ahol sokan már olyan elkeseredettekké váltak, hogy minden mindegy volt.

Viszont Szlovákia nem egy ilyen ország és Magyarország sem, hiszen akármennyire is nem ért egyet az ember az ország vezetésével, az mégis igaz, hogy ezidáig az emberek többsége – még ha összességében ez nem is matematikai többség – ezt az embert akarta látni az ország élén. Hogy azért, mert örült a pár ezer forintos „adománynak”, vagy azért, mert pár liter tej megért egy szavazatot, az már más kérdés. Viszont Kohán Mátyásnak ott igaza van, hogy egyetlen magyar szenvedéséért sem lehet csupán Orbán Viktort hibáztatni. Persze ő is a hibás ebben, hiszen mégis csak egy magát teljhatalmúnak képzelő vezetőként viszi ki az országot Európából, de ahhoz, hogy ezt megtehesse az is kellett, hogy újra és újra megszavazzák őt az emberek. És igen, kellett ehhez a választási törvény átírása, a propaganda kiépítése, vagy épp a polgármesterek helyi zsarolása is, de ha olyannyira elégedetlenek voltak az emberek, mégis miért nem mentek utcára? Kire, mire vártak mostanáig?

Az igazság az, hogy amit Kohán is elmond többször, az bizony igaz: a magyarok soha nem értették meg, mi is a demokrácia. Nem értették meg, mert soha nem volt ideje annak kiépülni és a mai napig úgy vélik, hogy az általuk megválasztott vezetők lényegében azt tesznek, amit csak akarnak. Őket nem lehet felelősségre vonni és nincs határa annak, amit megtehetnek. Ott van Mészáros Lőrinc jó példának, aki naponta több pénzt keres, mint egy átlagember 10 emberöltő alatt, de ezt ma már szinte normálisnak tekintjük. Orbán Viktor ugyanis visszaadta az országot a magyaroknak. No, nem az átlag magyar állampolgároknak, hanem pár tucat, magát üzletembernek beállító maffiózónak, de sajnos ez sok magyart már egyáltalán nem zavar. Nem érdekli őket, hogy a Balatont kiárusították, hogy a hotelek és kastélyok Orbán vejének kezébe kerültek, vagy hogy egy gázszerelő konkrét erőműveket vásárolgatott magának.

Azért, hogy ez a rendszer kialakulhasson az kellett, hogy a magyar emberek ezt elfogadják. Nem nevezhető Orbán Viktor egyedül hibásnak ebben, ezért igaza van akkor Kohánnak, amikor arról ír, hogy egyetlen pártkommüniké, poszt vagy publicisztika olvasója sem gondolhatja, hogy személyes nyomorúságának okozója egy konkrét politikus. Úgy vélem, hogy ez egy olyan dolog, amit érdemes alaposan átgondolni, hiszen ha bárki is pozitívumot lát abban, ami a minap Szlovákiában történt, az nagyon el van tévedve. Lehet egyetérteni és egyet nem érteni egy politikussal, de ezt a politikust megvádolni a saját nyomorúságunkért valóban értelmetlen. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne lehetne kérdőre vonni politikusokat – hiszen pont ez a magyar emberek, a sajtó felelőssége -, de az, ami tegnap történt egyáltalán nem az volt. Minden ilyen esetet azonnal és hangosan el kell ítélnünk, hiszen ez soha nem lehet megoldás semmire sem. A valódi változáshoz a fejekben van szükség változásra, nem pedig arra, hogy bárki is erőszakot alkalmazzon a másikkal szemben.

Az más kérdés, hogy a magyar kormány egyébként gyűlöletre és erőszakra szólított fel több esetben is. Éket vert a társadalmi rétegek között és egymásnak ugrasztotta a magyarokat, ami csoda, hogy még nem szült valódi konfliktust és nem történtek még valódi tragédiák. De csak azért, mert a magyar kormány így döntött, nem jelenti azt, hogy a másik fél részéről is elfogadható a gyűlöletkeltés, vagy az erőszak. Ha valaha is valódi demokráciát akarunk kiépíteni Magyarországon, akkor ott kell kezdenünk, hogy megtanuljuk a békés ellenállás használatát. Felfogjuk végre, hogy a hatalom a mi, és nem a politikusok kezében van. Nincs rémisztőbb annál, mint amikor emberek százezrei némán vonulnak egy fővárosban a változásért. Néha a csend mindennél hangosabb tud lenni, még 100 000 ember üvöltésénél is.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.