NEHAZUGGY

Elvégre csak egy országról, és egy országnyi ember jelenéről és jövőjéről van szó

Tamás Róbert | Május 14, Kedd | 7:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 869,810 forint, még hiányzik 2,130,190 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt kívánok mindenkinek! Szép is az, amikor nem csak itthon kavargatja a fekáliát a fideszesek hada, hanem elzarándokolnak más országokba is ebből a célból. Érdekes módon az esetek döntő többségében Erdélybe mennek, ott egyrészt többen vannak, másrészt valahogy sokkal nagyobb aranyban tudják becsapni a székelyeket, mint mondjuk a szlovákiai magyarokat. Most éppen Deutsch Tamás trappolt el Csíkszeredába szidni az Európai Uniót, mert szerinte mostanra sem gazdasági, sem politikai súlya nincs az EU-nak, helyette a csirketartást szabályozzák és humanizálják a háziállatokat. Ezért aztán mindenkinek, a romániai magyaroknak is kötelességük magyar képviselőt küldeni Brüsszelbe, ahová maga Deutsch Tamás is igyekszik vissza. A fertőbe. Csak az nem teljesen világos, hogy minek? Ha olyan ócska, pocsék hely, miért akar oda menni megint, amikor milyen jó kis polgármester lehetne valamelyik felzárkóztatott, romantikus, élhető, csodás magyar zsákfaluban. Másrészt minek megy, hiszen sok-sok év alatt semmit nem tudott tenni azért, hogy ne romoljon az EU állapota, pedig ott van, mondhatja a véleményt, terjesztheti elő a jobbnál jobb javaslatokat, szavazhat mindenről. Ehhez képest mi a bánat fog attól változni, ha majd most is visszamegy ő, s néhány másik fideszes? Azon kívül, hogy a világon semmi. Közben a gazdáját itthon hurcolják körbe szigorú felügyelet mellett, hogy válogatott közönségnek adjon elő a közelgő háború borzalmairól, ami kizárólag akkor kerülhető el, ha ő továbbra is megtarthatja a hatalmat és a zsákmányt, amihez – nem tudni pontosan, miért – szükség van az uniós képviselői helyekre is. Gondolom, ott majd az a 10 fideszes meggyőzi a párszáz kollégáját, hogy ugrándozzanak már úgy, ahogy a csúti fütyül. Mert az olyan nagyon bejött itthon is, ugye?

Mráz Ágoston Sámuel közben tovább egyszerűsítette a helyzetet. Aki Orbán Viktort akarja hatalomban tartani, az jobboldali, aki le akarja váltani, az baloldali. Gondolom, ez a Magyar Péter-jelenségre lehet valamiféle agyafúrt válasz, bár szerintem már a többség úgy van vele, hogy amit a fideszes propagandaközpont harsog, az egyik fülén be, a másikon ki. Deutsch Tamásnak az erősen fáj, hogy Brüsszel akarja megszabni a tyúkketrec méretét, de az valamiért egyáltalán nem zavarja, hogy a Fidesz akarja megszabni, mit jelentenek a szavak ebben az országban, mi a jó és mi a rossz, ki jobboldali és ki baloldali, kinek kire kell szavaznia. Erre remekül rímelnek Dobrev Klára szavai, aki szintén így gondolja, csak éppen a lövészárok túlsó partjáról gondolja így. A probléma az, hogy közben azok, akiknek az életéről, ám őket meg nem kérdezve huzakodnak a politikusok, mást gondolnak. Ennél is nagyobb baj, hogy már nem csak gondolnak mást, hanem ezt ki is merik mondani. Hangosan, érthetően. Ezzel pedig erősen belepancsolnak a politikából élők terveibe. Az eléggé jól látszik, hogy ezzel nem tud mit kezdeni egyik oldal sem, jönnek a pótcselekvések. Gondolom, ha már minden más lehetőséget sikerült kimeríteni, talán elérkezik annak az egyszerű – ám mára feledésbe merült – ténynek a tudomásulvétele, hogy nem a polgár van a politikusokért, hanem a politikusok a polgárokért. Nem a politikus fizeti az embereket, hanem az emberek fizetik a politikusokat. Nem az embereknek kell alkalmazkodniuk a politikusok elképzeléseihez, hanem a politikusoknak az emberek elvárásaihoz. Fájdalmas felismerés lesz, de végső soron elkerülhetetlen. Jó, abban nem hiszek őszintén, hogy a Deutsch Tamás kaliberű figurák ezt képesek lesznek felfogni és ehhez alkalmazkodni, de úgy hiszem, nem is annyira nagy baj ez. Mindig kell a munkáskéz az akkumulátorgyárakba.

Mondjuk ahogy hallom, az iváncsai gyárba most pont nem kell, merthogy éppen kirugdossák az embereket. Nem is akárhogy, hanem műszak közepén terelik őket össze, és veszik el a belépőkártyájukat. Állítólag eddig csak bérelt munkaerőt és külföldi munkavállalókat bocsájtottak el azért, mert sokkal kisebb az igény ezekre az akkumulátorokra, mint amit előzőleg gondoltak. De hát oda se, a sok-sok adófizetői milliárdot már megkapták, mi történhet? Semmi, legfeljebb kiderül, hogy mégsem az évszázad bulija telipakolni az országot akkugyárakkal. Istenkém, a lónak négy lába van, mégis megbotlik, ez igazán belefér a kormánynál is. Elvégre csak egy országról, és egy országnyi ember jelenéről és jövőjéről van szó. Az számít, hogy néhány fideszes továbbra is megkapja a jó kis fizetését Brüsszelben, ezt nekünk kutya kötelességünk támogatni, a többit pedig, akiknek nem jut hely az ereszcsatornán sem, itthon tartjuk el, és így mindenki boldog. Kivéve azt a 9 millió embert, aki nem boldog, de hát olyan nincs, hogy mindenkinek jó legyen. Mindig a nemesebb célt, a nagyobb jót kell nézni, ami nem más, mint hogy a jelenlegi garnitúra uralkodhasson és lophasson az idők végezetéig. Ámen!

Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek! Ha esetleg valaki tud hasznos tanácsot adni azzal kapcsolatban, hogy mi a büdös francot tudnék csinálni, hogy ne ragadjon be állandóan az é betű a laptopom klaviatúráján, annak hosszasan tudnék hálálkodni.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!