Május 30,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nem lőhet mindenki gólokat

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,261,648 forint, még hiányzik 738,352 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Minden tiszteletem Hadházy Ákos képviselő úré, aki napi szinten tárja fel a Fideszhez és annak holdudvarához köthető visszaéléseket és lopásokat. A minap nekiállt a korábban Magyar Péter által vezetett állami intézmény ügyei felgöngyölítésének is, amivel kapcsolatban többek között ezt írta a közösségi oldalán: 

Ahogyan azt korábban ígértem, betekintést kértem a Diákhitel Központ néhány szerződésébe. Némileg meglepő módon meg is kaptam a lehetőséget, sőt, fotókat is készíthettem – persze ez nyilván összefügg azzal, hogy zömében a Magyar Péter vezérigazgatósága alatt született szerződések érdekeltek. A feladatot is ő maga adta, amikor arról beszélt, hogy az állami cég vezetőjeként felesleges és túlárazott szerződéseket írt alá Balásy Gyula cégeivel.

Az a munka, amit Hadházy egymagában elvégzett az elmúlt években, az a fáradhatatlan, megtörhetetlen elszántság, amivel a szemünk elé tárta azt a mocskos, velejéig korrupt világot, amit a NER, azon belül Júdás Viktor és a közvetlen kitartottjai működtetnek és létrehoztak országszerte az elmúlt 14 alatt, szinte emberfeletti. Ezért szerintem köszönettel tartozunk neki, mint ahogy azért is, hogy ha kellett, kisrepülőt vezetve folyamatosan dokumentálta számunkra Hatvanpuszta épülését is. Köszönjük!

Ezzel szemben Magyar Péter kiugrása a NER-ből, egy, a nyilvánosság számára semmiből jött politikai mozgalom elindítása, amely néhány hónap alatt szemmel látható népszerűséget szerzett, átrendezte, de legalábbis átrendezni látszik a politikai térképet. Pedig csak február közepén, Novák és Varga bukása után közvetlenül robbant be a köztudatba és állt bele abba a rendszerbe, amivel kapcsolatban 2010 óta mindenki, aki hasonlóval próbálkozott, így vagy úgy, de kudarcot vallott. Alapvetően vagy azért mert a baloldalinak nevezett ellenzékből támadta a Fideszt, vagy jóval ritkább esetben azért, mert belsős volt. Többek között Hadházy Ákos független parlamenti képviselő is fideszes volt, és mondott nemet ennek a sok tekintetben bűnszervezetként működő pártnak, miután szekszárdi önkormányzati képviselőként helyben leleplezte a fideszes trafikmutyit. Konkrétan kiderült, hogy a trafikok elosztása előre le volt zsírozva, a fő szempont az ún. elkötelezett jobboldaliság, ha úgy tetszik, Fidesz-hűség volt. Sajnálatos módon hiába tárta a nyilvánosság elé a botrányt, nagy visszhangja nem lett a dolognak, mint ahogy azóta számos olyan korrupciótól messzire bűzlő esetnek sem, amelyeket napi szinten publikál a Facebook-oldalán. Valamiért nem ütötte át az emberek nagyobb részének az ingerküszöbét, és leginkább egy néhány ezres követői csoport méltatta az erőfeszítéseit, amelyeket persze bűn lenne alábecsülni, de a rendszert nem képesek megingatni.

Nem tudom megmagyarázni, hogy miért van ez, de közben Magyar egy olyan jelenséget hozott a politikába, amelyik rövid idő alatt viszonylag sokak számára megtestesíti azt a személyt, akibe belelátják Orbán és a Fidesz lehetséges kihívóját. Jó megjelenésű, több nyelven beszél, agilis és olyan hiperaktívan mozog a narancssárga kommunikációs térfélen, mint Messi annak idején a Bernabéu stadionban. Egy olyan képességes emberről beszélünk, aki – ha lehet ezt a szót használni – nem kevés ember számára egyfajta szupersztárként jelent meg a magyar politika bűzlő mocsarában, és azt üzente azoknak, akik nagyon régóta ebben a mocsárban tengetik a napjaikat, hogy van remény lecsapolni, megtisztítani a környezetet, csak ne féljetek.

Mivel a félelemre és a karaktergyilkolásra szakosodott birodalmi állampárttal szemben már rengetegen elvéreztek, mivel a próbálkozások zöme sikertelennek bizonyult, ezért sokan beletörődtek abba (többek között én is), hogy ebben a szemöldökig érő szarban leszünk kénytelenek éldegélni addig, ameddig a kedves vezetőnk ki nem dől, vagy meg nem unja a lopást, csalást és hazudozást, és el nem húz önszántából a hatvanpusztai dácsájába nyugodt és békés nyugdíjas éveit eltölteni.

Szóval azt nem tudhatjuk, hova fut ki ez a történet, de jelenleg azt látjuk, hogy ez a pali rekord rövid idő alatt akkora támogatottságra és bizalomra tett szert, ami az újkori magyar történelemben eddig egyedülálló teljesítménynek is nevezhető. Bár egyáltalán nem kell a múltat elfelejteni és mindent megbocsátani, de szerintem nem annyira ideális, hogy a szintén a Júdás ellen küzdő másik élharcos most nekiesik ennek a rezsim ellen küzdőnek és próbálja aláásni a hitelességét. Főleg azok után nem, hogy március 20-án ezt írta egy posztjában, idézem:

De ha visszanézek a 2006 óta végzett politikai munkámra, akkor egy valami biztosan igaz: sokszor én is túl későn mondtam el dolgokat. Ezt a hibát szeretném elkerülni. Cserébe ígérhetem, hogy ezek lesznek az utolsó mondatok, amikben Magyar Péterrel foglalkozom. 

Végül: természetesen Magyar Péter nagyon sok, a kormányt és az ellenzéket is érintő igazságról beszél mostanában, kétségtelenül nagyon meggyőzően. Ez viszont még akkor sem biztos, hogy összességében magának az igazságnak jót tesz, ha azokat komolyan gondolja. Munkájához sok sikert kívánok!

Tudom, hogy nem ilyen egyszerű, de ha valóban rendszert szeretnének váltani, ha valóban ez a prioritás, akkor két ilyen embernek össze kellene fognia, és nem széthúznia. Nyilván mindennek eljön majd az ideje, de jelenleg semmiképpen nem lehet a cél azoknak az elbizonytalanítása, akik eddig is bizonytalanok és szkeptikusak voltak, hogy az ő életükben itt még bármi változni fog. Ha a kedves vezető számára oly kedves focihasonlattal szeretnék élni, akkor azt tudom mondani, hogy nem lőhet mindenki gólokat. Arra ott van a csatár, aki mellett vannak olyanok, akik passzokkal kiszolgálják őt. Ákos nem csatár, hanem támadó középpályás, viszont hagyhatná a gólok berúgását Magyarra, aki szemmel láthatóan eredményesen mozog, helyezkedik a pályán, nem fut lesre, és cselezni is tud, ha kell. Főleg egy kvázi aranycsapattal szemben, amelyik 14 éve nem kapott ki, de még gólokat is ritkán lehetett rúgni nekik. És nem azért mert annyira jók, hanem azért, mert feléjük lejt a pálya.

Magyar olyat tesz, amire most nagyon sok elkeseredett ember vágyik, és egyszerűen bízik abban, hogy talán most nyerni tud egy olyan csapat, amelyhez hasonlóak korábban kivétel nélkül vereséget szenvedtek. Úgy gondolom, hogy Magyar nem elárulta Orbánt és a Fideszt (ahogy Hadházy sem árulta el 2013-ban), hanem felmondta a szerződését egy olyan klubbal, amelyik vállalhatatlanná vált számára a korrupt működése miatt. Tisztességes játékot ígér, erőn felül, elszántsággal próbál ennek érvényt szerezni. Volt vele alkalmam találkozni és néhány szót váltani. Bár nem vagyok egy orákulum vagy Yoda, hogy valakiben megérezzem az emberfeletti képességet, az erő nagyságát, vagy ha úgy tetszik, a midikloriánok mennyiségét. Egyvalamit viszont tudok: felőlem a patás ördög vagy a hétfejű sárkány is lehet az, aki élére áll annak, amire azt szoktam mondani: ceterum censo, az orbáni rendszert el kell pusztítani! És ha kell, akkor ebben az esetben a cél valóban szentesíti az eszközt. 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.