NEHAZUGGY

A béke lehetősége

Lázár Gergő | Április 27, Szombat | 19:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 501,989 forint, még hiányzik 2,498,011 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Sose felejtsük el, hogy az egyetemeken zörgő álarcos, antiszemita csőcselék az utolsó emberig elkötelezett Biden szavazók.

Ezzel a nagyszerű megállapítással minősítette az amerikai elit egyetemeken tüntető fiatalok tömegeit Robert C. Castel, a kormány egyik propagandistája, aki a tavaly október hetedikei tragikus támadást követően szinte minden megszólalásával feszültséget szít. Történt ugyanis, hogy több amerikai egyetem kampuszán is ülősztrájkot hirdettek a diákok, akik különböző dolgokat szeretnének elérni vagy az egyetemüktől, vagy az ország vezetésétől. Nyilván a fő cél a háború befejezése lenne és a béke megteremtése a Közel-Keleten, bár nyilvánvaló, hogy ezt nem ők fogják eldönteni. A „vicces” mégis az az egészben, hogy bárki, aki fel mer szólalni a háború borzalmai ellen, az vagy Biden-szavazó vagy antiszemita, esetleg mindkettő egyszerre. Az teljesen kizárt, hogy mondjuk egy akár konzervatív, ne adj’ Isten zsidó ember tüntessen a békéért, ugye?

Nos, a CNN megszólaltatott egy ilyen embert, aki kikéri a tüntetők nevében azt, hogy antiszemitának nevezzék őket csak azért, mert békét szeretnének Izraelben. Pontosan tudom, hogy sokan támogatják az IDF előrenyomulását Gázában, és Rafah ostromát is sokan szeretnék már látni, de ott van a másik oldal is, ahol legalább ugyanennyien, ha nem többen vannak, akik a harcok befejezését, békét szeretnének. Igen ám, de ameddig az Egyesült Államok végtelennek tűnő pénzzel látja el az izraeli hadsereget, addig egészen biztosan nem fog úgy dönteni az IDF, hogy befejezik a harcokat. Arról nem is beszélve, hogy Benajmin Netanjahu pontosan érzi, hogy ha kiírnak egy választást a közeljövőben, azt könnyen elveszítené, mivel sokan tartják felelősnek azért, ami 2023. október 7-én történt Izraelben. De még ha ez nem is következik be, akkor is komoly vizsgálatra van szükség annak érdekében, hogy mindenre fény derülhessen.

Itt most nem mennék bele a háború borzalmaiba, hiszen azzal mindenki szembesülhet, inkább arról beszélnék, hogy világszerte egyre többen követelik a harcok befejezését és azt, hogy valamilyen megoldás szülessen a mészárlás alternatívájaként. Az ugyanis, ami most folyik véleményem – és mások véleménye – szerint sem vezet sehova sem. Hónapok óta tartanak a harcok, jól látható vég nélkül. Akármit is gondolnak az emberek Gázáról, az ott lakó civilekről vagy a Hamászról, az igazság az, hogy ez a terület teljességgel lakhatatlanná vált. Nincs egészségügyi ellátás, az utak megsemmisültek és vele a teljes infrastruktúra is, amely élhetővé tehet egy területet. Ezeknek az embereknek már nincs hova visszamenniük, ezért vélhetően életük végéig nomádként élhetnek, vagy megpróbálhatnak egy másik országba menekülni és újraépíteni az életüket a nulláról.

Az viszont, ami az amerikai egyetemeken jelenleg folyik, hasonló ahhoz az időhöz, amikor a vietnami háború ellen tiltakoztak százezrek különböző városokban, és végül a harcok befejezését is sikerült elérni. Persze tudom, hogy az Egyesült Államok nem harcol konkrétan Izraelben, de lássuk be, az ő segítségük nélkül Izrael soha nem tudott volna ilyen komoly támadást indítani a gázaik ellen, és arra sem lett volna képes, hogy ilyen modern hadsereget hozzon létre. Nyilvánvalóan geopolitikai szempontból borzasztóan fontos az Egyesült Államoknak, hogy Izrael elég erős legyen ahhoz, hogy fenntartsa a régióban a status quo-t. Amerika tart a régiót uralni kívánó Irántól, amelyet kordában tud tartani egy felszerelt, modern hadsereggel rendelkező Izrael. Még ha esetleg nem is értene egyet a jelenlegi amerikai vezetés azzal, ami Izraelben folyik, akkor is támogatnák a harcukat, mivel szükségük van rájuk.

Kérdés viszont, hogy ezt meddig fogadja el az amerikai közvélemény, amelynek egyre inkább kezd elege lenni abból, hogy hetente olvas szomorú híreket a térségből. A világ megosztott az izraeli kérdésben, azonban ez még nem fogja a harcok végét jelenteni. Azt csak és kizárólag az Egyesült Államok érheti el, csak kérdés, hogy erre mikor kerül sor. Minden egyes nap ugyanis ártatlanok tucatjai halnak meg Gázában, amivel tudom, hogy egyesek vitatkoznak, de szerintem abban azért egyetérthetünk, hogy egyetlen gyermek sem érdemli meg a halált, legyen az egy Hamász-terrorista gyermeke, vagy sem. Meg lehet próbálni ellehetetleníteni ezeket a kampuszokon tiltakozó diákokat, de ahogy ez nem ment a vietnámi háború esetében sem, úgy hiszem, hogy itt sem fog sikerre vezetni. Kérdés tehát, hogy milyen lehetőségei vannak az amerikai vezetésnek?

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!