NEHAZUGGY

Nonszensz, amit művel

Vogronics András | Március 10, Vasárnap | 10:31

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,552,800 forint, még hiányzik 447,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A vírusaimmal vívott ádáz küzdelmem 7. napján továbbra is igyekszem tartani magam, próbálok ellenállni és küzdeni a végsőkig, körülbelül olyan lendülettel, ahogy a hangjából ítélve szintén valami kórsággal megvert Júdásunk a békéért harcolt az elmúlt napokban az Egyesült Államokban. Mert az igazi szuverének nem engedik, hogy mások (értsd: az EU- és NATO-szövetségeseink, az ún. Brüsszel vagy Soros és külön a svédek) belepofázzanak az ország belügyeibe, ezzel szemben ő, a szuverén simán elmehet az USA-ba, és ott a csúfos körülmények között elbukott, a választási vereségét méltósággal elviselni képtelen elnök luxusrezidenciáján kampánybeszédet mondhat a parókás bohóc győzelmének szükségességéről.

Annak, akit konzekvensen elnök úrnak nevez, és úgy filmezteti, fotóztatja magát és a szőke ripacsciklont, mintha már most megválasztott elnök lenne, és a Fehér Házban diskurálnának a világ dolgairól. Abban a Fehér Házban, amelyikkel amúgy nem tartja fontosnak a civilizált kapcsolattartást, ahonnan nem kapott meghívást, és amelyik legfeljebb megrökönyödve figyelte az európai érdekek elárulója és a kismillió ügyben eljárás alatt álló, ámde újrázni készülő exelnök kínos smúzolását és szerelmes pillantásait. Érdekes módon még hisztibe sem verték magukat azért, amiért fordított esetben Júdást már tripla adag nyugtatóval zsibbasztanák a Karmelitában. Amennyiben az általa Floridában előadott mutatványt egy ellenzéki politikus adta volna Magyarországon a külföldi vendége társaságában. Gondolom, hogy az ÁVH, bocsánat, az SZVH fekete ballonkabátos emberei egy elsötétített Volkswagen furgonba baszták volna be magukat azonnal, és szirénázva siettek volna a tett helyszínére, hogy megakadályozzák a belügyeinkbe való beavatkozást. Amit szabad Júdásnak, azt nem szabad senki másnak.

Azt mondjuk nem értem, hogy ehhez a szélesvásznú politikai szemfényvesztéshez minek kellett a fél NER-t magával vinnie, ha meg nem vitte magával, akkor miért kellett két kormányzati luxusgéppel elvergődni az USA-ba, de biztosan lenne erre is magyarázat Havas Bertalan nertárstól, 14 éve végtelenítve képes mindenre ugyanazt a pofátlan sablonszöveget válaszolni, akár csak egy ósdi, rohadt rég nem használt üzenetrögzítő a ’90-es évek hajnaláról. Ők a politikacsinálók, ők a mi nagyjaink. A legszebb az, hogy megint mimagyarok nevében mondott nagyokat a pedofilbotrányt teljesen elmaszatolni és elfeledtetni próbáló Júdás, miszerint jobb lenne nekünk is meg a világnak is, ha Trump elnök úr lenne újra az elnök, mert akkor béke lenne. Nekünk semmi más dolgunk nincs, mint ezt belátni. Ha az egy perces propagandafilmben nem hangzott el tizenötször a béke a szó, egyszer se. Arról nem beszélve, hogy a kereskedelmi kapcsolatok is mennyivel jobbak lennének, ha Trump lenne megint az elnök.

Már bocsánat, de pontosan mi változna? A kereskedelmi kapcsolataink Trumptól függenek? Mert akkor régen rossz, és igencsak gusztustalan duma ez. Talán nem a bukott elnökkel kellene jópofizni, hanem a mindenkori regnáló adminisztrációval kellene szoros és jó kapcsolatot fenntartani, nem? Talán arra kellene törekedni, hogy a kétoldalú kapcsolataink azokkal az országokkal legyenek pragmatikusak és konstruktívak, akikkel elméletileg egy malomban őrölünk. Sajnos csak elméletileg, mióta felrobbantak a fülkék. Talán nem a keleti diktátorokkal, agresszorokkal és despotákkal kellene parolázni és mosolyalbumokat megtölteni, hanem azokkal, akikkel egy csapatban játszunk. Ez olyan – hadd éljek a kedves vezető kedvenc hasonlatával, a focival -, mintha egy játékos az ellenfél csapatának öltözőjében haverkodna az ellenfél csapat játékosaival, azokkal szelfizgetne, nem járna edzésre, de folyamatosan elárulná a taktikát, amit az edző alkalmazni szeretne ellenük. Vagy mintha ez a játékos az edzéseken konzekvensen leszarná az edző utasításait, és a mérkőzésen a sajátjait rugdosná fel, miközben azon hisztizne, hogy milyen rohadt igazságtalan, hogy ő mindig sárga lapot kap. Az ennél is durvább hasonlat pedig az, hogy a kispadról az ellenfél szurkolótáborát biztatja arra, hogy győzze le a saját csapatát, amiben egyébként játszik és ahonnan a fizetését kapja.

Egyszerűen nonszensz, amit művel, nonszensz, amit a rajongótáborának előad, és nonszensz az, hogy ezt így, ebben a formában még mindig elnézik neki. Nem tudom, mi mehet a színfalak mögött, de tényleg nem értem, hogy miképpen tolerálható ez a viselkedés, ez az aknamunka, ez az egész torz működés. Biztos van ennek is valami diplomáciai vagy egyéb típusú magyarázata, meg egy olyan koordinátarendszer, amelyben ez nem meglepő, mindenesetre én kívülállóként csak kapkodom a fejemet, hogy ezt így hogy? Amikor ilyen és ehhez hasonló gondolatok basszák szét az agyamat, akkor rendre rájövök, hogy a világon semmin nem kell csodálkozni, ellenkezőleg.

Az Isten háza némán is beszél, út a mennyekbe címmel dokumentum filmet készít a nemzet megvilágosult színésze, Eperjes Károly, aki 35 millió forint közpénzt kap a gyártáshoz, vagyis azért, hogy utánajárjon „az ember és a Teremtő közötti párbeszéd helyreállításának kísérletén keresztül az élő Istennek”. Szerintem erre nem kell 35 millió forint közpénzt elégetni, ingyen is megmondom a megoldást. Jelbeszéd, vagy nagyothalló készülék azoknak, akik nem értik, mit mond. De ennél sokkal jobbat mondok: el kell menni templomba, ahol Isten földi szolgája naponta tolmácsolja, hogy mi a teendő azoknak, akik iránymutatásra szorulnak. Senkit nem akarok megbántani a hitében, de szerintem ez nem közügy, hanem mindenkinek a magánügye. Ha meg nem érti, akkor ott nem biztos, hogy az adóval van a gond, hanem a vevővel. Lehet, hogy szar a vétel. Vagy egyáltalán nincs.

Különben is ebben a témában Morgan Freeman már egy jóval nagyobbat gurított az Isten nyomában című dokumentumfilmjével, mint amekkorát Szamóca valaha is fog. A National Geographic Channel és a Revelation Entertainment sorozata világkörüli utazásra hívja a nézőket, hogy megmutassa, a különböző kultúrák és vallások mit gondolnak Istenről, az élet értelméről, valamint minden nagy kérdésről, ami e két csoda között felmerül. Hogy ki Isten, hogy honnan jöttünk, hogy miért létezik a gonosz, és hogy mi történik velünk a halálunk után. Mert ugye az van, hogy sokunk életében eljön a pillanat, amikor feltesszük magunknak ezeket a kérdéseket, és az esetek többségében mindannyian más és más megoldásra jutunk. Igaz, hogy mimagyarok esetében fene tudja, hogy mi van. Mert ugyanis nekünk egy külön Istenünk van, nekünk nem holmi jöttment istenség ad vigaszt és oltalmat, hanem a Magyar Isten. Mert mint tudjuk, nem kell olyan Isten, aki nem tud magyarul, szabad magyaroknak nem kell ilyen úr.

Egyszóval szánalmas és tragikus, ami ebben az országban megy. A butaság és közöny soha nem látott mélységében tipródik a társadalom, és falja fel önmagát. Bármennyire tragikus, erről a tragédiáról mégis egy vicc jutott az eszembe. Maradjunk ennyiben most.

Egy asszony elmegy a kisállat kereskedésbe, mert betörtek hozzájuk, és egy kutyát szeretne venni. Az eladó ki is hoz hátulról egy pici kutyát. Mire a nő:

– Nekem egy igazi házőrző kell!

– Asszonyom, ez egy harci kutya! Figyeljen! Harci kutya, az ajtó! A kutya darabokra szedi az ajtót, csak apró forgácshalom marad a helyén.

– Ez semmi. Ezt nézze! Harci kutya, a kőkerítés! A kutya nekiugrik, és azt is darabokra szedi, csak egy kis homokhalom marad a helyén.

A nő ámul-bámul, és dadogva mondja:

– Ez az, ez kell, ezt megveszem!

Hazaviszi, leteszi a szőnyegre, a kutyus elindul. Meglátja a nő férje, aki a fotelban terpeszkedik, és így szól:

– Mi ez, asszony?

– Vettem egy kutyát a betörők ellen.

– Ez kutya?

– Ez? Ez egy harci kutya!

– Harci kutya a faszomat!

Ceterum censeo: az orbáni rendszert el kell pusztítani!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!