NEHAZUGGY

Migráció és migránsok nélkül a világ sokkal unalmasabb és fakóbb lenne

Lázár Gergő | Március 9, Szombat | 18:51

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,552,800 forint, még hiányzik 447,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az MKIK elnöke a vendégmunkásokkal kapcsolatban egy filozófiai problémára hívta fel a figyelmet, amely a munkaerőpótlás és a migráció összemosásával vagy összekeverésével. Nyugat-Európában a migrációt látják a megoldásnak. Ausztria viszont a vendégmunkások foglalkoztatását, amely jelentős hozzáadott értéke az osztrák gazdaságnak. Parragh szerint nekünk Ausztria példáját kellene követnünk.

Ezek mellett Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt is elmondta, hogy a vendégmunkások érkezése és a migráció nem ugyanaz, mégis sokszor tévesen összemossák ezeket a fogalmakat. Nos, valóban nem feltétlen ugyanaz a kettő, de egyben az is igaz, hogy egy vendégmunkás migránsnak számít, hiszen a szülőhazáját elhagyja, hogy egy másik országban keresse meg a kenyerét, találja meg a boldogulását. Az való igaz, hogy más törvények vonatkoznak a vendégmunkásokra, akik sokszor csak egy bizonyos ideig maradhatnak az országban, de végső soron akkor is arról van szó, hogy ide vándoroltak külföldről. Nem hiszem, hogy egy migráns azért érkezne mondjuk Európába, mert le akarja nyúlni ama bizonyos célország adófizetői által befizetett adót, és azt segélyként kívánja felvenni. Nem mondom, hogy ne lennének ilyenek is, hiszen nyilvánvalóan vannak, és ezeket az embereket valóban ki kell szűrni és a távozásra kell felszólítani, de véleményem szerint a többség célja nem más, mint hogy egy élhetőbb életet teremtsen magának és a családtagjainak.

Márpedig a különböző európai országoknak szüksége van munkaerőre, hiszen egyre több és több munkahelyet hoznak létre a különböző cégek, mégsem találnak ehhez szükséges szakképzett vagy nem szakképzett munkaerőt. Ez Magyarországon is igaz, ahol a kormányzat lényegében több munkahelyet hozott létre (és hoz létre a mai napig is) mint amennyi munkaképes, ezeket a munkahelyeket betölteni képes ember van az országban. Ahelyett, hogy inkább jól fizető állásokat hozna létre, akár kisebb településeken is, a magyar kormány arra koncentrál, hogy minél több, sokszor akár silányabb, alacsony termelékenységű munkát igénylő munkahelyet hozzon létre. Gyárak, összeszerelőüzemek tucatjai épülnek országszerte, miközben a valódi szaktudással és versenyképes diplomával rendelkező magyarok sorra hagyják el az országot, hiszen külföldön jóval több pénzért végezhetik el ugyanazt a munkát. Magyarország viszont még így is jobb helyzetben van, mint mondjuk Ukrajna, a Fülöp-szigetek vagy épp India egyes részei, ezért sokan ezekről a területekről kicsiny hazánk felé veszik az irányt.

Ezzel véleményem szerint semmi gond sincs, sőt, a gazdaságnak alapvetően jó tud lenni, ha külföldi munkaerőt is ide tudunk csábítani, noha sokszor kérdéses, hogy az itt megtermelt pénz hány százaléka marad idehaza, és hány százaléka megy vissza a rokonoknak az anyaországba. De ezzel a problémával nem csak mi, hanem szinte minden más ország is küzd, ahol vendégmunkások végzik el az alacsonyabb presztízsű munkákat. Nem kellene viszont úgy beszélni a migránsokról, mint akik egy vendégmunkás alatt vannak morálisan, vagy bármilyen szempontból, hiszen mint ahogy leírtam korábban én magam is, minden vendégmunkás migráns, de nem minden migráns vendégmunkás. A legjobb persze az lenne, ha magasabb fizetéseket tudnának kínálni az itt dolgozó munkásoknak, ezért több magyar maradna itthon, de mivel ez jól láthatóan nem nagyon megy a magyar kormánynak, ezért sokan Ausztriába vagy Németországba mennek inkább dolgozni és ott válnak migránsokká.

Persze a magyar migráns sokszor szereti magát másféle migránsnak tekinteni. Ő ugyanis dolgozni ment oda, ő ezt választotta. Olyan ez, mint hogy a britek és amerikaiak nem tekintik magukat migránsnak más európai országokban, hanem úgynevezett expatnak mondják magukat. Elmondásuk szerint ugyanis ők ezt választották, nem a kényszer szülte a döntésüket. Ennek oka viszont nem az elképesztő tudásuk, hanem csupán a szerencse, amelynek következtében egy fejlett, nyugati országba születtek, anélkül, hogy ezért bármit tettek volna. Nem kellene tehát különbséget tenni migráns és migráns közé, hiszen mindannyian emberek vagyunk, akik jobb életet szeretnének. Vannak persze olyanok, akik ezzel visszaélnek és őket valóban helyre kellene tenni, de én akkor is úgy vélem, hogy ez a kisebbség, amely kisebbség miatt a többséget nem kellene elítélni. Mindenkinek jár a lehetőség, akár Afrikába, akár Európába született. Elvégre a különbözőségek azok, amelyek összehoznak minket és még érdekesebbé teszik ezt a világot.

Véleményem szerint minden ország sokkal szegényebb lenne, ha nem ment volna át bizonyos változásokon az elmúlt évszázadokban. Magyarország sem lenne ugyanaz ma, ha nem lett volna rá hatással az Oszmán Birodalom, Ausztria vagy épp a szláv népek. Nem mindig tekinthető persze pozitívnak egy ilyen időszak (ha csak a török hódoltságra gondolunk, bőven elég), de ami megmaradt számunkra a mai életünkben is, az nem más, mint számtalan pozitívum. Migráció és migránsok nélkül a világ sokkal unalmasabb és fakóbb lenne.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!