Április 28,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Mindig mi fizessük meg a változások árát?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,566,300 forint, még hiányzik 433,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Újabban éppen a kakaó és ezzel a csokoládé ára kezdett brutális emelkedésnek. A szokásos okokkal álltak elő a gyártók, amelyek természetesen a vásárlókra kívánták áthárítani a plusz költségeket ahelyett, hogy egyszer az életben lenyelnék a keserű pirulát. A termelő és kereskedő ugyanis nem azért végzi a munkáját, hogy akár egy forinttal is kevesebbet keressen, hanem azért, hogy akár gyermekeket is dolgoztatva a földjein, komoly haszonra tegyen szert. Mert nehogy azt higgye bárki is, hogy ezeknek az óriáscégeknek nem keletkezik elképesztő hasznuk évről-évre. Nincs az az Isten, hogy amikor a drága vásárló már nem engedheti meg magának ezeket a termékeket, akkor ne adj Isten árat csökkentsen. Dehogy! Ha nincs kereslet a drága csokoládéra, akkor majd szépen csökkentik a termékeik kakaótartalmát. Valamilyen reklám által megpróbálják úgy eladni a félig bevont csokijukat, mintha egyébként is az lett volna a cél. Esetleg mindenféle reklám nélkül lenyesnek 10-15 grammot a kedvelt csokoládéjukból, aztán vagy észreveszi ezt a drága vásárló, vagy nem.

A Mars, a világ legnagyobb édességekkel foglalkozó óriásvállalata 2021-ben 50 százalékkal volt képes növelni a bevételét, és ezzel sikerült elérnie a 41 milliárd dollárt, amellyel a Coca-Colát is megelőzte. A cégvezetők milliárdos összegeket utalgatnak ki maguknak – elvégre el kell ismerniük a saját sikereiket -, miközben úgy adják el az emelkedő árakat, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. Most éppen aszályról beszélnek, amely a két legjelentősebb kakaótermelő országot sújtja Afrikában, amelynek hatására várhatóan 40 százalékkal csökken majd a termés mértéke. Még ha el is hiszi az ember ezeket a számokat, senki se higgye, hogy csupán emiatt emelnek árat a cégek. Ez eladható, hiszen ki fogja megvizsgálni azt, hogy az áremelés egyébként jogos-e, vagy sem? Elvégre a mai világban szabad piaci verseny van, tehát ha megduplázza valaki az árakat, akkor megduplázza, az ellen nem tehet semmit egyetlen kormány sem, hiszen kapitalizmus van.

Persze nem azt mondom, hogy az államnak bele kellene szólnia abba, hogy mekkora mértékben emelhet mondjuk a Mars, de azért legalább a realitások talaján kellene állni. Ezek a cégek többek között azért képesek évről-évre egyre nagyobb haszonra szert tenni, mert a nem megfelelő helyi körülmények miatt ki tudják zsigerelni a szegény afrikai munkásokat, akik sokszor gyermekeiket küldik a kakaóföldekre dolgozni. Tudom, hogy számtalan új törvényt hoztak az elmúlt években és állítják, mindent is megtesznek annak érdekében, hogy elő sem fordulhasson az, hogy gyermekek dolgoznak éhbérért a földjeiken, de számtalan alkalommal bizonyosodott már be, hogy ez egyszerűen nem igaz. Hoztak egy pár flancos új törvényt és leírták sok helyen, hogy mostantól mennyire figyelnek az ilyen visszaélésekre, de a valóságban szinte semmi sem történt. Elképesztően olcsón vásárolják fel az óriásvállalatok a kakaóbabot, vagy épp a kávét a szegényebb országok termelőitől, akik eladják a termékeiket akár ilyen áron is, mivel úgy vannak vele, hogy még mindig jobb, mint a semmi.

Az elképesztően olcsón megvásárolt kakaóból és kávéból aztán előállítanak egy terméket ezek a cégek és brutálisan túlárazva eladják őket, amelynek hála igen komoly bevételre tesznek szert. Ez egyébként nem csak ezen két területen létező jelenség, hanem több más olyan termékkel kapcsolatos területen, ahol az óriásvállalatok lényegében monopóliummal rendelkeznek, és képesek olyan árakat elérni, amelyek csupán arra elegendőek, hogy a termelők a felszínen maradjanak. A mostani változások miatt viszont olyan elképesztően magas áremelkedések történtek, amelyek hatására sokan egyszerűen inkább lemondanak a korábban szeretett termékek megvásárlásáról. Emlékezzünk csak a sajt, vagy a húsok árának emelkedésére. Itt Spanyolországban éppen az olívaolajat kezdték el aranyárban mérni, máshol pedig jól láthatóan a kakaó vált áldozattá. Én elhiszem, hogy léteznek természeti változások – elvégre globális felmelegedésnek lehetünk tanúi -, de ne legyenek annyira ostobák a termelők, hogy azt hiszik, mi vásárlók mindent lenyelünk. Van az a pont, amikor az ember inkább lemond bizonyos termékekről, vagy szétnézve a piacon más alternatívák felé tekint.

Véleményem szerint ugyanis elfogadhatatlan az, hogy az óriásvállalatok milliárdos bevételnövekedéseket érjenek el, majd ezzel egyidejűleg azon siránkozzanak, hogy kénytelenek voltak árat emelni. Nos, nem voltak kénytelenek, hanem inkább arról van szó, hogy még nagyobb és nagyobb bevételt akarnak elérni, hiszen a részvényeseik ezt követelik meg tőlük. Ezzel pedig a gazdag még gazdagabbá válik, a szerencsétlen termelő, feldolgozó és felvásárló pedig még szegényebb lesz. Persze ha senki sem gondolja úgy, hogy közbe kellene lépnie, akkor valódi változás nem fog történni. Mert attól, hogy a földművesek Európa-szerte nekimennek az uniós döntéshozóknak azért, mert a környezetért szerettek volna tenni, még nem lesznek beljebb. Ha jobb béreket szeretnének, akkor a multikon kérjék számon, hogy miért nem fizetnek magasabb árat a termékeikért.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.