Az UNESCO több mint 1100 világörökség részeként nyilvántartott helye közül 213 természeti és ökológiai különlegessége miatt méltó fokozott védelemre elfogadott és ezek az emberiség számára jövőben is megőrzendő területek. A listában a 754. referenciaszámú terület a délkelet-szibériai Bajkál tó és annak környezete. A világörökség listájára 1996-ban felkerült, közel Magyarországnyi kiterjedésű (88 ezer km²) terület természeti szépsége és a központi részén elhelyezkedő 31 500 km² vízfelületű tó élővilága vitathatatlanul egyedülálló. A Bajkál tó a világ legmélyebb és minden jelenlegi ismeret szerint a Föld legidősebb tava, az ebben található 23 610 km³ térfogatú víz a bolygó felszínen levő folyékony édesvízkészlet 23 %-a.
A Bajkál ÉK-DNy-i irányban 636 km hosszú, átlagos szélessége 48 km, a partok közötti maximális távolság 79,4 km, a legkeskenyebb helyen pedig 25 km. A tóban a legnagyobb mélységet (1642 m) a déli részén mérték, így ez a Föld legmélyebb tava, átlagos mélysége 731 m. A tó északi részén a víz mélysége sehol nem haladja meg a 900 m-t. A víztükörből 27 kisebb-nagyobb sziget emelkedik ki, ami a tó aljzatának jelentős tagoltságát bizonyítja.
A természetes vízutánpótlás 60 %-át a mongóliai forrásvidékű Szelenga folyó, a többi vízmennyiséget 336 kisebb folyó ill. időszakos vízfolyás biztosítja. A tó vízgyűjtő területéről évente átlagosan 60 km³ víz utánpótlás érkezik és nagyjából ugyanennyi távozik az Angarába, ahol az irkutszki vízierőmű használja fel. Kifolyó víz egyedül az Angarán keresztül távozik a Bajkálból. (Becslések szerint, ha a tó vízutánpótlása megszűnne, az Angara még további 360 év alatt tudná csak elvezetni a roppant víztömegét.) A Bajkál és környezete a Jenyiszej folyam hatalmas kiterjedésű vízgyűjtő területén helyezkedik el.
A kegyetlenül hideg szibériai télben – január és május között – a tó vízfelszínét 0,8 -1,3 m vastag, összefüggő jégpáncél borítja. A még viszonylag kevés látogató és a környékbeliek szívesen szerveznek a jégen autós kirándulásokat, azonban az óvatlanság sajnos akár végzetes is lehet.
A mély tavat minden oldalán magas, 2000 m csúcsmagasságot elérő hegységvonulatok szegélyezik, amelyek létrejötte azonban nincs közvetlen összefüggésben a tó kialakulásával.
A Bajkál tó kialakulását és korát a legtöbb tudományos és ismeretterjesztő kiadvány 25-30 millió évvel ezelőtti időszakra teszi. Ez azonban így nagyon félrevezető, mert azt sugallja, hogy a jelenleg ismert tó ekkor jött létre. Azonban nem így történt. Évtizedek óta heves és máig lezáratlan vita folyik a földtudományi szakemberek között a tó kialakulásának történetéről, a vitában gyakran egymásnak szögesen ellentmondó vélemények ütköznek. A tó területén és környezetében mélyített fúrásokkal és geofizikai eszközökkel végzett kutatások nyomán folyamatosan új, meglepő ismeretek láttak napvilágot, az új felismerések újabb megválaszolandó kérdéseket vetettek fel. A már négy évtizedre visszatekintő, külföldi tudósokkal kibővült tanulmányozásoknak korán szembesülniük kellett azzal is, hogy a nemzetközi szakmai társadalom évtizedeken keresztül elsiklott az orosz (szovjet) geológusok óriási ismeretanyaga felett, amit azután sürgősen egyesíteni kellett az új kutatásokból előkerült eredményekkel. A folyamatosan előkerült meglepő, új ismeretek mellett rengeteg még a bizonytalanság és megválaszolatlan kérdés jelenleg is a Bajkál tó kialakulása körül.
A tudósok abban egyetértenek, hogy a mai tó helye egy 800 km hosszú és 40-50 km széles hasadékvölgyben, törési zónában (a geológiában rift valley-nek nevezett) elhelyezkedő két medencét tölt ki. (A tágabb környezetben még számos hasadékvölgy van, ezek összességében egy jóval szélesebb és 1800 km hosszú zóna mentén helyezkednek el, ebben az övezetben tizennégy kisebb-nagyobb, különböző időszakban kialakult medence található. Ezekben – egy kivételével – ma nincsenek tavak.)
A Bajkál hasadékvölgy középső részén elhelyezkedő tó aljzata két nagyobb medence, amelyek kialakulása időben eltérő és fejlődése hosszú időn keresztül különböző volt. Mindkét medence alján néhány tíz méter vastag lerakódásokat találtak kutatófúrások, amelyekből szórványosan előkerült ősmaradványok azt sugallták, hogy ezek a medencék jóval korábban (kb. 34 millió évvel ezelőtt) már léteztek, ám bizonyosan nem volt közük a későbbi Bajkál medencék fejlődéséhez, ez utóbbiak kialakulása kb. 29 millió éve, a hasadékvölgyek kialakulása nyomán kezdődött csak meg.
A déli, nagyjából 250 km hosszú medencerészben 28 – 29 millió évvel ezelőtt folyóvizekkel feltöltődő tó- és mocsárrendszer alakult ki. A fúrások szerint itt legalább 1500 m vastag üledékek sora rakódott le 3,6 – 4 millió évvel ezelőttig. (A mocsárvilág bizonyítékai az üledékekben talált barnaszén rétegek. Sajnos a lerakódások korának radioaktív módszerrel történő meghatározására alkalmas kőzetek nem kerültek elő, csak növényi spórák és kovamoszatok, ezek csak hozzávetőleges földtani kor becslésére alkalmasak. Radiometrikus kormeghatározásra alkalmas, ásványokat is tartalmazó legidősebb rétegek azonban bizonyítják, hogy 8 millió éve már bizonyosan létezett a Bajkál tó medencéjének geológiai elődje.
Az északi medencében viszont jóval később, 23 millió évvel ezelőtt kezdődött a részben tavi, kisebb részben folyóvízi eredetű üledékek lerakódása. Ezek teljes vastagsága itt lényegesen kisebb, mint a déli medencében. Mindkét medence az – akkor már létező – környező hegyláncok folyóvizeit és azok által szállított törmeléket gyűjtötte. A geológiai adatok alapján megalapozottan elképzelhető, hogy mintegy 5 millió évvel ezelőtt a medencék részben vagy teljesen kiszáradtak, bár az erre vonatkozó geológiai adatok egyelőre módfelett vitatottak. Abban azonban egyetértés van a kutatók között, hogy 3,6 millió évvel ezelőtt új szakasz kezdődött mindkét medence fejlődésében, és a Bajkál hasadékvölgy két medencéjét – eltérő mértékben ugyan – folyóvízi üledékképződés vette birtokba. A jelenkor felé közeledve a tóparti lerakódásokból már pontosan mérhető radiológiai kor adatai alapján bizonyos, hogy 40 ezer évvel korábban a Bajkál tó már ma is látható formájában létezett. A földtani ismeretek területén meglevő sok nyitott kérdés ellenére bizonyos, hogy a Bajkál tó kialakulása nagyjából 29 millió éve kezdődött meg és a fejlődésének nagyon bonyolult bonyolult folyamatai eredményeként a hatalmas vízmennyiséget befogadó tó 150 000 éve nyerte el mai kiterjedését és arculatát.
Geológiai és természtföldrajzi szempontból a Bajkál azonban még mindig sok, egyelőre megfejtetlen titkot rejteget. Nincs elfogadható magyarázat pl. a hasadékvölgyekben egyébként gyakran előforduló vulkánok hiányára (ezek csak a tótól nagyon távol ismertek), ugyanakkor az aljzatban bizonyíthatóan 50°C hőmérsékletű források vannak, amelyek viszont legvalószínűbben vulkáni utóműködéshez kapcsolhatók. Ezek vize ugyan nem befolyásolja az irdatlan tömegű víz hőmérsékletét, de a források bizonyítottan, kétségtelenül léteznek. További alapvető probléma a földtudományi szakemberek számára, hogy semmi olyan elfogadható, bizonyítékon alapuló elképzelés sincs, ami magyarázná azoknak a geológiai erőknek az eredetét és természetét, melyek a tektonikai törészónát egykor létrehozták.
A Bajkál tó és természeti környezete nyugalmat és állandóságot sugall. De ez csak látszat. A tó aljzatának különböző helyeire telepített szeizmikus mérőműszerek évente közel 2000 szeizmikus rengést rögzítenek. A rengések többsége 3 és 5 magnitudónál kisebb. Az eddig ismert legnagyobb rengés 1862-ben történt, ekkor katasztrofális erejű földrengés rázta meg a Szelenga folyó deltájának vidékét és ennek eredményeként 200 km² terület süllyedt 2 méterrel mélyebbre, a tó vize pedig átmenetileg messze a partvonal mögötti szárazulatot is elöntötte. 1959-ben 9-es nagyságrendű rengés nyomán az aljzat kisebb területen 12 – 20 méterrel lezökkent. A partokon telepített, nagy pontosságú helymeghatározó műszerek egyértelműen bizonyítják, hogy a vízfelület évente 2 cm-rel mozdul el, ennyivel növekszik évente a vízzel borított terület.
Ha a Bajkál tóval kapcsolatos geológiai és földrajzi ismeretek sok tekintetben még hézagosak, sőt ellentmondásokkal terheltek, akkor ez fokozottan igaz a tó élővilágának eredetére. A vízi környezet élővilágában eddig 2595 állatfajt és alfajt, továbbá ezernél több vízi növényt azonosítottak. Az élővilág 80 %-a endemikus, azaz csak itt fordul elő a világon. (Talán a leghíresebb közöttük az egyetlen édesvízben élő, kisméretű bajkáli fóka (nerpa), de ismertek itt a fenéken lévő hőforrások környezetében olyan algák, amelyek metán kemoszintézisével táplálkoznak. Ezek eddig csak mély óceáni környezetben voltak ismertek.) Az endemikus fauna is a tó elszigetelt fejlődésének egyik bizonyítéka. Az azonban egyelőre biogeográfiailag teljesen rejtélyes, hogy hogyan került vagy vándorolt oda az élővilága.
A tó vizének minősége egészen különleges környezetet biztosít a benne élő állatoknak és növényeknek. A víz átlátszósága egyedülálló (40 m) a Föld más mély tavaival összehasonlítva. A víz jellemzője a kis oldott ion és széndioxid tartalom és a kivételesen magas oxigén-koncentráció. A parti övezetben nyáron ugyan 20°C-t is eléri a vízhőmérséklet, az átlagos évi vízhőmérséklet egyenletesen hűvös (6°C). Az élővilág szinte egyedi összetétele mellett az utóbbi évtized kutatásainak meglepő eredménye, hogy néhány lebegő életmódú (alapvetően néhány mikron méretű egyedeket tartalmazó) csoport a gigantizmus, más csoportok esetében viszont a törpenövés volt megfigyelhető. Sajnos kedvezőtlen változások is tapasztalhatók azonban, melyeknek pontos oka egyelőre még felderítetlen. Például a lazacfélék csoportjába tartozó omul hal mennyisége a tóban az orosz környezetvédelmi hivatal felmérése szerint az elmúlt tizenöt év alatt 60 %-kal csökkent, ezért az állam az omul halászatát betiltotta.
A Bajkál tó környezete alacsony népsűrűségű, ritkán lakott terület. Ennek ellenére is tapasztalható már a környezet károsodása, bár szerencsére ez bizonyos mértékig talán orvosolható vagy visszafordítható. Bizonyított tény, hogy a nitrát mennyisége tizennégyszer, a szintetikus felületaktív anyagok mennyisége pedig tízszer több a tó vizében, mint néhány évtizeddel ezelőtt és másfélszeresére növekedett a kommunális szennyvíztisztító telepekről származó olajszármazékok mennyisége is. Kiderült, hogy a tóhoz közeli közigazgatási terület víztisztító létesítményei alapos felújításra szorulnak, két újabb, korszerűbb tisztítótelepet pedig egyszerűen nem helyeztek üzembe a helyi hatóságok. A Bajkalszk településen 1966 óta működő, szennyező melléktermékeket kibocsátó fafeldolgozó- és cellulóz üzemet 2013-ban a kormány – ugyan nem környezetvédelmi, hanem pénzügyi okokra hivatkozva – bezárta.
Az éghajlatváltozás hatása egyértelműen tükröződik a Bajkál tó természetes vízgazdálkodásán is. Az átlagos évi középhőmérséklet 1885-2012 között 2°C-kal emelkedett a Bajkálon túli régióban, ami természetes módon növelte a vízfelület párolgását. A tavat tápláló vízfolyások átlagos összes vízhozama 1872 m³/sec volt az elmúlt 115 évben. A fő vízutánpótlást biztosító Szelenga folyó vízhozama a már sorozatos száraz évek alatt 30 %-kal kevesebb hozamú volt, de ez a csökkenés a többi betápláló vízfolyásra is igaz, mert a vízgyűjtőjük ugyanaz. A vízutánpótlást 2015-ben 7500 km² kiterjedésű burjátiai erdőtűz súlyosbította és a felszíni hőmérsékletet növekedése a tó párolgására is hatással volt. A nyolc hónapig tomboló erdőtüzek méretére jellemző, hogy a korábbi években történt erdőtüzek tizenkétszeres mennyiségével egyenlő faállományt pusztítottak el.
Angarán épített vízierőművek a megépítésük óta számottevően befolyásolták a tó vízgazdálkodását. Az irkutszki vízierőmű üzembehelyezése (1957) előtt a Bajkál – természet által szabályozott – átlagos vízszintje 455 m és 457 m között volt. 1957 és 2001 között azonban a tó vízszintje 17 alkalommal haladta meg a 457 m-t és 18 esetben került 455 méter alá, ami világosan a jelzi a kifolyó vízmennyiség az erőművi igények miatti vízmennyiség változását. Vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy ezek a változások már hatást gyakoroltak a tó ökológia egyensúlyára.
Lényeges súlyosabb problémát okozott volna, ha az egyébként is változó vízhozamú fő betápláló Szelenga folyó mongóliai szakaszán tervezett Suren vízierőmű megépült volna. A hatásos és nyomatékos orosz rosszallás nyomán azonban a Világbank visszavonta Mongóliától a létesítmény hitelezésének korábbi ígérvényét, a beruházás elmaradt. Egy másik, műszaki megvalósíthatóság nézőpontjából is eszement kínai terv szerint a Bajkál vizéből Észak-Kína száraz területére vezettek volna ezer km-t meghaladó vezetéken keresztül öntözővizet. Az orosz kormány hivatalosan meg se hallotta a javaslatot, akadémikusaira bízta a tervezet porig alázását.
A bajkáli világörökségi helyszín ökológiai állapotának fenntartása a helyi közösségek számára egyelőre több problémát jelent, mint előnyt. A környezetszennyező ipari üzemek leállítása a kis településeken munkanélküliséget, az életkörülmények romlását eredményezte. A legközelebbi, iparral rendelkező nagyvárosok távol vannak, az itt élők (főleg burjátok) mobilitási hajlama csekély. A sok ember számára eddig megélhetést biztosító halászatot a kormány betiltotta a lehalászás miatt lecsökkent halállomány védelme érdekében. A természeti csodákban gazdag vidék egyelőre túl távol van mindentől, még nem idegenforgalmi célpont. (Az angol nyelvű helyi újság, a Siberian Times adata szerint évente átlagosan mindössze félmillió, főleg belföldi turista látogat ide.) Ma még mindössze csak a tó északi partján levő kicsiny Lisztvjanka falu kezdett kifejezetten idegenforgalom fogadására berendezkedni. Jelentős tömeget kiszolgáló idegenforgalmi infrastruktúra és annak szolgáltatási háttere egyelőre még teljesen hiányzik a Bajkál mentén.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
Most nem hoztam MTI hírt – mert nem is nagyon van -, hoztam helyette szelfiző Orbán Viktort. Nem semmi ám, amikor dől a fejükre a NER, az ország alig működik, a gazdaság versenyt döglődik az egészségüggyel és az oktatással, és az emberek egyre határozottabban és hangosabban követelik a változást, választási kampányt a zárt magtárban mer […]
Régi harcostársának nevezte Mateusz Morawiecki korábbi lengyel miniszterelnököt Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke, amikor pénteken fogadta őt a Karmelita kolostorban – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Orbán Viktor – csakúgy, mint a budapesti CPAC-rendezvényen csütörtökön – felidézte: a magyarok és a lengyelek együtt küzdöttek Brüsszelben a szuverenitásért, a migráció megállításáért, a […]
Akkor tud egy társadalom kiegyensúlyozottan működni, ha legfontosabb eleme, a családok és szerves részei, a fiatalok egészségesek – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) fiatalokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Kecskeméten. Nagy-Vargha Zsófia a Kecskeméti Ifjúsági Fesztivál Neumann János Egyetemen zajló programjait megelőzően arról beszélt, hogy a Covid-járvány miatt hosszú időre be kellett zárkózni, a […]
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2024 februárjában tovább folytatódott a bérek dinamikus növekedése. A bruttó átlagkereset 605 400 ezer forintra emelkedett, ami azt jelenti, hogy az előző évhez képest több mint 74 ezer forinttal, azaz 14 százalékkal nőttek a fizetések – emelte ki a legfrissebb adatokat értékelve szerdai közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági […]
Nagy Márton: turisztikai versenyképességet erősítő támogatási program indul 15 milliárdos keretösszeggel A turisztikai ágazati szereplők versenyképességét erősítő támogatási program indul: a komplex, három pillérből álló 15 milliárd forintos támogatási programcsomag legfontosabb célja a szolgáltatások minőségének javítása, a vidéki szolgáltatók gazdasági élénkítése célzott programokon keresztül – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden sajtótájékoztatón Budapesten. Hozzátette: […]
Európai parlamenti (EP-) képviselők levélben fordultak az EP elnökéhez, amiért az előző héten három brüsszeli kerület polgármestere is nyomást gyakorolt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencia (NatCon) ellehetetlenítése érdekében, majd kijelentették: „nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy Brüsszelben brutálisan el akarják hallgattatni a konzervatív politikusokat”. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja arról tájékoztatott, hogy Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselőcsoport […]
Ha nem lesz változás Brüsszelben, akkor Európa belesodródik a háborúba. A háború vagy a béke a választás tétje június 9-én. Csak a béke a megoldás és a békére csak a Fidesz a garancia – jelentette ki a kormánypárt választási manifesztumára utalva Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság […]
A magyar diaszpóra helyzetét, és a számukra elérhető magyar állami támogatásokat tekintették át az Egyesült Államok keleti parti régiójában működő magyar diaszpóra-szervezetek Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes-államtitkárral Washingtonban a magyar nagykövetségen. A Miniszterelnökség helyettes-államtitkára hangsúlyozta, hogy 2024-ben minden korábban megkezdett program folytatódik, a diaszpóra-szervezetek számára pedig 500 millió forintos pályázati forrás is elérhető. Az április […]
Tegyünk világos vállalást: amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán. De ha nem a Fidesz és a KDNP, ha nem a nemzeti erők kezében lenne a kormány, Magyarország már nyakig benne lenne a háborúban – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási kampányindító rendezvényén […]
Létfontosságúnak nevezte a június 9-i európai parlamenti választást Menczer Tamás, mivel a tétje az, hogy háború lesz vagy béke. A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, majd az M1 aktuális csatorna műsorában beszélt erről pénteken. Menczer Tamás értékelése szerint sok fontos választás van már mögöttünk, de ilyen létfontosságú még nem volt. […]
A vendégmunkások nem fogják kiszorítani a magyarokat a magyar munkahelyekről – ezt mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Aki azt is határozottan állította, hogy a vendégmunkások és a nem vendégmunkások között a fizetésekben, bérekben nincs különbség. Az államtitkár hangsúlyozta, „azok a jogszabályok, amelyek most hatályba léptek, […]
A Nemzeti Konzervatívizmus Konferencia (NatCon) egy szimbolikus esemény, amely jól írja le Európa helyzetét – mondta a miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva szerdán Brüsszelben. Orbán Viktor szerint Európa a szabadság és az elnyomás határmezsgyéjén egyensúlyoz. A miniszterelnök a NatCon második napján azt nyilatkozta, hogy a rendezvény betiltása, majd később az engedélyezése olyan, mintha a nyolcvanas évek végén […]
Sajtóinformációk szerint havonta 20 milliárd forinttal nő a kórházak adósságának az összege, a gyógyítást már közvetlenül akadályozzák a kifizetetlen számlák. Ezzel március végén már 130 milliárd forintnál tartunk, máskor ennek a fele is gondot okoz – év végén. Most pedig még csak 3 hónap telt el. Az Árnyékkormány szerint nem kétséges, mi Orbán terve: a […]
Gyurcsány Ferenc emberei irányítják a Városházát, ők sodorták csőd közelébe Budapestet – írta a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje a Facebook-oldalán hétfőn. Szentkirályi Alexandra arra reagált, hogy – mint fogalmazott – a „Gyurcsány-párt a hétvégén ünnepelte, hogy Karácsony Gergely gyakorlatilag beolvadt a pártjukba”. „A képek alapján jó hangulatban telt az este a régi cimborák között” – írta a […]
Nagy Márton és a Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja Németországba utazik – tájékoztatta a szaktárca közleményben az MTI-t vasárnap. A miniszter tárgyalni fog Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszterrel, Florian Toncar pénzügyminisztériumi parlamenti államtitkárral, továbbá a BMW, a Mercedes és az AUDI felsővezetőivel. A közlemény ismerteti: a kormány célja, hogy idén újraindítsa, jövőre pedig tovább emelje a […]
Európában Magyarországon költik a legkevesebbet a nyugdíjakra, idős honfitársainkra – mondta a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője szombati online sajtótájékoztatóján. Dobrev Klára arra a kormányzati bejelentésre reagálva, hogy az idén nem lesz nyugdíjprémium, azt mondta: az a kormány, amely „rokonokból és barátokból csinál milliárdosokat”, amely telekommunikációs céget, repteret, és nemzetközi televíziót vesz magának százmilliárdokért, „kifordítja zsebeit […]
Nem nagy ügy ez ahhoz képest, hogy a nemzeti kormánynak az államháztartási hiányt véletlenül Moszkváig sikerült meghosszabbítania, és minden, ami szar, arról a rendszerváltástól az elcseszett Brüsszelig mindenki tehet, csak a négy éve rendeletekkel kormányzó Orbán-kormány nem tehet arról, hogy nehéz az élet és spórolni kell, nemmegszorítani kell, átütemezni kell és türelmesnek kell lenni, mert […]
Az infláció sikeres visszaszorítását követően idén a kormány újraindítja, jövőre pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, ha pedig véget ért a háború, Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Nemzetgazdaági Minisztérium (NGM). Mint kifejtették, ez a számokat tekintve azt jelenti, hogy Magyarországon a GDP 2024-ben […]
Amennyiben afrikai fejlesztési programok helyett az Európai Unió továbbra is inkább a migrációt fogja ösztönözni, akkor a kontinenst el fogják árasztani a bevándorlók, ami beláthatatlan biztonsági kihívást jelenthet – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Magyarország és Sierra Leone közötti gazdasági vegyes bizottság ülését követően arról […]
A gazdatársadalom érdekében is változást kell elérni a júniusi EP-választás során, mert a brüsszeli agrárpolitika veszélyezteti az európai termelők jövőjét és az EU élelmiszerbiztonságát – mondta szerdai budapesti sajtótájékoztatóján az agrárminiszter. Nagy István hangsúlyozta, hogy a magyar agrárpolitika a modern és versenyképes termelésben érdekelt. A belföldi mezőgazdaság 2010 óta nagy utat tett meg, termelékenysége európai […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
