Az UNESCO több mint 1100 világörökség részeként nyilvántartott helye közül 213 természeti és ökológiai különlegessége miatt méltó fokozott védelemre elfogadott és ezek az emberiség számára jövőben is megőrzendő területek. A listában a 754. referenciaszámú terület a délkelet-szibériai Bajkál tó és annak környezete. A világörökség listájára 1996-ban felkerült, közel Magyarországnyi kiterjedésű (88 ezer km²) terület természeti szépsége és a központi részén elhelyezkedő 31 500 km² vízfelületű tó élővilága vitathatatlanul egyedülálló. A Bajkál tó a világ legmélyebb és minden jelenlegi ismeret szerint a Föld legidősebb tava, az ebben található 23 610 km³ térfogatú víz a bolygó felszínen levő folyékony édesvízkészlet 23 %-a.
A Bajkál ÉK-DNy-i irányban 636 km hosszú, átlagos szélessége 48 km, a partok közötti maximális távolság 79,4 km, a legkeskenyebb helyen pedig 25 km. A tóban a legnagyobb mélységet (1642 m) a déli részén mérték, így ez a Föld legmélyebb tava, átlagos mélysége 731 m. A tó északi részén a víz mélysége sehol nem haladja meg a 900 m-t. A víztükörből 27 kisebb-nagyobb sziget emelkedik ki, ami a tó aljzatának jelentős tagoltságát bizonyítja.
A természetes vízutánpótlás 60 %-át a mongóliai forrásvidékű Szelenga folyó, a többi vízmennyiséget 336 kisebb folyó ill. időszakos vízfolyás biztosítja. A tó vízgyűjtő területéről évente átlagosan 60 km³ víz utánpótlás érkezik és nagyjából ugyanennyi távozik az Angarába, ahol az irkutszki vízierőmű használja fel. Kifolyó víz egyedül az Angarán keresztül távozik a Bajkálból. (Becslések szerint, ha a tó vízutánpótlása megszűnne, az Angara még további 360 év alatt tudná csak elvezetni a roppant víztömegét.) A Bajkál és környezete a Jenyiszej folyam hatalmas kiterjedésű vízgyűjtő területén helyezkedik el.
A kegyetlenül hideg szibériai télben – január és május között – a tó vízfelszínét 0,8 -1,3 m vastag, összefüggő jégpáncél borítja. A még viszonylag kevés látogató és a környékbeliek szívesen szerveznek a jégen autós kirándulásokat, azonban az óvatlanság sajnos akár végzetes is lehet.
A mély tavat minden oldalán magas, 2000 m csúcsmagasságot elérő hegységvonulatok szegélyezik, amelyek létrejötte azonban nincs közvetlen összefüggésben a tó kialakulásával.
A Bajkál tó kialakulását és korát a legtöbb tudományos és ismeretterjesztő kiadvány 25-30 millió évvel ezelőtti időszakra teszi. Ez azonban így nagyon félrevezető, mert azt sugallja, hogy a jelenleg ismert tó ekkor jött létre. Azonban nem így történt. Évtizedek óta heves és máig lezáratlan vita folyik a földtudományi szakemberek között a tó kialakulásának történetéről, a vitában gyakran egymásnak szögesen ellentmondó vélemények ütköznek. A tó területén és környezetében mélyített fúrásokkal és geofizikai eszközökkel végzett kutatások nyomán folyamatosan új, meglepő ismeretek láttak napvilágot, az új felismerések újabb megválaszolandó kérdéseket vetettek fel. A már négy évtizedre visszatekintő, külföldi tudósokkal kibővült tanulmányozásoknak korán szembesülniük kellett azzal is, hogy a nemzetközi szakmai társadalom évtizedeken keresztül elsiklott az orosz (szovjet) geológusok óriási ismeretanyaga felett, amit azután sürgősen egyesíteni kellett az új kutatásokból előkerült eredményekkel. A folyamatosan előkerült meglepő, új ismeretek mellett rengeteg még a bizonytalanság és megválaszolatlan kérdés jelenleg is a Bajkál tó kialakulása körül.
A tudósok abban egyetértenek, hogy a mai tó helye egy 800 km hosszú és 40-50 km széles hasadékvölgyben, törési zónában (a geológiában rift valley-nek nevezett) elhelyezkedő két medencét tölt ki. (A tágabb környezetben még számos hasadékvölgy van, ezek összességében egy jóval szélesebb és 1800 km hosszú zóna mentén helyezkednek el, ebben az övezetben tizennégy kisebb-nagyobb, különböző időszakban kialakult medence található. Ezekben – egy kivételével – ma nincsenek tavak.)
A Bajkál hasadékvölgy középső részén elhelyezkedő tó aljzata két nagyobb medence, amelyek kialakulása időben eltérő és fejlődése hosszú időn keresztül különböző volt. Mindkét medence alján néhány tíz méter vastag lerakódásokat találtak kutatófúrások, amelyekből szórványosan előkerült ősmaradványok azt sugallták, hogy ezek a medencék jóval korábban (kb. 34 millió évvel ezelőtt) már léteztek, ám bizonyosan nem volt közük a későbbi Bajkál medencék fejlődéséhez, ez utóbbiak kialakulása kb. 29 millió éve, a hasadékvölgyek kialakulása nyomán kezdődött csak meg.
A déli, nagyjából 250 km hosszú medencerészben 28 – 29 millió évvel ezelőtt folyóvizekkel feltöltődő tó- és mocsárrendszer alakult ki. A fúrások szerint itt legalább 1500 m vastag üledékek sora rakódott le 3,6 – 4 millió évvel ezelőttig. (A mocsárvilág bizonyítékai az üledékekben talált barnaszén rétegek. Sajnos a lerakódások korának radioaktív módszerrel történő meghatározására alkalmas kőzetek nem kerültek elő, csak növényi spórák és kovamoszatok, ezek csak hozzávetőleges földtani kor becslésére alkalmasak. Radiometrikus kormeghatározásra alkalmas, ásványokat is tartalmazó legidősebb rétegek azonban bizonyítják, hogy 8 millió éve már bizonyosan létezett a Bajkál tó medencéjének geológiai elődje.
Az északi medencében viszont jóval később, 23 millió évvel ezelőtt kezdődött a részben tavi, kisebb részben folyóvízi eredetű üledékek lerakódása. Ezek teljes vastagsága itt lényegesen kisebb, mint a déli medencében. Mindkét medence az – akkor már létező – környező hegyláncok folyóvizeit és azok által szállított törmeléket gyűjtötte. A geológiai adatok alapján megalapozottan elképzelhető, hogy mintegy 5 millió évvel ezelőtt a medencék részben vagy teljesen kiszáradtak, bár az erre vonatkozó geológiai adatok egyelőre módfelett vitatottak. Abban azonban egyetértés van a kutatók között, hogy 3,6 millió évvel ezelőtt új szakasz kezdődött mindkét medence fejlődésében, és a Bajkál hasadékvölgy két medencéjét – eltérő mértékben ugyan – folyóvízi üledékképződés vette birtokba. A jelenkor felé közeledve a tóparti lerakódásokból már pontosan mérhető radiológiai kor adatai alapján bizonyos, hogy 40 ezer évvel korábban a Bajkál tó már ma is látható formájában létezett. A földtani ismeretek területén meglevő sok nyitott kérdés ellenére bizonyos, hogy a Bajkál tó kialakulása nagyjából 29 millió éve kezdődött meg és a fejlődésének nagyon bonyolult bonyolult folyamatai eredményeként a hatalmas vízmennyiséget befogadó tó 150 000 éve nyerte el mai kiterjedését és arculatát.
Geológiai és természtföldrajzi szempontból a Bajkál azonban még mindig sok, egyelőre megfejtetlen titkot rejteget. Nincs elfogadható magyarázat pl. a hasadékvölgyekben egyébként gyakran előforduló vulkánok hiányára (ezek csak a tótól nagyon távol ismertek), ugyanakkor az aljzatban bizonyíthatóan 50°C hőmérsékletű források vannak, amelyek viszont legvalószínűbben vulkáni utóműködéshez kapcsolhatók. Ezek vize ugyan nem befolyásolja az irdatlan tömegű víz hőmérsékletét, de a források bizonyítottan, kétségtelenül léteznek. További alapvető probléma a földtudományi szakemberek számára, hogy semmi olyan elfogadható, bizonyítékon alapuló elképzelés sincs, ami magyarázná azoknak a geológiai erőknek az eredetét és természetét, melyek a tektonikai törészónát egykor létrehozták.
A Bajkál tó és természeti környezete nyugalmat és állandóságot sugall. De ez csak látszat. A tó aljzatának különböző helyeire telepített szeizmikus mérőműszerek évente közel 2000 szeizmikus rengést rögzítenek. A rengések többsége 3 és 5 magnitudónál kisebb. Az eddig ismert legnagyobb rengés 1862-ben történt, ekkor katasztrofális erejű földrengés rázta meg a Szelenga folyó deltájának vidékét és ennek eredményeként 200 km² terület süllyedt 2 méterrel mélyebbre, a tó vize pedig átmenetileg messze a partvonal mögötti szárazulatot is elöntötte. 1959-ben 9-es nagyságrendű rengés nyomán az aljzat kisebb területen 12 – 20 méterrel lezökkent. A partokon telepített, nagy pontosságú helymeghatározó műszerek egyértelműen bizonyítják, hogy a vízfelület évente 2 cm-rel mozdul el, ennyivel növekszik évente a vízzel borított terület.
Ha a Bajkál tóval kapcsolatos geológiai és földrajzi ismeretek sok tekintetben még hézagosak, sőt ellentmondásokkal terheltek, akkor ez fokozottan igaz a tó élővilágának eredetére. A vízi környezet élővilágában eddig 2595 állatfajt és alfajt, továbbá ezernél több vízi növényt azonosítottak. Az élővilág 80 %-a endemikus, azaz csak itt fordul elő a világon. (Talán a leghíresebb közöttük az egyetlen édesvízben élő, kisméretű bajkáli fóka (nerpa), de ismertek itt a fenéken lévő hőforrások környezetében olyan algák, amelyek metán kemoszintézisével táplálkoznak. Ezek eddig csak mély óceáni környezetben voltak ismertek.) Az endemikus fauna is a tó elszigetelt fejlődésének egyik bizonyítéka. Az azonban egyelőre biogeográfiailag teljesen rejtélyes, hogy hogyan került vagy vándorolt oda az élővilága.
A tó vizének minősége egészen különleges környezetet biztosít a benne élő állatoknak és növényeknek. A víz átlátszósága egyedülálló (40 m) a Föld más mély tavaival összehasonlítva. A víz jellemzője a kis oldott ion és széndioxid tartalom és a kivételesen magas oxigén-koncentráció. A parti övezetben nyáron ugyan 20°C-t is eléri a vízhőmérséklet, az átlagos évi vízhőmérséklet egyenletesen hűvös (6°C). Az élővilág szinte egyedi összetétele mellett az utóbbi évtized kutatásainak meglepő eredménye, hogy néhány lebegő életmódú (alapvetően néhány mikron méretű egyedeket tartalmazó) csoport a gigantizmus, más csoportok esetében viszont a törpenövés volt megfigyelhető. Sajnos kedvezőtlen változások is tapasztalhatók azonban, melyeknek pontos oka egyelőre még felderítetlen. Például a lazacfélék csoportjába tartozó omul hal mennyisége a tóban az orosz környezetvédelmi hivatal felmérése szerint az elmúlt tizenöt év alatt 60 %-kal csökkent, ezért az állam az omul halászatát betiltotta.
A Bajkál tó környezete alacsony népsűrűségű, ritkán lakott terület. Ennek ellenére is tapasztalható már a környezet károsodása, bár szerencsére ez bizonyos mértékig talán orvosolható vagy visszafordítható. Bizonyított tény, hogy a nitrát mennyisége tizennégyszer, a szintetikus felületaktív anyagok mennyisége pedig tízszer több a tó vizében, mint néhány évtizeddel ezelőtt és másfélszeresére növekedett a kommunális szennyvíztisztító telepekről származó olajszármazékok mennyisége is. Kiderült, hogy a tóhoz közeli közigazgatási terület víztisztító létesítményei alapos felújításra szorulnak, két újabb, korszerűbb tisztítótelepet pedig egyszerűen nem helyeztek üzembe a helyi hatóságok. A Bajkalszk településen 1966 óta működő, szennyező melléktermékeket kibocsátó fafeldolgozó- és cellulóz üzemet 2013-ban a kormány – ugyan nem környezetvédelmi, hanem pénzügyi okokra hivatkozva – bezárta.
Az éghajlatváltozás hatása egyértelműen tükröződik a Bajkál tó természetes vízgazdálkodásán is. Az átlagos évi középhőmérséklet 1885-2012 között 2°C-kal emelkedett a Bajkálon túli régióban, ami természetes módon növelte a vízfelület párolgását. A tavat tápláló vízfolyások átlagos összes vízhozama 1872 m³/sec volt az elmúlt 115 évben. A fő vízutánpótlást biztosító Szelenga folyó vízhozama a már sorozatos száraz évek alatt 30 %-kal kevesebb hozamú volt, de ez a csökkenés a többi betápláló vízfolyásra is igaz, mert a vízgyűjtőjük ugyanaz. A vízutánpótlást 2015-ben 7500 km² kiterjedésű burjátiai erdőtűz súlyosbította és a felszíni hőmérsékletet növekedése a tó párolgására is hatással volt. A nyolc hónapig tomboló erdőtüzek méretére jellemző, hogy a korábbi években történt erdőtüzek tizenkétszeres mennyiségével egyenlő faállományt pusztítottak el.
Angarán épített vízierőművek a megépítésük óta számottevően befolyásolták a tó vízgazdálkodását. Az irkutszki vízierőmű üzembehelyezése (1957) előtt a Bajkál – természet által szabályozott – átlagos vízszintje 455 m és 457 m között volt. 1957 és 2001 között azonban a tó vízszintje 17 alkalommal haladta meg a 457 m-t és 18 esetben került 455 méter alá, ami világosan a jelzi a kifolyó vízmennyiség az erőművi igények miatti vízmennyiség változását. Vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy ezek a változások már hatást gyakoroltak a tó ökológia egyensúlyára.
Lényeges súlyosabb problémát okozott volna, ha az egyébként is változó vízhozamú fő betápláló Szelenga folyó mongóliai szakaszán tervezett Suren vízierőmű megépült volna. A hatásos és nyomatékos orosz rosszallás nyomán azonban a Világbank visszavonta Mongóliától a létesítmény hitelezésének korábbi ígérvényét, a beruházás elmaradt. Egy másik, műszaki megvalósíthatóság nézőpontjából is eszement kínai terv szerint a Bajkál vizéből Észak-Kína száraz területére vezettek volna ezer km-t meghaladó vezetéken keresztül öntözővizet. Az orosz kormány hivatalosan meg se hallotta a javaslatot, akadémikusaira bízta a tervezet porig alázását.
A bajkáli világörökségi helyszín ökológiai állapotának fenntartása a helyi közösségek számára egyelőre több problémát jelent, mint előnyt. A környezetszennyező ipari üzemek leállítása a kis településeken munkanélküliséget, az életkörülmények romlását eredményezte. A legközelebbi, iparral rendelkező nagyvárosok távol vannak, az itt élők (főleg burjátok) mobilitási hajlama csekély. A sok ember számára eddig megélhetést biztosító halászatot a kormány betiltotta a lehalászás miatt lecsökkent halállomány védelme érdekében. A természeti csodákban gazdag vidék egyelőre túl távol van mindentől, még nem idegenforgalmi célpont. (Az angol nyelvű helyi újság, a Siberian Times adata szerint évente átlagosan mindössze félmillió, főleg belföldi turista látogat ide.) Ma még mindössze csak a tó északi partján levő kicsiny Lisztvjanka falu kezdett kifejezetten idegenforgalom fogadására berendezkedni. Jelentős tömeget kiszolgáló idegenforgalmi infrastruktúra és annak szolgáltatási háttere egyelőre még teljesen hiányzik a Bajkál mentén.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Fidesz-frakció minden elemében támogatja a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Halász János fideszes országgyűlési képviselő nyújtott be a parlamentnek – közölte Kocsis Máté frakcióvezető szerdán sajtótájékoztatón, hangsúlyozva, hogy a javaslat minden olyan szervezetet érint, amely külföldi pénzből, a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, úgy, hogy az sérti a magyar szuverenitást. A frakcióvezető egy más […]
Míg tavaly május közepéig 970 határsértőt fogtak el a magyar-szerb határon, idén eddig 5400-at; a nagyságrendbeli különbség pedig azt mutatja, hogy az embercsempészbandák visszatértek – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán szerdán. Bakondi György emlékeztetett, tavaly és tavalyelőtt „tarthatatlan helyzet alakult ki a határtérségben” az embercsempészbandák közötti, szinte napi szintű fegyveres összetűzések miatt, és […]
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn az Eurogroup kibővített brüsszeli ülésén, kedden pedig az ECOFIN tanácskozásán vett részt. A tárcavezető az uniós pénzügyminiszterekkel tartott tárgyalását követően az egész EU-t érintő költségvetési kihívásokról nyilatkozott az MTI-nek. Nagy Márton kiemelte, hogy a költségvetés stabilitása elsődleges, így a kormány 2025-ben és 2026-ban is ezt megőrizve fogja végrehajtani a családokat […]
Békét, demokráciát és jólétet akarunk Európában – jelentette ki Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke hétfőn az unió parlamenti elnökeinek konferenciáján Budapesten. Rámutatott: ehelyett napjainkban az Európai Unió a szemünk láttára a béke, a demokrácia és a jólét ígéretéből a háború, a diktatúra és az elszegényedés valóságává kezd válni. Az Európai Uniónak nem volt politikai […]
A Tisza Párt rendelkezik olyan ukrán kapcsolatokkal, amelyek sérthetik az ország szuverenitását – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. „Van egy ukránbarát egykori altábornagy, ahogy egyébként a szakzsargon hívja, fennáll a gyanúja annak is, hogy be van ütve az ukránokhoz, tehát hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolatai lehetnek, ez az ő […]
A lejárató akciókat nem hagyjuk szó nélkül, Magyarország megvédi magát – írta Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán péntek délután. A kormányfő közölte: a magyarok most döntenek Ukrajna uniós tagságáról. „Ez nem tetszik sem Brüsszelnek, sem Kijevnek. Ezért indulnak lejárató akciók Magyarország ellen” – tette hozzá. Orbán Viktor kiemelte: „a lejárató akciókat nem hagyjuk szó nélkül”. „Magyarország […]
Gazdasági öngyilkosságnak nevezte Ukrajna európai uniós csatlakozását a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor azt mondta, ha Brüsszel keresztül tudja vinni az orosz energiahordozók importtilalmát, akkor pillanatok alatt a magyar családok kétszer annyit fognak fizetni a gázért és a villanyért, mint korábban. A kormányfőt kérdezték XIV. Leó pápa megválasztásáról, […]
A társadalmi felelőségvállalás, a segíteni akarás összeköti a vadászokat és az egészségügyet – hangoztatta az egészségügyért felelős államtitkár az Országos Jótékonysági Vadászat adományátadó ünnepségén szerdán Szombathelyen. Takács Péter példaértékűnek nevezte azt az összefogást, amellyel vadászok, a vadászati társaságok több mint egy évtizede támogatják az ország kórházainak gyermekosztályait. Hozzátette: az elmúlt tíz év során összegyűjtött több […]
A mai napon létrehoztuk az Aszályvédelmi Operatív Törzset – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookon közzétett videójában kedden. A kormányfő azt mondta, hogy minden tudományos és szakmai elemzés szerint Magyarország idén is aszályos év elé néz annak ellenére, hogy most éppen esik az eső. „Ez nem egy új probléma Magyarországon, hol az árvízzel, hol […]
A sport szeretete nemzeti jellegzetességünk – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök kedden, a Magyar Sport Napja alkalmából rendezett díjátadón a Puskás Arénában. Az államfő hangsúlyozta, hogy kiemelt helyünk van a sport újkori történetében, hazánk egyike az olimpiai mozgalom életrehívóinak, a modernkori olimpia alapítóinak. Előkelő helyen szerepelünk az olimpiai éremtáblázatban, olimpia sosem marad magyar győzelem nélkül, […]
A Pannónia Ösztöndíjprogram fényévekkel jobb, mint az Erasmus – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter hétfőn a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján. Hankó Balázs szerint a program sikerének kulcsa, hogy rugalmasabb, mint az Erasmus, hiszen nemcsak egy fél évre, hanem néhány napra is el lehet utazni egy külföldi egyetemre, az ösztöndíjak magasabbak, mint […]
Hogy mit gondolnak a magyarok, azt nem a kijevi elnök és nem a brüsszeli bürokraták döntik el – kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök az X közösségi felületen vasárnap az ukrán miniszterelnök azon közlését, miszerint a magyar emberek túlnyomó többsége támogatja Ukrajna EU-csatlakozását. „Magyarország nélkül nincs ukrán EU-csatlakozás. Erről minden magyar ember el fogja mondani a véleményét. […]
Nem kérünk a brüsszeli diktátumokból, nem kérünk a háborús Európából – hangsúlyozta az Európai Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán szombaton. Zsigmond Barna Pál a közösségi oldalra feltöltött videóüzenetében azt mondta: Valenciában az Európai Néppárt újabb vörös vonalat lépett át. Ismertette, Manfred Weber és a szövetségesei megszavazták a „szolidaritás Ukrajnával” határozatot, ami a háború folytatását, és Ukrajna […]
A kormány a Facebook-oldalára feltöltött videóban buzdít részvételre az Ukrajna uniós tagságáról szóló szavazáson. A magyar kormány Facebook-oldalára péntek reggel feltöltött videó szerint az Európai Néppárt eldöntötte: „gyorsító sáv” Ukrajna uniós tagságához, még több pénz és még több fegyver Ukrajnának. A videó idézi Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki azt mondta: „Továbbra […]
Az unió gazdasága romokban, de talicskázzák a lóvét Ukrajnába – írta szerdai Facebook-bejegyzésében Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. „Hihetetlen, de a hülyeségvonaton nincsen fék! Manfred Weber az Európai Néppárttal és Magyar Péterékkel megszavaztatta, hogy a háborúban álló Ukrajnát még jobban kell támogatni, és oda kell irányítani még több pénzt” – fogalmazott Kocsis Máté. Hozzátette: persze […]
A tegnapi egy sötét nap volt Európában. Az Európai Néppárt kongresszusán úgy döntöttek, hogy folytatni kell az ukrajnai háborút – közölte a miniszterelnök szerdán a Facebook-oldalán. Orbán Viktor azt írta: még több pénzt akarnak küldeni Ukrajnába, miközben az európai gazdaság szenved. Szégyen! (MTI) Öreg! Nem szóltak még, hogy gyógyszerre nem szabad inni? Ha mégis sikerül, […]
A legfontosabb, amit az ember a hittől is vár, a saját gyengeségeink legyőzése – hangsúlyozta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Mária Út 40 napos gyalogos zarándoklatáról tartott keddi sajtótájékoztatóján. Rétvári Bence a Normafán található Szent Anna-kápolnánál elmondta, hogy a Budapesttől Csíksomlyóba induló, negyvennapos zarándoklat nem csak fizikai kihívás, de lelki szempontból a „saját gyengeségeink legyőzése […]
A DK törvénymódosításban kezdeményezi, hogy a gyermeküket egyedül nevelő apákra is terjesszék ki az SZJA-mentességet A kormány ma úgy tesz, mintha csak a legalább két gyermeket nevelő családok lennének fontosak, az egygyermekesek nem, pedig egyik gyerek sem érhet kevesebbet a másiknál. Az SZJA-kedvezmény is igazságtalanul van elosztva, ma pont azoknak jár vissza több pénz, akik […]
Megünnepeltetik a magyarokkal Ferenc pápa halálát. Sőt el is mennek a temetésére. Elvégre a mai világban a maguk fajtáknak megnyugtató, ha eggyel kevesebb valódi keresztény néz a körmükre. „A burzsoázia, ahol uralomra jutott, nem hagyott meg más köteléket ember és ember között, mint a meztelen érdeket.” Írta ezt két szakállas fószer 1848. február 21-én. Az […]
Illiberális magyar családegyesítés. Nőstény zebrát vett a nevére OV. A hullámsáv engedély helyett a Klubrádió ennek a közszolgálati zebrapárnak a hímtagját fogadhatta örökbe. Ámul a világ. A Covid idején Trump által megivott fertőtlenítő hatására még a világpiac is lebénult mára. Biztosan magyar lesz a következő pápa, mert a magyar adófizetők pénzén a magyar kormány bűnbánó […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
