Június 19,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Előbb vagy utóbb a fejükre fog omlani a partoldal, és akkor már nem lesz annyira kényelmes az a gödör

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,873,430 forint, még hiányzik 1,126,570 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt kívánok mindenkinek! Lehet nagy levegőt venni, Orbán Viktor kitalálta, hogy kit akar köztársasági elnöknek. Mert aki úgy hiszi, ebbe bárkinek – akár csak a sajátjainak is, pláne az ellenzéknek – van beleszólása, az nem ebben az országban él. Igaz ugyan, hogy Novák Katalin még üzemben van, de melegváltással Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke váltja őt az aláírói szerepkörben. Megéri, moziterem, zeneterem, zongora, sminkszoba, személyzet, autóflotta és repülőgép is jár a csomaghoz, a legjobb benne, hogy mindent mi fizetünk. Hogy Sulyok Tamást ki váltja az AB élén, azt én nem tudom, de tudnám ajánlani Handó Tündét, hiszen ő már olyan sokat tett a nemzetért, igazán megérdemelne valami kis jutalmat, ott pedig hosszú évekre be lesz biztosítva, leválthatatlanul. Az is kiderült, hogy Deutsch Tamás lesz a fideszesek listavezetője az EP választáson. Jó döntés, Deutsch tényleg méltó módon tudja képviselni a pártját. Bárhol, bármikor. Török Gábor magába nézett, elemezte a helyzetet és azt találta, hogy ő bizony alábecsülte Orbán Viktort, aki tényleg alkalmas és méltó köztársasági elnököt talált magának, és amennyiben ő ellenzéki párt lenne, megfontolná, hogy támogassa a jelölést. Én ugyan nem vagyok elemző, de én az ellenzéki pártok helyében nem azzal foglalkoznék, hogy érdemes-e a támogatásra Orbán Viktor jelöltje, avagy sem – sőt, mit elkötelezett nem-fideszes szinte rögeszmésen úgy gondolom, hogy aki ahhoz a bűnbandához bármi módon közel kerül, azzal én egészen biztosan nem hagynám magára sem a családtagomat, sem a pénztárcámat, de még egy cserép muskátlit sem -, mert totálisan mindegy, mit vagy kit támogat az ellenzék, az lesz, amit Orbán akar. Az ellenzéki pártok sem meggátolni, sem előmozdítani nem tudnak semmit a világon, annyi ereje van jelen pillanatban az ő bármiféle akaratuknak, mint annak, ha itt mi szerkesztőségileg összeszorított foggal koncentrálunk arra, hogy Semjén Zsolt szeressen ki Orbán Viktorból. Szerintem az ellenzéki pártoknak inkább azon kellene nagyon erősen töprengeniük, hogyan másszanak ki abból a gödörből, amibe 14 évvel ezelőtt beleszorultak, kényelmesen be is lakták, már a létrát sem keresik. Merthogy előbb vagy utóbb a fejükre fog omlani a partoldal, és akkor már nem lesz annyira kényelmes az a gödör, de kijutni sem tudnak, még ha akarnak sem.

Mostanra is jutott egy tudtuk, csak nem sejtettük típusú fideszesség. A Kúria felfüggesztette annak a folyóiratnak a kiadását, melyből kiderült a kegyelmi döntés. Eddig sem volt senkinek kétsége, hogy nem a kegyelmi döntéssel, annak előzményeivel és körülményeivel van baja a hatalomnak, hanem kizárólag azzal, hogy kiderült a dolog. Na, ezután nem fog kiderülni, abban biztosak lehetünk. Már tényleg nem sok kell a boldog, új világhoz, amikor semmi a világon nem rajtunk múlik. Készen kapunk mindent, csak alkalmazkodnunk kell az elvárásokhoz, követni a szabályokat és a folyamatosan változó törvényeket, tartani a pofánkat, lehajtani a fejünket és – ha éppen úgy alakul – csendesen meg kell döglenünk, amikor már hasznot nem tudunk hajtani. Végül is a földesúr sem számolt be a jobbágyoknak arról, mit miért tesz, mikor, miről, miért azt a döntést hozza, vagy hogy mire költi a pénzt, amit azok keserves munkával megtermeltek. Pláne a rabszolgának sem számolt el soha a gazdája, csak a feladatot szabta meg. Hát akkor mi mit is akarhatnánk, hiszen ezt akartuk, erre szavaztunk. Megfőtt a leves, lehet kanalazni. Vagy – esetleg – el lehet gondolkozni azon, hogy mi a jó büdös franc történik itt, mit tettünk, és mit kell tennünk azért, hogy a gyerekeink, a szüleink, mi magunk méltóbb, jobb életet élhessünk. Olvastam valahol, hogy a rabszolgafelszabadítás és a jobbágyfelszabadítás sem ment mindig zökkenőmentesen. Sok jobbágy és rabszolga képtelen volt megszokni a szabadságot, nem tudtak mit kezdeni vele, volt, aki éhen halt és volt, aki könyörgött a volt gazdájának, hogy fogadja vissza. Szóval talán nem való mindenkinek a szabadság, de aki szeretne élni vele, azt talán nem kellene a többieknek visszarántani.

Végezetül örvendezzünk együtt az Európa-szintű magyar egészségügyi ellátás újabb fényes diadalának, és akit esetleg érdekel – mert sajnálatos módon érint -, az mielőtt a leszakadt bal lábával a hóna alatt elindulna a legközelebbi kórházba, bogarássza át, hogy azon a héten hol szűnt meg és milyen ellátás. Az ok minden esetben azonos: személyi feltételek hiánya. Hogy ez konkrétan szakorvoshiányt jelent, vagy a bérnővér-rendszer okos felszámolásából következő szakápoló hiányt, netán a kettő nemzeti, továbbá keresztény, konzervatív és jobboldali kombinációját, azt én nem tudom megmondani, de jól haladunk. És itt utalnék vissza a tegnap déli rövid cikkünkre – emlékszem rá, mivel én bátorkodtam írni – melyben elhangzott az a kérdés, hogy miközben nagy öröm az nekünk, hogy ezerötszáz iráni diákot képeznek jelenleg is a magyar egyetemek orvosnak, de talán nem ártana magyar orvosokat is képezni, mielőtt még kénytelenek leszünk egymás vakbelét eltávolítani kalákában. Nem pont ehhez a témához tartozik, csupán egyfajta országimázs-építés – na jó, inkább kormányimázs lesz az -, hogy lapértesülések szerint azért szökhetett meg egy pedofíliával gyanúsított fociedző a háziőrizetből, mert az a szerver, amelyik a lábbilincs jeleit elméletileg fogadta, sajnálatos módon megtelt, és nem volt rendszergazda, aki kezelte volna a helyzetet. Ez annyira magyarosch, amennyire csak lehet. Talán, ha jó kormányunk nem Mészáros Lölö szállodájában veri el az adófizetők pénzét kihelyezett frakcióülésre – tudom, a párt fizette, vagy összedobták a hívek a zsetont a bulira -, vagy mondjuk Novák Katalin csak egy totál felesleges röpködést kihagyott volna – akár csak a legutolsót, amiről egy nap után söpört is vissza, mert szóltak neki, hogy le akar mondani -, netán Szijjártó nem szálldosna kontinensről kontinensre megállás nélkül, akkor abból évekig kijött volna egy informatikus fizetése. Ez persze csak ilyen libsi-proli kisstílű motyogás, mert mit értek én a gazdagok és szépek fontos sürgölődéseihez? Semmit.

Úgyhogy veszem a búcsúmat, szép napot, jó ébredezést kívánok mindenkinek!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.