Július 18,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Csak az arca nagy, már számtalanszor bizonyította

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,622,220 forint, még hiányzik 1,377,780 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Hol van már a múlt heti hó? Amikor még az volt a mondás, hogy 1,5 millió ember töltötte ki a nemzeti konzultációt. Köszönöm mindenkinek!” Ezt az üzenetet Brüsszelben is hallani fogják! Nem hagyjuk zsarolni magunkat! Meg amikor az volt a mondás, hogy a postás én leszek, aki majd elviszi az ajánlott küldeményt, és akkor jaj mindenkinek, halál a megszállókra! Lassan egy hete tudjuk, hogy nem jött össze: Orbán Viktor hozta a Magyar Posta színvonalát. A küldemény minden jel szerint elkallódott valahol a rendszerben, mintegy másfél millió (legalábbis hivatalosan ennyit vallottak be) lelkes rajongó képeslapja nem érkezett meg. Vagy ha oda is ért, senki nem olvasta el, senki nem volt kíváncsi arra, ami nekünk megint több milliárd forintunkba került. Bár én a legvalószínűbbnek azt tartom, hogy az önjelölt postás egyszerűen be sem rakta a hétmérföldes hátizsákjába.

Úgy látszik, ezt a távolról sem jópofa, viszont igen hasznos pénzszerzési és közvélemény-kutatási módszert még mindig ki lehet játszani: miközben semmilyen relevanciája, hatása és következménye nincs, miközben semmit nem befolyásol, kiválóan lehet vele dobálózni a kormányzati szájkarate és propaganda szintjén. Ez az egyetlen dolog, amiben jól teljesítenek: a szájkarate, az üres, bugyuta mellébeszélés, hülyének nézés, hazudozás. Aztán amikor a tettek mezejére kellene lépni, akkor elfogynak a szavak. Így járt a mi postásunk, aki elhagyta a küldeményt és egy szőrét hullató, rossz vidéki rókaként somfordált a brüsszeli döntéshozók között, miközben világ szégyenére rekord idő alatt szavazta meg azt, amit addig zsarolási kísérletnek, átléphetetlen vörös vonalnak nevezett. Hatalmas győzelem volt ez megint. Olyan mint a többi.

Mindenesetre gyorsan teleplakátolták megint egy vagyonért az országot, hogy 99% nem a fegyverekre, nem a migránsgettókra, de főleg az ún. genderpropagandára. Ukrajna 50 milliárdos támogatása valahogy kimaradt a tapétázásból, de könnyen belátható, hogy ezek most feltétlenül a legfontosabb és legégetőbb kérdések ebben a szétlopott országban. A Varjúdombi mesék, meg a Kököjszi és Bobojsza szintű kommunikáció az erre még mindig fogékony, óvodások szintjén kezelt szavazóikkal. A kérdés az, hogy ha 99% nem a genderre, akkor mennyi a pedofilok pátyolgatására K. (úgy mint Kaleta) Gábortól K. Endréig? Megrázó az a gusztustalan maszatolás, ami Sándorpalotáné körül zajlik, aki az egész állampárti apparátussal együtt több napi mély hallgatás után – mintha a fogát húznák – megszólalt az ügyről (már ha ezt annak lehet nevezni), de arra nem óhajtott magyarázatot adni, hogy miért is részesítette kegyelemben nevezett pedofilsegítő kisiparost, a bicskei nevelőotthon egykori igazgatóhelyettesét. Azt viszont büszkén reklámozta a közösségi oldalán, hogy elment Marika nénihez tanyára, és ott eljátszotta a nemzet nagyasszonyát és infantilis módon csodálkozott rá arra, hogy még élnek emberek a tanyán is. Neki kéne oda költöznie, és élvezni a falusi életet. Mert ugyan mindig szentimentális, romantikus picsogásban törnek ki, talán még a szemük is bepárásodik, amikor  a falusi élet nagyszerűségéről pofáznak, mégis mindegyik a legnagyobb pompában és csillogásban éli a mindennapjait, távol a vidéki nyomorúságtól.

Katalin! Nem Marika nénivel kellene gügyögni elkeseredett figyelemelterelés gyanánt, hanem tisztázni kéne ezt a gyalázatos történetet a nagy nyilvánosság előtt, mert meggyőződésem szerint még a hívek egy részét is felháborítják azok a dolgok, amiket művelni tetszik. A Budaházy nevű terrorista szabadon engedésétől a pedofiltámogató pedagóguson át úgy minden. Nem érdekel, hogy mit írnak erről a jogszabályok, ez a sötét és mocskos ügy bőven bizonyítja, hogy miért lenne fontos, hogy a köztársasági elnöknek kötelező legyen megindokolni az ilyen típusú döntéseit. De az tényleg a minimum lenne, hogy ne hergelje tovább a közvéleményt, hanem valamit érdemben nyilatkozzon és ne tegyen úgy, mint a főnöke. Aki szintén szarik mindenre és úgy gondolja, ha kussol és a kordonok mögött menekül, akkor nincs ügy. Pedig ügy az van, sőt csak az van, mióta az el a kezekkel a gyerekeinkről szlogennel magán kívül nyomuló pedofilellenes, családbarát banda az országot vezeti. Bele a szakadékba.

Az meg egyáltalán nem vicces, hogy Orbán visszatérően parasztnak, falusinak titulálja magát, most is egy ilyen időszaka van, amikor ebből próbál hasznot húzni, traktoron pózol, előadja, hogy egykoron ő is bőszen traktorozott, minden csínját ismeri ennek a traktoros világnak. Hol, ember? A vidámparkban a körhintán? Mert tudtommal az Orbán-családnak nem voltak gazdaságai, maximum a párttag apukának bányái. De mint tudjuk, Júdás mindenhez is ért, és ha kell, akkor ő bármi volt, bármi lesz, ha a pillanatnyi érdeke úgy kívánja. A traktoron bohóckodásnál csak a svéd csatlakozás kapcsán előadott műsoruk a nevetségesebb. Amire szerintem nagyon rá fog baszarintani a mi kedves vezetőnk, az összes bátorával együtt, csak még nem tudják. Vagy nem hiszik el. Lesz még ennek böjtje, hogy a népiesen fejezzem ki magam. Megemlegetik ezt még a soproni ászok, akik 3 napig focizgattak meg bulizgattak egy jót.

Ki-ki nyugalomban, ki meg állandóan a százezer forintos Nike cipőjét villogtatva. Irritálóan arcba mászó ez a primitív és felkapaszkodott stílus, amivel Szijjártó parádézik, aki annyira otthon van a sportban, hogy a soproni kosárlabda csapat edzésére is ellátogatott. Mert neki mindenki tesó meg haver meg barát, lazán bratyizik a pórral. Csak az igazán fontos ügyekben beszél mellé és hazudozik, mint a gazdája. Aki szerint béke akkor lesz, ha Brüsszelben változás lesz. Mert ott csupa hülye van, bezzeg ő. Ez a zagyva mellébeszélés, ez az egész világ szeme láttára előadott elkeserítően szánalmas alakítás és vergődés Ukrajna ellen, az orosz agresszor mellett, annyire kisstílű és átlátszó, hogy az ember pofájáról lesül a bőr. Ahogy Kocsis Máté, az egyik legélesebb kés a fiókban eljátszotta, hogy neki és az elvtársainak van ebben a kérdésben bármilyen saját akaratuk („Álláspontunk szerint a rendes parlamenti ülésszaknak mindjárt az elején sor kerülhet a svéd NATO-ratifikációra, de ehhez szükséges a két miniszterelnök budapesti találkozója. Ha a svédeknek fontos a csatlakozás, akkor idejönnek, ahogy Törökországba is elmentek.”), ahogy a központi utasítás szerint mantrázza az egyenszöveget, egészen kiábrándító. 

Ha a svédek helyében lennék, már csak ezért sem tenném meg ezt a szívességet ennek a korrupt, identitászavaros bandának. A Hende-féle team kirakat látogatása után, meg amit eljátszottak azzal, hogy nem mentek el a rendkívüli ülésre, meg egyáltalán a másfél éve tartó bazári időhúzás és összevissza beszélés után biztosan nem. Bár szerintem nem is fognak azok jönni, meglesz az a ratifikáció így is, nem kell parázni. Júdásnak csak az arca nagy, már számtalanszor bizonyította. Csak jó lenne, ha erre most már rájönne a többi ország vezetője is. De mindenekelőtt a magyarok. Egy senki, egy nulla, egy hangember. Úgy is kell vele bánni.

Ceterum censeo: az orbáni rendszert el kell pusztítani!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.