A globális klímaváltozás hatásainak kezelés – ha tagadják, ha nem – jelentős ráfordításokat, költségeket igényel. Az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületének (IPCC) becslése szerint az elkövetkező másfél évtizedben évente 2400 milliárd dollár beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy a jelenleg célul kitűzött 1,5°C-ot ne haladj meg a hőmérséklet emelkedése. (Ez az összeg hozzávetőlegesen ma a világ GDP-nek 2,0-2,4 %-a.) A ráfordításokat az energiarendszerek átalakításán túl a kibocsátások csökkentésére irányuló erőfeszítésekre és a hőmérsékletváltozáshoz kapcsolódó – és jelenleg még nagyon alacsony szinten levő – környezeti alkalmazkodás fejlesztésére lenne szükséges fordítani. Sajnos a legtöbb klímakutató már egyetért abban is, hogy ezeknek a ráfordításoknak sem a nagysága, sem iránya már most láthatóan nem elegendő a kitűzött cél eléréséhez.
Ráadásul a klímaváltozás folyamataival kapcsolatos globális finanszírozás számított vagy becsült mértéke sem pontosan ismert, számottevően eltérő adatok látnak napvilágot. Az Éghajlatváltozási Kezdeményezés (CPI) agytröszt (think tank) elemzése szerint 2017-ben a világ 510 – 530 milliárd dollárt költött a klímaváltozással kapcsolatos célokra. Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének (UNFCCC) becslése szerint az erre fordított pénzmennyiség 680 milliárd dollár volt 2016-ban. A különbségek az eltérő számítási módszerekből, a hiányos vagy korlátozottan elérhető adatokból és a adatok időbeni követhetetlenségéből származnak. A becslések abban azonban megegyeznek, hogy a klímaváltozással kapcsolatos finanszírozás összetétele egyenlő mértékben a magán és az állami szektorból származik. Az elemzések arra is rávilágítottak, hogy befektetett pénz jelentős része a származási országban marad.
A Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) nyilvánosságra hozott jelentése szerint a szervezet 2017-ben állami (költségvetési) forrásokból 56,7 milliárd dollárt, magántőke befektetésével pedig 14,5 milliárd dollárt, összesen 71,2 milliárd dollárt fordított éghajlatváltozással kapcsolatos projektek finanszírozására a fejlődő országokban. (A CPI és UNFCCC számításai is ezzel közel egyező eredményt adtak.) Az adományok és segélyek azonban csak csekély részét jelentik a fejlődő országokba irányuló költéseknek, az ide irányuló pénz túlnyomóan nagyobb része hitel formájában érkezik. A fejlődő országok felfogása szerint azonban az ilyen módon érkező pénznek csak a vissza nem térítendő és éghajlatfinanszírozásra címkézett része támogatás, a hitelekből megvalósított fejlesztések nem azok.
Ilyen módon fontos politikai kérdés, hogy a gazdaságilag fejlett, „gazdag” országok hogyan támogatják ezen túlmenően a fejlődő vagy elmaradott országokat, például a Zöld Klíma Alapon (GCF) keresztül. Ebben az alapban az adományozó országoknak nincs előírt befizetési kötelezettségük, vállalásuk önkéntes. A gazdag nemzetek támogatási hajlandósága azonban nagyon különböző: Németország, Norvégia, Franciaország és az Egyesült Királyság tavaly megduplázta az alapba befizetett támogatását, az Egyesült Államok viszont radikális mértékben lecsökkentette, Ausztrália pedig beszüntette hozzájárulását.
A világban a megújuló energiaforrások fejlesztése, az energiahatékonyságot növelő beruházások finanszírozása alkotja az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó sikeres befektetések túlnyomóan nagyobb részét. A klímaváltozás adaptációs projektjeinek mennyisége viszont messze a várakozás alatt van, mindössze 22 milliárd dollárt fordítottak erre. Ennek okát a szakértők abban látják, hogy míg a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) megtérülése rövidtávú és jövedelmezősége kedvező, a jóval hosszabb megtérülési idejű adaptációs projekteket (pl. infrastruktúra fejlesztése) messze elkerülik a magánbefektetők. Hasonlóképpen komoly nehézségekkel küzdenek a mezőgazdasági, erdő- és földterületekkel kapcsolatos kezdeményezések. Annak ellenére, hogy ezek az ágazatok az összes kibocsátás több, mint 20 %-ért felelősek, az itt kezdeményezett projektekre mindössze 9 milliárd dollárt fordítottak.
A fosszilis energiahordozók kitermelését viszont rendíthetetlenül támogatják a kormányok. A Nemzetközi Energiaügynökség összesítése szerint a fosszilis üzemanyagok kitermelésére nyújtott támogatások összege tavaly meghaladta a 400 milliárd dollárt; ez kétszerese a megújuló energiaforrások fejlesztésére nyújtott támogatásoknak. A Nemzetközi Valutaalap által 2018-ban készített – kétségtelenül csak hozzávetőleges – számítás szerint a fosszilis energiahordozók elégetése miatt keletkező károk rejtett költsége évente 5200 milliárd dollárra becsülhető. Azzal kell tehát szembesülni, hogy a pénzügyi beruházók egyáltalán nem látnak tényleges kockázatot a fosszilis energiahordozókba történő befektetésekben annak ellenére, hogy a világban a politikai döntéshozók a karbonsemleges gazdaság célidőpontját – látszólag nagy egyetértésben – többször kinyilvánították.
Az éghajlatváltozás hatásainak legalább részleges ellensúlyozásának vagy kivédésének jelenlegi finanszírozása a közgazdasági szakemberek jelentős részének véleménye szerint sürgős újragondolást igényel. Szerintük az alacsony kibocsátást célzó egyedi projektek helyett a befektetett pénzt a széndioxid kibocsátást csökkentő rendszerben gondolkodva kell tervezni. Ez lényegében azt jelenti, hogy fel kell adni a fenntarthatatlan jövőhöz kapcsolódó beruházásokat (pl. alacsony energiahatékonyságú építkezés, környezetet szennyező mezőgazdasági művelés, földhasználat, stb.). A vállalkozók viszont jövedelmezőség és megtérülés alapján terveznek és belátható időtávon belül nem tartanak alapvető gazdaságot szabályozó változásoktól. A politikai döntéshozóknak lenne feladata, hogy pénzügyeket befolyásoló, összehangolt szabályozással az alacsony kibocsátású zöld projektek, célok felé tereljék a befektetéseket.
2020. 03. 05.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A technológiai fejlesztések megszüntethetik a nemzetközi nagyvállalatok, valamint a magyar kis- és közepes vállalkozások közötti termelékenységi különbséget – mondta a Smart Manufacturing Festival (Smartman) hétfői záróeseményén Budapesten a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton a gazdaságpolitika egyik legsürgetőbb feladatának nevezte a többszörös termelékenységi különbségek megszüntetését. Minden olyan kezdeményezés jó tehát, amely összeköti a kevésbé fejlett vállalkozásokat a […]
Támogassuk adónk 1 százalékával a tehetséges magyar fiatalokat! – írta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében. Hornung Ágnes emlékeztetett: május 21-e a határideje az idei személyijövedelemadó-bevallás benyújtásának, amely során adónk 1+1 százalékának felajánlásáról is rendelkezhetünk. A Nemzeti Tehetség Program, amely évente 300-350 ezer tehetséges magyar fiatalt támogat, idén […]
Most nem hoztam MTI hírt – mert nem is nagyon van -, hoztam helyette szelfiző Orbán Viktort. Nem semmi ám, amikor dől a fejükre a NER, az ország alig működik, a gazdaság versenyt döglődik az egészségüggyel és az oktatással, és az emberek egyre határozottabban és hangosabban követelik a változást, választási kampányt a zárt magtárban mer […]
Régi harcostársának nevezte Mateusz Morawiecki korábbi lengyel miniszterelnököt Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke, amikor pénteken fogadta őt a Karmelita kolostorban – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Orbán Viktor – csakúgy, mint a budapesti CPAC-rendezvényen csütörtökön – felidézte: a magyarok és a lengyelek együtt küzdöttek Brüsszelben a szuverenitásért, a migráció megállításáért, a […]
Akkor tud egy társadalom kiegyensúlyozottan működni, ha legfontosabb eleme, a családok és szerves részei, a fiatalok egészségesek – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) fiatalokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Kecskeméten. Nagy-Vargha Zsófia a Kecskeméti Ifjúsági Fesztivál Neumann János Egyetemen zajló programjait megelőzően arról beszélt, hogy a Covid-járvány miatt hosszú időre be kellett zárkózni, a […]
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2024 februárjában tovább folytatódott a bérek dinamikus növekedése. A bruttó átlagkereset 605 400 ezer forintra emelkedett, ami azt jelenti, hogy az előző évhez képest több mint 74 ezer forinttal, azaz 14 százalékkal nőttek a fizetések – emelte ki a legfrissebb adatokat értékelve szerdai közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági […]
Nagy Márton: turisztikai versenyképességet erősítő támogatási program indul 15 milliárdos keretösszeggel A turisztikai ágazati szereplők versenyképességét erősítő támogatási program indul: a komplex, három pillérből álló 15 milliárd forintos támogatási programcsomag legfontosabb célja a szolgáltatások minőségének javítása, a vidéki szolgáltatók gazdasági élénkítése célzott programokon keresztül – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden sajtótájékoztatón Budapesten. Hozzátette: […]
Európai parlamenti (EP-) képviselők levélben fordultak az EP elnökéhez, amiért az előző héten három brüsszeli kerület polgármestere is nyomást gyakorolt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencia (NatCon) ellehetetlenítése érdekében, majd kijelentették: „nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy Brüsszelben brutálisan el akarják hallgattatni a konzervatív politikusokat”. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja arról tájékoztatott, hogy Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselőcsoport […]
Ha nem lesz változás Brüsszelben, akkor Európa belesodródik a háborúba. A háború vagy a béke a választás tétje június 9-én. Csak a béke a megoldás és a békére csak a Fidesz a garancia – jelentette ki a kormánypárt választási manifesztumára utalva Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság […]
A magyar diaszpóra helyzetét, és a számukra elérhető magyar állami támogatásokat tekintették át az Egyesült Államok keleti parti régiójában működő magyar diaszpóra-szervezetek Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes-államtitkárral Washingtonban a magyar nagykövetségen. A Miniszterelnökség helyettes-államtitkára hangsúlyozta, hogy 2024-ben minden korábban megkezdett program folytatódik, a diaszpóra-szervezetek számára pedig 500 millió forintos pályázati forrás is elérhető. Az április […]
Tegyünk világos vállalást: amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán. De ha nem a Fidesz és a KDNP, ha nem a nemzeti erők kezében lenne a kormány, Magyarország már nyakig benne lenne a háborúban – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási kampányindító rendezvényén […]
Létfontosságúnak nevezte a június 9-i európai parlamenti választást Menczer Tamás, mivel a tétje az, hogy háború lesz vagy béke. A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, majd az M1 aktuális csatorna műsorában beszélt erről pénteken. Menczer Tamás értékelése szerint sok fontos választás van már mögöttünk, de ilyen létfontosságú még nem volt. […]
A vendégmunkások nem fogják kiszorítani a magyarokat a magyar munkahelyekről – ezt mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Aki azt is határozottan állította, hogy a vendégmunkások és a nem vendégmunkások között a fizetésekben, bérekben nincs különbség. Az államtitkár hangsúlyozta, „azok a jogszabályok, amelyek most hatályba léptek, […]
A Nemzeti Konzervatívizmus Konferencia (NatCon) egy szimbolikus esemény, amely jól írja le Európa helyzetét – mondta a miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva szerdán Brüsszelben. Orbán Viktor szerint Európa a szabadság és az elnyomás határmezsgyéjén egyensúlyoz. A miniszterelnök a NatCon második napján azt nyilatkozta, hogy a rendezvény betiltása, majd később az engedélyezése olyan, mintha a nyolcvanas évek végén […]
Sajtóinformációk szerint havonta 20 milliárd forinttal nő a kórházak adósságának az összege, a gyógyítást már közvetlenül akadályozzák a kifizetetlen számlák. Ezzel március végén már 130 milliárd forintnál tartunk, máskor ennek a fele is gondot okoz – év végén. Most pedig még csak 3 hónap telt el. Az Árnyékkormány szerint nem kétséges, mi Orbán terve: a […]
Gyurcsány Ferenc emberei irányítják a Városházát, ők sodorták csőd közelébe Budapestet – írta a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje a Facebook-oldalán hétfőn. Szentkirályi Alexandra arra reagált, hogy – mint fogalmazott – a „Gyurcsány-párt a hétvégén ünnepelte, hogy Karácsony Gergely gyakorlatilag beolvadt a pártjukba”. „A képek alapján jó hangulatban telt az este a régi cimborák között” – írta a […]
Nagy Márton és a Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja Németországba utazik – tájékoztatta a szaktárca közleményben az MTI-t vasárnap. A miniszter tárgyalni fog Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszterrel, Florian Toncar pénzügyminisztériumi parlamenti államtitkárral, továbbá a BMW, a Mercedes és az AUDI felsővezetőivel. A közlemény ismerteti: a kormány célja, hogy idén újraindítsa, jövőre pedig tovább emelje a […]
Európában Magyarországon költik a legkevesebbet a nyugdíjakra, idős honfitársainkra – mondta a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője szombati online sajtótájékoztatóján. Dobrev Klára arra a kormányzati bejelentésre reagálva, hogy az idén nem lesz nyugdíjprémium, azt mondta: az a kormány, amely „rokonokból és barátokból csinál milliárdosokat”, amely telekommunikációs céget, repteret, és nemzetközi televíziót vesz magának százmilliárdokért, „kifordítja zsebeit […]
Nem nagy ügy ez ahhoz képest, hogy a nemzeti kormánynak az államháztartási hiányt véletlenül Moszkváig sikerült meghosszabbítania, és minden, ami szar, arról a rendszerváltástól az elcseszett Brüsszelig mindenki tehet, csak a négy éve rendeletekkel kormányzó Orbán-kormány nem tehet arról, hogy nehéz az élet és spórolni kell, nemmegszorítani kell, átütemezni kell és türelmesnek kell lenni, mert […]
Az infláció sikeres visszaszorítását követően idén a kormány újraindítja, jövőre pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, ha pedig véget ért a háború, Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Nemzetgazdaági Minisztérium (NGM). Mint kifejtették, ez a számokat tekintve azt jelenti, hogy Magyarországon a GDP 2024-ben […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
