Június 19,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Itt az alapvető állapotokról van szó

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,873,430 forint, még hiányzik 1,126,570 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ilaria Salis miatt égett, vagy még mindig ég lázban a hazai és olasz sajtó, ugyanis az antifasiszta támadással megvádolt nőt – elmondása szerint – nem megfelelő körülmények között tartják egy hazai börtönben, ahol poloskák és patkányok is előszeretettel járkálnak. Emiatt panaszt is tett a vádlott, de óriási meglepetésére nem marasztalták el a börtön vezetését. A szárnyra kapott pletykák miatt a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) emiatt a gyorskocsi utcai intézményben, konkrétan a vádlott cellájában tartott sajtótájékoztatót, hogy megmutassa, minden a követelményeknek megfelelő. Nos, ez olyan színvonalasra sikeredett, hogy az ott megjelent sajtómunkatársak fotókkal is bizonyították, hogy nincs itt semmi látnivaló. Lehet, hogy abban a pillanatban nem is volt, de most komolyan az volt a börtön vezetésének célja, hogy eloszlassanak minden kételyt az üggyel kapcsolatosan? Ilyet Oroszországban szokás csinálni, nem egy EU-s országban, ahol már igen régóta szólnak arról a hírek, hogy a börtönök túlzsúfoltak és messze nem megfelelő körülmények között tartják a fogvatartottakat.

Én nem Salist akarom megvédeni, de ítélkezni sem szeretnék, elvégre egy vádlottról van szó. Az ő esete azért messze nem olyan egyértelmű, mint mondjuk M. Richárdé, vagy a lúgos orvosé volt. A bíróság majd meghozza a döntését az ügyben és ha szükséges, akkor kiszabja a megfelelő büntetést, noha ha valóban több, mint 10 év lesz ez, akkor azért csodálkozni fogok, hiszen ennyi gyilkosságért sem jár. De hát sosem lehet tudni a hazai bíróságoknál sem, hiszen itt azért mégis csak egy olyan perről van szó, amely fontos az állampárt számára, hiszen antifasiszták jöttek Magyarországra, hogy náciknak, de legalábbis szélsőjobboldaliaknak kinéző emberekre támadjanak. Ilyet a nemzeti, jobboldali Magyarországon nem lehet megtenni. De nem vitatom, amennyiben beigazolódik a gyanú és valóban kiderül, hogy az Olaszországban tanárként dolgozó nő elkövette azokat a bűncselekményeket, amikkel megvádolták, akkor ülje le a rá kiszabott büntetést. De ne hozzunk ítéletet még ez előtt, ráadásul egy olyan ügyben, amelyben azért vannak gyanús körülmények és részletek.

Ebben a történetben nem is maga a bírósági ügy a lényeges, vagy érdekes, hanem a fogvatartás körülményei. Az, hogy összebilincselt kezekkel és lábakkal vitték a tárgyalóterembe, mintha legalábbis egy többszörösen elítélt, veszélyes bűnözőről lenne szó. Persze volt már ehhez hasonló eljárás idehaza, emlékezzünk csak Gulyás Márton és társa ügyére, akit bilincsbe verve vittek a bíróságra azt követően, hogy narancssárga festékkel megdobálták a Sándor-palotát. A hazai igazságszolgáltatás nem üti meg az uniós, de még csak a régiós szintet sem. Túlzsúfoltak, leharcoltak, elavultak a hazai börtönök, amelynek megváltoztatására ugyan ígéreteket tett a kormány, de olyan sok változás nem történt ez ügyben. Ehhez ugyanis pénzre lenne szükség. Mondjuk elengedtek több, mint 1000 embercsempészt azzal a jeligével, hogy túlzsúfoltak a börtöneink, de ezzel egyidőben a mai napig vannak olyanok rácsok mögött jó ideje, akiket piti bűnökért zártak a cellájukba.

Nem tudom, hogy igazak-e Salis panaszai, de nem tartanám teljesen kizártnak azokat. Elvégre azért szépen átsuvickolni egy közös cellát pár óra leforgása alatt annyira nem nagy mutatvány, mert hát ki beszélne erről a sajtó előtt? Hogy végül megtörtént-e ez, vagy sem, az vélhetően soha nem fog kiderülni, de azon nem változtat, hogy a hazai börtönök helyzete nem túl rózsás. Persze nem is arról van szó, hogy hotel minőségű kellene, hogy legyen bármelyik cella is, de arról igen, hogy emberi körülményeket teremtsenek az ott fogvatartottaknak, hiszen a többségük azért nem erőszakos bűnöző, pláne nem gyilkos, hanem mondjuk tolvaj, adócsaló, vagy épp csaló. Én sem szeretném, ha valamilyen koholt vádakkal egy ilyen intézménybe kerüljek és ott azzal kelljen szembesülnöm, hogy még a legalapvetőbb szabályokat sem tartják be, hiszen ott úgysem látja őket senki, arról nem is beszélve, hogy ki fog megsajnálni egy fogvatartottat? De abba sokan nem gondolnak bele, hogy nem mindenki követett el bűncselekményt, aki ezeken a helyeken van, hiszen mint az Salis esetében is igaz, őt egyelőre csak megvádolták bűncselekmény elkövetésével, noha már hónapok óta előzetesben van. Mi történik, ha felmentik a vádak alól és szabad emberként távozhat a börtönből? Akkor lényegében egy ártatlan ember szenvedése felett hunytunk szemet mindannyian. Persze nem arról van szó, hogy hősként kell beszélni az olasz tanárnőről – mert ilyenre is van példa az olasz sajtóban -, de őt is, mint mindenki mást megilletnek a legalapvetőbb emberi jogok és az, hogy emberi módon várhassa az ítéletét. Elvégre mi magunk is ezt várnánk el az igazságszolgáltatástól, nemde? Aki mást mond, az hazudik, hiszen senki sem szeretne olyan körülmények között hónapokig élni, amelyek teljesen ellentétesek az elvárható minimummal is. Hogy aztán igaz-e a Salis állítása vagy sem, az véleményem szerint nem feltétlenül fontos, hiszen ha összességében beszélünk a hazai börtönök helyzetéről, akkor elmondható, hogy vannak bőven orvosolandó problémák és ahelyett, hogy zárkákba hívnak meg sajtómunkatársakat, inkább arra használhatnák fel az energiájukat, hogy javítsanak a fogvatartottak helyzetén. De persze ez csak az én véleményem.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.