NEHAZUGGY

És még büszkék is rá

Lázár Gergő | Január 26, Péntek | 19:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,552,800 forint, még hiányzik 447,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az angol British Museum boldogan és büszkén jelentette be, hogy egy kölcsön értelmében 150 év után visszakerülhetnek a Ghánából ellopott kincsek, amelyeket még akkor vittek magukkal a britek, amikor 1901-ben legyőzték a helyi seregeket és a brit birodalom részévé tették ezt a régiót. Persze nem visszaadják a ghánaiak kincseit, csupán arról van szó, hogy egy megegyezés értelmében azt kölcsön adják annak az országnak, amely egyébként a valódi, hiteles tulajdonosa ezeknek. A British Museum attól tarthat, hogy ha akár egyetlen lopott kincset is visszaad a valódi tulajdonosának, akkor egyfajta gátszakadást okozhat, és a végén még kiürül a múzeum, amely jelenleg a világ egyik, ha nem a legjelentősebb múzeuma. Én egyébként amikor évekkel ezelőtt itt jártam, nem voltam túlzottan elragadtatva tőle, mivel olyan érzésem volt, mintha csak egy raktárba sétáltam volna be, ahol egy tucat kincset esetlegesen szórtak szét a különböző szobákban, helyiségekben.

Véleményem szerint ez egyébként azt is bizonyítja, hogy egyetlen ország egyetlen múzeumában se lenne szabad ennyi kincset felhalmozni. Minden népet, nemzetet megillet az, hogy a saját történelme kincseit a saját országában csodálhassa meg, nem pedig – mint ebben az esetben – egy volt gyarmattartó birodalom múzeumában, amely a mai napig nem hajlandó visszaszolgáltatni ezeket a lopott kincseket. Arról hadoválnak már jó ideje, hogy nem lennének biztonságban ezek a műkincsek a származási országukban, ehhez képest csak az utóbbi pár hónapban kiderült, hogy több műkincs is megrongálódott a British Museumban, amit megpróbáltak eltitkolni. De még ha esetleg igaz is lenne, hogy veszélynek vannak kitéve más országok múzeumaiban ezek a műkincsek, ugyan milyen jogon dönt erről egy brit múzeum? Mi köze van a briteknek ahhoz, hogy a görögök vagy épp a ghánaiak történelmi örökségét képező kincsekkel mi lesz? Olyan ez, mintha a British Museum a Feszti-körképet szépen elvitetné Londonba, mert óriási veszélynek van kitéve itt, Magyarországon.

Még a nem túl nyitott Vatikán is képes volt visszaszolgáltatni bizonyos lopott kincseket az eredeti tulajdonosaiknak, de ez a British Museumnak valahogy nagyon nehezen megy. Pedig mint tudjuk, lenne mit visszaadni. Még a franciák és németek is megkezdték azt a párbeszédet, amelynek eredményeként a háborúk alatt ellopott műkincseket visszaszolgáltatják majd az eredeti tulajdonosuknak, hogy mondjuk egy nigériai vagy kameruni lakosnak se kelljen csak azért Párizsig vagy Berlinig utaznia, hogy megtekinthesse azokat a műkincseket, amely Nigéria vagy Kamerun történelmének egy jelentős részét őrzi. A britek valamiért szeretnek különcök lenni ebben is, hiszen nekik jogaik vannak meg büszkeségük van. Meg egyébként is azokat megvásárolták bizonyos uralkodók, vagy éppen ajándékba kapták, esetleg jóvátételt szolgáltattak velük. Azért ne felejtsük el, hogy többszáz évvel ezelőtt kicsit másként nézett ki a világ. A rabszolgaság nem volt tiltott és azzal sem volt probléma, hogy a britek megérkeztek Afrikába, ahol elkezdtek helyi lakosokat gyilkolni, hogy aztán idővel átvegyék az irányítást az országuk felett.

Ghánában is ez történt 1901-ben, amikor is a britek több sikertelen csatát követően sikerrel legyőzték az Ashanti birodalom hadseregét és a brit gyarmatok részévé tették a területet. És itt már a XX. századról beszélünk, arról a korról, amikor az Egyesült Államokban is sikerült meghaladni a rabszolgaságot és arról a korról, amikor sok helyen már kezdetét vette a demokrácia kiépítése. Ekkor a britek még szabadon gyilkoltak világszerte és lopták össze a kincseket, nem beszélve a helyi nyersanyagok kizsákmányolásáról. Persze a britek nem az egyetlen nemzet voltak, amely kifosztott és tönkretett más nemzeteket, de az egyik olyan, amelyik a mai napig nem nagyon akar szembenézni ezzel. Pedig lenne mivel.

A francia elnök, Emmanuel Macron vizsgálatot kezdeményezett, amelynek eredményeként kiderült, hogy az afrikai kulturális tárgyak 90 százaléka európai múzeumokban vannak kiállítva. Azért ha belegondolunk ebbe, elmondhatjuk, hogy lenne még hova fejlődni. Ezek a számok sokakat ugyan sokkolhatnak, de kötve hiszem, hogy a különböző kormányok ne lettek volna ezzel tisztában. Csak hát ameddig nem dönt úgy más sem, hogy visszaszolgáltatja az általa eltulajdonított műkincseket, addig miért pont ők kezdenék el ezt? Viszont ha a British Museum – amely talán a legtöbb lopott külföldi kincset birtokol – megkezdené ezt a visszaszolgáltatást, talán mások is úgy döntenének, hogy itt az ideje annak, hogy ezzel is bocsánatot kérjenek az általuk okozott károkért. Mert hát nem véletlenül kerültek azok a kincsek oda, ahova kerültek.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!