NEHAZUGGY

Rendületlenül vágják a fát

Áldást, békességet, jó pihenést és fóliátlan vidám vasárnapot mindenkinek! Bár a népi bölcsesség szerint a jóból is megárt a sok, azokkal a cuki felvételekkel azért nehéz betelni, amelyeken azt látjuk, hogy a vietnámi államvezetés több napon át Magyarországon vendégeskedő különítményével a kölcsönös tisztelet talaján pojácáskodó, egészen bizarr módon kedélyeskedő, korábban a diplomáciai protokollt a világ számos pontján kínosan meghágó magyar miniszterelnök odáig fajult, hogy a vietnámi diktatórikus egypártrendszer iránti indokolatlan, szolgai tisztelet jegyében kézen fogva sétált a vietnámi miniszterelnökkel a Karmelitában. Félreértés ne essék, nekem ezzel a férfias kéz a kézben dologgal akkor se lenne problémám, ha nem tudnám, hogy ebben a jelenetben nem a magyarországi NER-viszonyok között amúgy azonnali fóliázásért kiáltó, a magyarországi NER-viszonyok között deviánsnak számító, üldözendő intimitást és romantikát kell keresni. Tudom, hogy nem azt kell keresni, olvastam Havasi Bertalan megkésett magyarázkodását is. Az ázsiai kultúrkörben ez teljesen rendben van, más nyugati politikusok is jártak már úgy, hogy vietnámi kollégáik megragadták a mellső végtagjaikat, ők pedig udvariasan és diplomatikusan nem rántották el.

Nekem azért van némi problémám ezzel, mielőtt a témában jobban elmélyült kolléga majd kifejti, hogy neki mi a baja mivel. Mégpedig az, hogy miközben ilyen módon tolja túl a fideszesek politikai érdekből nem mellesleg homofób félistene a világ többé és kevésbé sötét diktátorai iránti tiszteletét, Magyarország európai és tengerentúli szövetségeseiről folyamatosan úgy beszél, mint a kapcarongyról, sértegeti, mocskolja, rágalmazza őket, és tulajdonképpen ellenük uszítja a magyarokat. Amikor éppen nem libernyákozza vagy nácizza, akkor a változatosság kedvéért kommunistázza őket, és visszatérően hangoztatja az európai, amerikai politikusokra való hivatkozással, hogy az Európai Unió az új Szovjetunió. Más szavakkal az a problémám, hogy rohadtul nincs egyensúlyban ez az állítólag a szélrózsa minden irányába a kölcsönös tiszteletre épülőként reklámozott orbánista külpolitika. Ez egyszerűen nem igaz. Visszataszító, hogy a rókalelkű vietnámi kommunistákat kézen fogja, ha kell, az uniós szövetségesei ellen (a svédektől a németeken a finnekig) meg a teljes apparátusával harcol. Az itt nem érv, hogy de bezzeg a rothadó USA is üzletel Vietnámmal, mert itt nem a gazdasági kapcsolatokról van szó, hanem arról, hogy miközben a mimagyarok gyerekeinek megbuzulására alkalmas produkció keretében (nem én gondolom így, a fóliakormány narratívája ez) kézen fogva sétafikál egy, a másként gondolkodókat elhallgattató, a független hírforrásokat betiltó, a fogva tartott újságírók számának tekintetében toplistás ázsiai ország miniszterelnökével, tudatosan égeti fel Magyarország és a Nyugat közötti hidakat. Azzal, amit Svédország NATO-csatlakozása ügyében művel, amit az Európai Unió vezetői ellen hergelő plakátokkal művel, mindazzal a rengeteg valótlansággal / ordas hazugsággal, amivel a szövetségeseit vádolja a híveinek muzsikálva. Legkésőbb a 2013-as Tavares-jelentés óta, azóta meg nemcsak egy bő évtized telt el, de nagyon sok mutató tekintetében süllyedtünk borzasztó mélységekbe. Gazdaságilag is, szellemileg is, kulturálisan is, társadalmilag, mindenhogyan.

Na jó. Azért világos ez. Ahol a török szultán biztonsági emberei magyar polgárok veséjét rugdoshatják következmények nélkül Budapesten, ott nyilvánvaló, hogy a kiszámítható és kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésekről szóló propagandaszólam kizárólag azokra vonatkozik, akik nem kérdezik meg, hogy hova lett a pénz, vagy mi a helyzet a szabad sajtóval, a független igazságszolgáltatással meg az emberi jogokkal. Az ilyen elvtársak a jó elvtársak, márpedig a vietnami kommunista párt kifejezetten rugalmas, pávatáncos tömörülés, amely a saját hatalma fenntartása érdekében tetszőleges ideológiát képes tetszőleges irányba hajlítani és maga alá gyűrni. Vagyis nemcsak ebben jár szó szerint kéz a kézben Orbán vénülő, autokrata pártjával, hanem a jog uralmának őszinte gyűlöletét illetően is.

Aminek aztán az az egyik következménye magyar oldalról, hogy mivel ahelyett, hogy az Európai Unióval törekedne ilyen gyöngéd, tiszteletteljes kapcsolatokra őfényessége, nyílt vagy szofisztikáltabb elnyomórezsimeket működtető hasonszőrűekkel seftel, és az uniós pénzek hiányában kötvénykibocsátásokkal finanszírozza az országot. Rohadt drágán. Majd azzal henceg, hogy uniós pénzek nélkül is működik a kóceráj. Valóban. Az unokáink is megemlegetik. Kapcsolódó elmebaj:

Magyarország a Vietnám és az unió közötti kapcsolatok fejlesztésében érdekelt. Magyarország az Európai Unió következő soros elnökeként is abban érdekelt, hogy tovább fejlődjenek a Vietnám és az Európai Unió közötti kapcsolatok – írta az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében annak apropóján, hogy Zsigmond Barna Pál, a tárca parlamenti államtitkára Vietnámban tett hivatalos látogatást. (…) Az egyeztetéseken az EU és Vietnám közötti beruházásvédelmi megállapodásról is szó esett, és az államtitkár arról biztosította partnereit, hogy a magyar uniós elnökség alatt az egyezményt még nem ratifikáló tagállamokat is arra fogja ösztönözni hazánk, hogy mielőbb tegyék meg a szükséges lépéseket. (via MTI)

Tehát ameddig a gazdája kézenfogósdit játszott a Karmelitában, mert ő tiszteli a vendégei kultúráját és a szokásait (csak a saját állampolgárai egy részének életét nem képes tiszteletben tartani), és Nováktól Szijjártóig mindenki körbelefetyelte a vietnámi miniszterelnököt Zsigmondot elszalajtották Vietnámba. Akitől megtudtuk – még ha nem is ingyen szerzett tudás ez -, hogy miközben padlón vannak Magyarország uniós kapcsolatai, eszük ágában nincs ezeket helyrerakni, ők Vietnámnak ígérgetik, hogy lobbizni fognak az érdekükben. Ők, akik Svédország NATO-csatlakozását egy nagyon régóta tartó, egészen elképesztő, egészen szürreális magyarázatok és mondvacsinált indokok felbüfögése után mai napig nem voltak hajlandóak ratifikálni. Ők nem Magyarország és az Európai Unió viszonyának rendezésén ügyködnek azért, hogy lehetőleg ne több, hanem kevesebb generációt adósítsanak el a méregdrága hitelekkel. Kerek ez.

Pontosan olyan kerek, mint Varga Judit oldalra bukott igazságügyi miniszter úgynevezett Szellemi Honvédő Díja. A CÖF mint fideszes civil szervezet ajánlásával és forró szeretetével. Kerek ez. Ahol a magát lassan két éve békepártiként áruló kormány Szalay-Bobrovnickzy Vince nevű miniszterelnökségi államtitkára (úgy is, mint korábbi bécsi nagykövet, aki részegen, gyerekeivel az autójában karambolozott Bécsben, akinek az ügyét csendben elrendezték Ausztriában, pedig letöltendő börtönbüntetés is járhatott volna érte, itthon meg pláne semmi következménye nem lett) jelen időben zajló honvédő háborút vizionál, ami a szuverenitásunk megvédését célozza, és ahol ezt a honvédő háborút olyan szellemóriásokkal vívja a kormány, mint Gáspár Győző vagy Nagy Ferenc és Tóth Gabriella, az a minimum, hogy egy csúcskorrupciót megvalósító minisztérium éléről eltávolított lemondott, az Európai Unióra hányt néphergelő epe tekintetében mindig megbízhatóan egyenletes teljesítményt nyújtó jó miniszterasszony is megkapja, ami jár neki. Ilyen szellemi honvédőkkel ugyan mi bajunk lehet? Semmi. Hogy közben porlik az oktatási rendszer, mint a szikla, hogy boszorkányüldözés folyik mindenkivel szemben, aki nem óhajt részt venni a nemzeti-nárcisztikus együttlopás rendszerének építgetésében és fenntartásában, hogy túlhajszolt, funkcionális analfabéta fiatalokat bocsátanak ki a tanárhiány és a rendpárti cinizmus által sújtott oktatási intézmények? Apróságokon ne akadjunk fenn, ne keressük a kákán a csomót, vegyük tudomásul, hogy ez nem a mi időnk.

Mint ahogy azt is tudomásul kellene venni, hogy az államelnököt nem lehet csak úgy megállítgatni az utcán, udvariasan, kulturáltan a támogatását kérni annak érdekében, hogy ne vágjátok ki azt a hat hektár erdőt, Katalin csak azért, hogy a haveri egyháznak legyen fociakadémiája (az még nem volt neki), mert így is megdöglünk a klímaváltozás már most egyre elviselhetetlenebb következményei miatt, mert Sándorpalotáné magánprogramon van, úgyhogy kéretik törölni a videófelvételt is, amit róla készítettek. A tekintélyelvű beleszarás mindenbe, ami fontos, ami valóban a polgárok érdekét szolgálná: a bizniszegyház korrupt főpapjainak óhaja mégiscsak felülírja azt a szegedi populáció életminőségére kedvező hatással lévő 6 hektárnyi erdőt. Kivágják bizony, akárki meglássa. Rendületlenül vágják a fát.

De hogy valami jó is legyen, ne csak a folyamatos elégedetlenkedés: a másik Varga, a közepes képességű könyvelő, aki nem kapott díjat a CÖF-től, megnyugtatott mindenkit, aki esetleg aggódott. Nem mond le. Viszont vannak tervei: magánkézbe adná a Pénzügyminisztérium jelenlegi, József Nádor téri épületét, a város egyik legértékesebb és turisztikailag legfelkapottabb helyén álló épületet. Szerintem is jó ötlet. Bezzeg ha Karácsony Gergelynek lennének hasonló tervei a Városházával. Bele se merek gondolni, mi lenne akkor. Nem is gondolok bele. Cserébe Iványi Gábort idézném (egyben ajánlom mindenkinek a Szabad Európa vele készített interjúját): az Isten meg fogja verni ezeket a gazembereket. A szkeptikus énemet most zárójelbe teszem, jobb végszó most hirtelen nem jut eszembe.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább