NEHAZUGGY

Egy korrupt világban a szankciók alig működnek

Lázár Gergő | 2023. December 20, Szerda | 19:03

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,578,300 forint, még hiányzik 421,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Igen régóta vannak már szankciók Oroszországgal szemben, de ezen szankciókat mindenki, aki csak pénzt szeretne keresni, megpróbálja kijátszani. Emiatt lényegében értelmüket veszítik, hiszen ha a pénzt keresni akaró nemzetek kijátsszák azokat, akkor mégis miért teszünk úgy, mintha keményen fellépnénk az agresszorral szemben? Az orosz gázt és olajat felvásárolják harmadik országok, akik aztán túladnak rajta a nyugati partnerek irányába, akik ezáltal elmondhatják, hogy nem oroszoktól vettek energiahordozót. Lehet tehát, hogy papíron jól néz ki, de ezzel csak saját magunkat verjük át. A szankciók egy ennyire globális világban jól láthatóan nem nagyon tudnak működni. Ennek oka, hogy mindig lesz olyan, aki megpróbálja kijátszani a törvényeket, hiszen ha jó pénz van benne, akkor miért is ne tenné meg? Elvégre lassan minden a pénzről szól.

Ott van a cseppfolyósított gáz, amely most nagyszerű üzlet egyes országok számára, a gond csak az, hogy ezzel is csak azt érjük el, hogy támogatjuk a demokráciákat nem igazán tiszteletben tartó országokat. Mondjuk nem mi, mivel Orbán Viktor már régebben kijelentette, hogy mi orosz gázt veszünk akkor is, ha fene fenét eszik. A „vicces” ebben az egészben mégis az, hogy lényegében más nyugati országok is orosz gázt vesznek, csupán annyi változott, hogy lett egy köztes beszállító, ezzel pedig át tudták verni a közvéleményt, és el tudták mondani, hogy nem vesznek energiahordozót közvetlenül az oroszoktól, akik az ukrán-orosz háborúért felelősek. Miközben azt várták sokan, hogy az orosz gazdaság szépen összeomlik a szankciók hatására, ez nem következett be, hiszen Putyin már évek óta készült a háborúra, ezért félretett bőven pénzt a költségvetésből erre, amivel most ki tudja húzni az ínségesebb időket. Ezzel lényegében teljesen hülyét csinál a Nyugatból.

Nem azt mondom, hogy a szankciók semennyire sem működnek, de lassan be kell látni, hogy azok hatása egyszerűen nem elég jelentős ahhoz, hogy azzal büntessük a háborús agresszor oroszokat. Fontos lenne, hogy lassan arra is gondoljunk, hogy az európai gazdaság miképpen áll és miként juthatnánk el oda, hogy a háború végre véget érjen. A gazdaság ugyanis csak akkor tud végre helyreállni, ha a kontinensen újra béke honol, hiszen háborúban vannak ugyan nyertesek – a fegyverszállítók és olajcégek -, de a többség vesztes. Az egyszerű állampolgár, aki kétszer, háromszor annyit fizet az élelmiszerekért, mint korábban, vagy a fűtésért és elektromosságért. Ezek az árak már soha nem fognak újra lecsökkenni, hiszen az az áremelkedés lényege, hogy ha egyszer már megemelkedtek az árak, akkor nem fognak visszatérni a korábbi szintre. Ha az emberek azt ki tudják fizetni, az nem mást jelent, mint hogy van elég igény a termékekre, akár ilyen áron is.

Az orosz gazdaságról olyan sokat nem tudni, mint ahogy arról sem, hogy miként élik az emberek a mindennapjaikat, de ha csupán a számokra koncentrálunk, akkor elmondható, hogy nem rogytak térdre. De ennek az oka nem az, hogy a szankciók egyébként ne működhettek volna, hanem az, hogy mindig van olyan kapzsi, korrupt, hazug országvezetés, amely kijátszva a szabályokat jó pénzért kisegíti a „bajba jutott” felet. Ez történt egyébként akkor is, amikor Marokkó partjainál átpakolták az oroszok számára fontos, ámde tiltott elektronikai eszközöket hajókra és azt elszállították Oroszországba, ahol akár katonai drónokon is felhasználták a technológiát, emberek halálát okozva. Ezt a New York Times hasonlóképpen foglalta össze egy nemrég megjelent cikkében.

Marokkóban az orosz kereskedelmi hivatal is segítette az orosz cégeket: 2022 novemberében például a marokkói orosz kereskedelmi tisztviselők arról kommunikáltak, hogy sikerült elektronikai átrakodási központtá tenni az észak-afrikai országot, itt pakolták orosz hajókra a tajvani, kínai és más gyártóközpontokból származó, tiltott technológiájú árukat, többek között olyan Intel chipeket és Nvidia által gyártott alkatrészeket, amiket aztán orosz rakétákon és drónokon is felhasználhattak.

Ebben a globális világban jó pénzért lényegében bármiféle szabályozás vagy szankció kijátszható. Ez persze annyira nem meglepő, viszont ha ezen törvénysértéseket megfelelően büntetnék, akkor talán átgondolnák a szereplők is azt, hogy megéri-e nekik kiszolgálni egy háborús bűnöst jó pénzért, vagy olyan partnerekkel üzletelnek inkább, akik nem támadtak meg egy másik országot, ott civilek tízezreinek halálát okozva. De naivitás lenne azt hinni, hogy ez valaha is megváltozna, hiszen nincs olyan írott vagy íratlan szabály, amelyet minden ország betart ezen a világon. Vannak diktatúrák, féldiktatúrák, demokráciák és más berendezkedésű országok is világszerte, ezért szankciók ide, embargók oda, a végén mindig azzal szembesülhetünk, hogy jó pénzért ebben a világban bármi megoldható.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!