Július 12,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

Ordítok Blog


A lényeg az, hogy ő ordítson a leghangosabban, ő mondja el a legtöbbször a hazugságokat és tegyen úgy, mintha tudná, hogy mit csinál

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 569,359 forint, még hiányzik 2,430,641 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Vera Jourová interjút adott a Népszavának. Igazából a világon semmi újdonság nem derült ki a beszélgetésből, amolyan valódi felesleges szócséplés, ám egy mondat mégis kiverte nálam a biztosítékot. Ukrajnáról esett éppen szó, amikor Jourová azt találta mondani, hogy Ukrajna nagyon igyekszik teljesíteni a magyar kormány elvárásait, de neki fogalma sincs arról, hogy Orbán Viktor elégedett lesz-e, és ő (Jourová) képtelen előre látni, hogy Orbán Viktor minek örül. Hát akkor itt be is lehet fejezni a reménykedést, hogy talán majd lesz ez valaha egy normálisan működő Európai Unió és egy normális ország. És most szólok, annak, hogy tényleg valamennyire elfogadható, a demokráciát és a jogállamiságot lépésenként megközelítő ország lehessen Magyarország, egyetlen egy módja van. Nem, véletlenül sem az, hogy Orbán kedvét keresse bárki. Meg kell szabadulni Orbántól.

Persze nem az Európai Unió, annak bármelyik szerve feladata ez, hanem a magyar polgároké. Ám ne felejtsük el soha, hogy az unió keze vastagon benne van abban, hogy így meg tudott erősödni ez a bűnbanda, hogy ennyire el tudtak taposni mindenkit, hogy valódi diktatúrát építhettek ki Európa közepén. Az Európai Unió anyagi támogatása és félrenézése nélkül ez egyszerűen nem sikerülhetett volna. A magyarországi ellenzéknek – nem a parlamenti biodíszletről beszélek – legalább 12 éven át az unióval és a pénzével is küzdeni kellett, nem csak a bűnszervezettel. Ezt el kellene ismerni, mert ha nem sikerül szembenézni a valósággal, egy lépéssel sem leszünk előbbre. Hogy minek örül Orbán Viktor? Ez így valóban el tudott hangzani, ez kicsúszott Jourova száján? Komolyan már ott is természetesnek tekintik, hogy ennek az egy gazembernek az akarata, érzései, lelki torzulásai mozgatnak, taposnak a földbe, pusztítanak egy egész országra való embert? És ez így rendben van?

Alapvetés: le van szarva, hogy minek örül Orbán Viktor. Az csak rá és a családjára tartozik. Ehhez képest tényleg az van, hogy annak az egyetlen torz lelkű pasasnak az érzései és akarata mozgat itt mindent. Milliók sorsa függ az ő személyes érzéseitől, vágyaitól, érdekeitől, akaratától, bosszújától. Bele sem gondolunk már, hogy milyen rohadtul, félelmetesen, végletesen eltorzult az ország, azon belül a jogrendszer, a gondolkodás, minden a világon. Ez nem ország már, hanem egy roncstelep, egy poszt-apokaliptikus ócska film, csakhogy ebben a filmben nekünk valahogy életben kellene maradnunk. Nem csak fizikailag – az még megy, mert a diktatúráknak az a jellemzője uniós keretek között nem vezethető be -, hanem meg kellene őriznünk a lelkünket, a józan eszünket, az erkölcsi tartásunkat. Az pedig egyre nehezebb egy olyan országban, ahol tehetetlenül kell néznünk, amit ez a bűnbanda művel.

Unalmas már? Lehet. De akkor is, hol a büdös francban fordulhatna mg elő az, hogy egy félanalfabéta gázszerelő és egy pufidzsekis sunyi törtető néhány év leforgása alatt letaroljon egy országot pusztán azért, mert az egyik a miniszterelnök malacperselye, a másik meg a veje? Hol építhetne még a faluvégi házból érkező kocafocista uradalmat az apja nevén, ráadásul úgy, hogy egyfolytában a kommunistákat taknyolja, közben a saját apja és ő maga is a kommunista pártból érkezett a kurvanagy demokráciába, ahogy a kormánya többsége is. Sőt, teljesen biztos, hogy a holtig hű rajongói közül a legtöbb őrizgeti a szekrényben a pártkönyvet. Mert csak azok csapódnak az ilyen büdösszájú zsarnok lába elé, akiknek egész életükben szükségük volt egy erős vezérre, mert maguktól gyávák és gyengék, meg kell nekik mondani, merre van az előre. Az pedig tökéletesen mindegy, hogy az a bizonyos vágyott vezér kommunista, náci, fasiszta, vagy egyszerű gazember. A lényeg az, hogy ő ordítson a leghangosabban, ő mondja el a legtöbbször a hazugságokat és tegyen úgy, mintha tudná, hogy mit csinál. Ha ez megy neki, akkor bármit, de tényleg bármit meg tud etetni a barmokkal.

Akkor már csak azt kell elhitetni mindenkivel, hogy az országban a többség ezt akarja. És bakker ez is sikerül! Elhiszik, hogy az ország polgárainak egyharmadát maga mögött tudó zsarnok – mert pártról nem beszélhetünk, legfeljebb agymosottak és elvtelenek érdekközösségéről – többségi akarattal ül a trónon és habzsol, zabál, rabol, pusztít megállás nélkül. Hogy közben a geci átírta a választási törvényeket, a választási körzethatárokat átszabta, az összes, régebben a választások tisztaságát és általában a jogrendet felügyelni hivatott szervet maga alá gyűrte? Hogy ma már szó sincs sem szabad, főként arányos és becsületes választásról? Arról vajon beszélgetnek Jourováék Orbán örömforrásának megfejtése szünetében, hogy éppen most fogják átírni a fővárosban a választási rendszert, hogy hátha így azt is sikerül bekebeleznie a főgecinek? Abban biztos vagyok, hogy a legtöbb uniós államban elképzelni sem tudják az emberek – még a politikusok sem -, hogy mi zajlik ebben az országban. Ahogy Hitler rémtetteire is csak legyintettek, mert biztosan csak hazudnak azok, akik valahogy túlélték és beszélni tudtak róla. Persze Magyarországon olyasmikről szó sincs, a párhuzam csak annyiban áll meg, hogy azt sem hitték, ezt sem hiszik, hogy mi zajlik ebben az országban.

Pedig jó lenne elhinni, jó lenne szembe nézni a valósággal, mert ez csak rosszabb lesz. Nem kell, nem is szabad Orbánban és az ő tetteiben keresni a jót, mert nincsen benne. Ez egy velejéig romlott, beteg ember velejéig romlott, beteg rendszere. Ráadásul lassan veszítenivalója sincsen, beszorult az unió, Putyin és Kína közé, ahonnan nincsen kiút. Már mindenkinek hűséget esküdött és mindenkit elárult, kezdve a saját országa népével. 2,5-3 millió agymosott zombi egy erkölcsi toprongy vezetésével valóban sakkban tudja tartani nem csak az országot, de az Európai Uniót is? Aztán meddig, tessék mondani? Ameddig mosolyra nem húzódik a szája? Az utolsó emberig? Meddig még?

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.