Június 20,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

VENDÉG


Bérfarkasok

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,908,701 forint, még hiányzik 1,091,299 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az elgazemberesedés kétségtelen jeleit felmutató Schiffer András szerint Ferenczy Orsolya űrminiszter posszibilis jelölt a főpolgármesteri szék elnyerésére. Nem véletlenül ültették máris a Fidesz 30. tisztújító kongresszusán a –  hirtelen bezöldült – nindzsakormány tisztében megerősített Atyaúristene mellé. 

Naná, akinek az egész világűr meghódítása a célja és feladata, annak valójában meg se kottyan egy Budapest nevű pirinyó koszfészek megnyerése!

*

Régen rossz, ha a pártelnöknek van egy pártja, nem pedig a pártnak egy pártelnöke.

*

Ugyan minek 22 kötetes államvezéri ideológiát gyártatni, amikor egy rövidke félmondattal is lehet óriási hülyeséget mondani?!…

*

Csak a táplálékláncainkat veszíthetjük!

*

Vidnyánszky Attila egyetlen rendezését sem láttam még, kivéve ezt az utolsót, a „VAttika, maraggyá’!” címűt.

El kell ismernem, ahogy ezt a balesetes sztorit alakítja, csűri-csavarja, igazgatja, az igazán mesteri! Egyszerre főszereplője és dirigense a történetnek. Hol szenvedő alanya, hol pajzson hordozott tárgya az eseményeknek. Tanulni járhatnának Hozzá a legnagyobb teátrumszervezők is!

Meghurcoltatva majd megdicsőülve, igazi hőse Ő a Magyar Színjátszásnak. Amely nélküle nincs is!

*

Maholnap oda fejlődnek a Nemzetiben zajló történések, hogy a két színész nem is 3-4-5 m magasról zuhant le, hanem a pozitív nulláról.

*

Azért ennek a NER-nek rém érdekes a működése! Releváns ok nélkül, se szó, se beszéd, kipaterolja a miniszter a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar és Nemzeti Főigazgatóját, hát egy pisszenés nincs a kormánypárti árkokban és berkekben! A Nemzeti Színházban színjáték közben baleset ér két színészt a munkavédelmi szabályok vezetői/rendezői szintű negligálása miatt. minek folytán azonnal felhorgadt a népharag, olyannyira, hogy még a vastagon érintett tótumfaktum is bejelentette a lemondását.

Közben – azonban és persze – látványos, áldozathibáztatással tarkított mismásolás kezdődött el, a sajnálatos esemény elkendőzése, félremagyarázása, relativizálása céljával. Az állampárt összes – magát felelős pozícióba felnyaló korifeusa – egy emberként szállt síkra – látszólag – a kulcsszereplő helyénmaradása, valójában azonban a FELELŐSSÉG nevű NER-idegen, érthetetlen valami beszüremlése, ad absurdum, térnyerése ellen. Felsorolni sincsen hely, ki mindenki jajveszékelt, nyivákolt, könyörgött, nehogy már derült égből bárminek is bármi következménye legyen ebben az országban, nehogy már precedens teremtődjön arra, hogy egy vezető beosztású, kipróbált motorosnak meggörbüljön a haja szála, csak azért mert a pályán kívül lézengők némi utóhatásért sóhajtoznak. Ezenközben egy árva szavuk nem akadt a megsérült színészek hogyléte irányába.

Bérfarkasok holdravonyítása a műsor éppeg.

*

A demokrácia hajnaláról maradtak ránk az aláírásgyűjtés, a nyílt levél, a petíció, a memorandum. Ezeket a tehetetlenségi mutatókat fejelte meg a konzultáció goebbelsi hagyományának magyarítása. (A tüntikézést és az állampolgári jogokat is e körbe sorolnám, mindameddig azok semmire nem köteleznek senkit.) Csak a népszavazás és a népi kezdeményezés alkotmányos módozatai, valamint úgy általában a népfelség elve nincsenek sehol, holott hellyel-közzel volna rájuk igény.

Rosszul sült el november 10-én a shakespeare-i erkély-jelenet, megingott az erély és az erény, mely a kulisszákat mozgatja támassza, ápolja és – ha szükséges – eltakarja. A szcéna szénája nem a legjobban áll. Ezért, a kisközösségi összetartás és érdekalapú összezárás mintapéldájaként, nemzeti konzultációt indítottak a Nemzeti Színház RészvénytársaságbanTelex: Petíciót indítottak a Nemzeti Színházban Vidnyánszky mellett, de nem mindenki írná aláEzt a hírt és annak mibenlétét elsőként a 89 évesen ott dolgozó Bodrogi Gyula, A nagy va-va-vadász kottyantotta ki a Blikknek. A Vezetőség arra volt kíváncsi, ki mindenki áll ki spontán módon a jelenlegi Vezető mellett. A drámaírókból jószerivel kifogytunk, de nem ők most a nélkülözhetetlenek. 

Ez az alulról jövő felsőbb kezdeményezés – úgy is mint megszokott praktika – nem érdemelne különösebb figyelmet, A körülmény, amely reflektorfénybe állítja, az, hogy a petíció névtelenül is aláírható volt. Igen, szenzációs újmagyar találmánynak vagyunk szem-és fültanúi, egyben szenvedő alanyai. Névtelenül is lehet támogatni az ottani Nagyfőnököt, nehogy szó érhesse a (szín)ház elejét, miszerint eszi a kíváncsiság az irányítókat, név szerint kik a feltétlen hívei a hierarchia csúcsán levőnek. 

Aprócska bibi: hogyan lehet névtelenül aláírni bármit is? Csak igennel vagy esetleg nemmel is lehetett reagálni valamiképpen? Milyen légkör uralkodhat ott, ahol eleve feltételezhető, hogy lehetnek olyanok, akik későbbi retorzióktól tartva nem vállalják fel a nevüket? Milyen mentalitás tespedhet ott, ahol azt várják el egy társulattól: álljanak ki amellett, hogy továbbra is balesetveszélyes körülmények létrejöttét méhükben rejtő feltételek mellett végezhessék a munkájukat? Miért szükséges nyílt pályát biztosítani a helyezkedőknek, a törtetőknek? 

*

A hitgyülisek nem lacafacáznak, márványba gyomorták a lényeget. Ahogy anno a koporsóját, Krisztus tanításait sem őrzik ingyen.

Közönségkapcsolatilag volna még hova fejlődnie a nem a kormány csecsén csüngő független, a társadalmi szolidaritás éltette médiának…

*

A foci szeretete hazaffyas kötelesség, a nemzeti minimum része. Megszólják azt, aki nincs oda érte, sőt, nem is érdekli ez a sport.

Nem eléggé magyar az sem, aki nem érti: itt született, valamirevaló játékosaink miért külföldre szerződnek, az itteni klubokban meg miért más országokból vásárolunk hihetetlen összegekért és gázsiért focistákat?… 

A felcsútiáda szerint az meg direkt ágon libsibolsisorosista ágens, nettó hazaáruló, aki a magyar foci színvonalával és eredményeivel elégedetlen!

*

Már a világháborúkat is melegek okozták! 

Az időjárásról nem is beszélve! 

*

Hogy vagyunk, hogy vagyunk?!…

Miért van az, hogy ha néhány magyar összejön valahol, kényszeresen vidámkodnak, viccelődnek, vigyorognak, de még véletlenül sem néznek egymás szemébe. 

Szeretném ha szeretnénk csendesebben örülni egymásnak, kevésbé harsányan beszélgetni.

*

Ismerőseim oldalain is látom, de magam is tapasztalom: a facebook – saját iniciatívából vagy külső ráhatásra – módszeresen  cenzúráz. Ha nem is nyom nélkül, de végleg, a szerző számára is elérhetetlenül, eltüntet posztokat. A nyom: egy értesítés, mely szerint „ez a tartalom jelenleg nem érhető el. Ez általában olyankor fordul elő, amikor a tulajdonosa csak kisebb csoportnyi emberrel osztotta meg, megváltoztatta a láthatóságát, vagy törölték.”

Jellemzően olyan megosztásokról van szó, amelyekben egyes közszereplők viszik a prímet.

Mindenkit arra sarkallnék, hogy mentse el azt, amit ír, mert fennáll a veszélye annak, hogy a fb manipulátorai mindenünnen eltüntetik azt, egyes személyek vagy magának az establismentnek az érdekében.

*

Nem én, a kétségeim támadnak!

Pandula Dezső

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.