Az amerikai Macy’s áruház hálaadás napi parádéján több nem bináris színházi színész is meg fog jelenni, ami miatt a magukat Egymillió Nő-nek nevező szerveződés online gyűjt aláírásokat – eddig 36 000 darabot sikerült összeszedniük -, hogy kiálljon a gyermekek védelme mellett, és tudatosítsa a társadalomban, hogy nem szabad megzavarni a gyermekeket, akik vagy élőben, vagy a televíziók képernyői előtt láthatják ezt a „förtelmet”. Nos, ez a két meghívott művész nem valami sarki drag showról érkezik majd, hanem a híres-neves Broadwayről, ahova nem lehet könnyen bejutni. Egyikük egy korábbi szerepéért meg is kapta a színházi szakma Oscar-díját, amely nem más, mint a Tony Awards. Nos, fel lehet szólalni természetesen az ellen, hogy holmi LMBTQ-propagandát erőltessenek a gyermekekre, de akkor nem kellene olyan igen érdekes kijelentéseket tenni, mint az alább olvasható.
Jelenleg a Disney kezében lévő szórakoztatóiparban, akárcsak a mi iskolarendszerünkben azt látjuk, hogy olyan propagandát folytatnak, amely háttérfolyamatokat indít el a szülők tudta nélkül. Látunk olyan tanterveket és könyveket, amelyeket az osztálytermekben használnak, hogy megzavarják a gyerekeket azzal kapcsolatban, hogy kik is ők, és kinek teremtette őket Isten.
Azzal egyetértek, hogy a Disney és más platformok is túlzásba estek egyes esetekben, hiszen ma már minden filmbe vagy sorozatba kell meleg, transz, fekete, ázsiai és minden más olyan karakter, amely azt mutatja, hogy mennyire nyitottak a cégek mindenféle identitású, bőrszínű társadalmi csoport felé. Az persze nem gond, hogy nyitottak, a gond akkor van, ha érezhető, hogy egy-egy karakter csak azért van ott, hogy ezt az üzenetet hordozza, viszont semmiféle valódi „haszna” nincs a történet szempontjából. Ez valóban zavaró tud lenni egyes estekben, ami miatt megértem bizonyos nézők problémáit, noha a könyvek esetében más a véleményem, hiszen ott egyéni projektekről van szó, ahol a szerzők azt mondanak el, amit csak szeretnének. Egy könyvet nem kötelező megvásárolni, ha annak üzenetét nem tartjuk fontosnak.
De azzal, hogy a vallást sikerült behozniuk a történetbe, nem tudok elmenni szó nélkül ezen felháborodás mellett. Isten nem teremtette őket, erre ugyanis semmiféle bizonyíték sincs. A problémás az, hogy egyes iskolákban evolúció helyett arról beszélnek a gyermekeknek, hogy Isten megteremtette az általunk ismert világot, és lényegében teljesen félresöprik a tudományos tényeket. A vallás semmiféle valódi tudományra nem alapszik, mint ahogy történelmi tény sem nagyon van, amely alátámasztja azt, hogy a Föld valaha is egyetlen lény által lett volna teremtve. Az, hogy létezett egy Jézus nevű lény 2000 évvel ezelőtt, inkább valószínű, mint sem, de azért erre alapozni a teljes világegyetem kialakulását minimum megmosolyogtató. Meg kellene tehát ezt haladni idővel, pláne abban az Egyesült Államokban, ahol a hivatalos fizetőeszközön a mai napig az a felirat szerepel, hogy Istenben mi bízunk, valamint a Bibliára tett kézzel esküsznek meg a bíróságokon a tanúk.
Értem, hogy ez hagyomány, de nem jutottunk el oda, hogy ezeket az elavult módszereket hátrahagyjuk már? Nem kötelező szeretni a Macy’s hálaadásnapi parádéját, de azért végső soron két, a Broadway-en szereplő színész produkciójáról van szó, nem holmi nevetségesen felöltözött, utcasarki drag show-ból szabadult emberről, akit csak azért tesznek oda, hogy megmutassák, ők bizony elfogadóak mindenkivel szemben. A társadalom részét képezik ők is, mint ahogy a heteroszexuálisok, a feketék, az ázsiaiak, a zsidók vagy épp az ateisták. Az valóban nem lenne jó irány, ha egyetlen társadalmi csoport felé billenne el a mérleg nyelve, de itt közel sem erről van szó. A keresztény női szerveződés inkább foglalkozhatna azzal – ha már a gyermekek szexualitásával kapcsolatban vannak problémáik -, hogy legyen normális szexuális felvilágosítás az iskolákban ahelyett, hogy elrettentik őket és azt verik a fejükbe, hogy ha 18 éves koruk előtt folytatnak szexuális életet, akkor lényegében kínok között fognak meghalni. A mai napig nem sikerült sok helyen meghaladni ezt a teljesen értelmetlen agymenést, sőt, van sok olyan iskola, ahol a önmegtartóztatást gondolják a legjobb módszernek minden szexuálisan terjedő betegséggel szemben.
Nem értem, hogy miért jelent nagyobb problémát az, hogy két elismert színházi színész fellép egy hálaadásnapi felvonuláson mint az, hogy a mai napig arról beszélnek egyesek, hogy minket Isten teremtett, ráadásul olyannak, amilyenek vagyunk, ezért ezen nem változtathatunk. Ezért van az, hogy egyes, a szexuális irányultságát nyíltan vállaló gyermeket kitagad a nagyon szerető keresztény családja, hiszen Isten olyannak teremtette, amilyen, ne próbáljon szembemenni ezzel. Aztán ennek a kitagadott, szíven szúrt gyermeknek sokszor az ateista, de legalábbis nem extrém módon vallásos társadalom fogja megmutatni, hogy nem minden ember ennyire gonosz a másikkal szemben. Istenben hinni nem egy erény, csupán választás kérdése.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.