Június 17,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

Ordítok Blog


A cselédsors ezzel jár, hazudni kell rendületlenül

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,749,432 forint, még hiányzik 1,250,568 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Hogy is van az a jó kis mondás? Akinek csak kalapács van a kezében, az mindent szögnek néz. Valami ilyesmi, ha talán nem is szó szerint. A Fideszért, de főként Orbán Viktor örök hatalmáért harcoló, a rezsim kifizetéseitől függő propagandisták minden létező módon igyekeznek bizonyítani, hogy nincs, nem volt és soha nem is lesz jobb, hozzáértőbb, emberibb, magyarabb, sőt, elnézőbb kormánya ennek az országnak, mint ami most van. Ez még idáig rendben is lenne. A világ általában úgy működik, hogy vannak urak, szolgák, és vannak olyanok, akik a maguk urai akarnak lenni, nem kérnek a cselédlétből. Ez természetesen mélységesen felháborítja a cselédeket, hiszen nekik igazolniuk kell a saját alárendeltségüket, bizonyítaniuk kell – talán önmaguknak -, hogy ők nem szolgák. Ebben a speciális magyar helyzetben ez úgy fest, hogy azt hazudják Orbán alázatos, túlfizetett szolgái, ők bizonyos eszmék mellett állnak ki, nem Orbán mellett. Amúgy pedig de, Orbán mellett, mert nála a pénz, ő emelhet fel és ő lökhet az árokba bárkit, az ő akaratából juthat előbbre, magasabbra a legtehetségtelenebb is, ha eléggé bő nyállal szolgál. A propaganda elsődleges feladata úgy tálalni valamit, hogy az alátámassza az Orbán-rezsim éppen aktuális kinyilatkoztatásait.

Most a fő csapásirány az önkormányzati választások megnyerése, a létező és látszat-ellenzék lejáratása, valamint a Brüsszel elleni harc. Ez szokott lenni, amikor egy kormány képtelen, de nincs is szándékában az ország valódi gondjaival foglalkozni, ehelyett inkább a propagandára költ iszonyatos összegeket, a hazudozásra, agymosásra és az uszításra alapozza a hatalmát ahelyett, hogy a társadalom elégedettségére, megbecsülésére hajtana. Ez van itt és most, és már elő is állt az az állapot, amikor mindent szögnek néznek. Szánthó Miklós nem tegnap óta él nagyon jól a jellegét veszített közpénznek köszönhetően, ezért meg kell szolgálnia, nem is kérdés. Így szinte semmi meglepő nincsen abban, hogy gyorsan párhuzamot talált – már ha nem a pártközpontból jött az utasítás – a spanyolországi tüntetések és a szemkilövetőgyurcsány címen régóta futó, soha meg nem unható folytatásos szappanopera között. Az pedig csak természetes, hogy öblös csúsztatással csupán azt az elemét emeli ki Szánthó – és a nagy számú elérést biztosítani hivatott propagandasajtó – a spanyol tüntetéseknek, ami a magyar hívek hergelésére tökéletesen alkalmas.

Ha sikerült felitatnunk a könnyeinket a békés tüntetőket ütlegelő rendőrök látványát követően, érdemes egy parányi kiegészítéssel élni. Már csak azért is, mert a Pesti Srácok nem egyszerűen átvette, de mindjárt tovább is gondolta Szánthó bejegyzését, nem is akárhogyan:

Ezek ugyanazok. Egy percre se gondoljuk azt, hogy a kommunisták szelídebbek lettek volna az évtizedek során. Ahogyan ’56-ban vérbefojtották a forradalmat, 2006-ban lovasrohamot vezényeltek a békés tüntetők ellen, úgy veretik most karhatalmi erőkkel Spanyolországban a kormányellenes tüntetőket. Persze, erről hallgat a fősodratú média. (Pesti Srácok)

Bár sem fősodratúnak, sem médiának nem nevezhető a Szalonna, azért beszéljünk egy kicsit erről, mert fontos lehet megérteni, mi, miért és hogyan történik. Először is érdemes tisztázni, hogy a tüntetők elsősorban nem a kormányváltás ellen tüntetnek – tehát nem arról van szó, hogy a többség szélsőjobbos kormányt akart volna, és most azért dühösek, mert ez nem sikerült -, hanem azért, mert nem akarják, hogy a katalánok elszakadhassanak Spanyolországtól. Nem áll szándékomban – a tudásom sincsen meg hozzá -, hogy történelemórát tartsak, röviden azért érdemes átfutni a spanyol-katalán kérdésen. Amennyire tudom, a katalánok nem tartják magukat spanyolnak, ők egy külön nép. Volt, amikor önállóan létezett Katalónia, éltek hosszasan arab megszállás alatt, majd Spanyolország fennhatósága alatt. A spanyolok betiltották a katalán zászlót, a katalán jelképeket, a katalán nyelvet. A katalánok nem tegnap kezdtek harcolni a függetlenségükért, hanem évszázadokkal ezelőtt. 1977-ben végül autonómiát kaptak a spanyol kormánytól. A katalánok egy része teljesen kiválna Spanyolországból, egy része maradna. A spanyolok egy része elengedné őket, egy része nem. Mivel ez az egyik leggazdagabb, legfejlettebb régió, a spanyol kormánynak nyilván nem érdeke kiengedni őket. 2017-ben népszavazást tartottak Katalóniában az elszakadásról, amit a spanyol kormány nem tolerált, lényegében erőszakkal elfojtották az elszakadási törekvést, bebörtönözték vagy elüldözték az elszakadáspárti katalán politikusokat.

Kicsit hosszú lett és nyilván nem ennyire fekete-fehér a történet, de főbb vonalakban ez történt. Az új spanyol kormány amnesztiát ad a katalán politikusoknak – nem jófejségből, hanem azért, mert szükségük van a katalánok támogatására ahhoz, hogy kormányozni tudjanak -, ez ellen tiltakoznak most azok az emberek az utcákon. Vannak tüntetések az amnesztia ellen, de vannak tüntetések a katalánok mellett is. Mindkét estben spanyol emberek mennek az utcákra és fejezik ki akaratukat. Amit érdemes lenne megérteni – mondjuk a magyar társadalomnak is -, egy tüntetés ilyen, amilyen a felvételeken. Egész Nyugat-Európában ilyenek a tüntetések, Franciaországban is, Angliában is, Olaszországban is, mindenhol. A magyar szokásoktól eltérően nem az van, hogy megszervezik a Facebookon, összegyűlnek, megnéznek néhány műsorszámot, meghallgatnak néhány kínosan pocsék szónoklatot, megfogják egymás kicsi kezét, és dalolnak, majd rendezett sorokban hazamennek. Nyugaton az elégedetlenség, düh viszi utcára az embereket. Aki úgy dönt, hogy részt vesz egy tüntetésen, az azt is vállalja, hogy megsérülhet, megverhetik, megtaposhatják. Ez benne van, senki nem háborog miatta. A világon nincs olyan ország, ahol 17 éven át lehetne abból élni egy pártnak, hogy a másik kormány rendőröket vezényelt a tüntetők megfékezésére. És most össze is ért a két történet, a 2006-os magyar események, és a most zajló spanyol tüntetések.

A fideszes propagandagépezet 17 éve folyamatosan azt hazudja, hogy békés tüntetőkre rontottak rá ok nélkül a rendőrök. Ez baromira nem igaz. Annak ellenére sem, hogy voltak indokolatlan és indokolhatatlan rendőri túlkapások, ám a dolgot megelőzte, hogy a semennyire nem békés tüntetők autókat borítottak és gyújtottak fel, utcaköveket feszegettek fel, kővel, Molotov-koktélokkal dobálták a rendőröket, törtek-zúztak-pusztítottak. Az ilyen tüntetéseken a rendőrség nem virágokat szokott osztogatni, tehát aki részt vett ezekben a megmozdulásokban és megsérült – egyébként sokkal több rendőr sérült meg, mint tüntető -, az magára vessen. Aki nem vett részt, és ok nélkül érte rendőri atrocitás, annak természetesen jár az igazságszolgáltatás védelme, bár – és ez magánvélemény – eléggé hülyének kell ahhoz lenni, hogy ott sétáltasson kutyát, sétáltassa önmagát az ember, ahol tömegek tombolnak, autók lángolnak. Szóval éppen úgy, ahogy 2006-ról hazudik a pártpropaganda, úgy hazudik most a spanyol eseményekről. Szánthó Miklós feltoszta a fideszes hívek hergelése céljából azt a videót, de nem tette fel ezt:

Ocsmány és hazug dolog kiragadni valamit az egészből, és csak azt mutatni meg, mert az egyoldalú tájékoztatás mindig rossz célokat szolgál. A spanyolok tüntetnek valami ellen, tüntetnek valami mellett. Ennek kutya köze nincsen sem ’56-hoz, sem 2006-hoz. Ha egy tüntetés erőszakos, akkor a rendőrség válasza is az lesz, erre a tüntetők is felkészültek, vállalták. Szemben mondjuk azzal, amikor tizenéves gyerekeket fúj arcon a rendőrség könnygázzal, miközben azok a gyerekek valóban nem léptek fel erőszakosan. A spanyolok majd eldöntik, hogy mit akarnak, ahhoz a világon semmi köze nincsen sem a magyar kormánynak, sem Szánthó Miklósnak, sem a pártpropagandának. Nekik inkább azzal kellene foglalkozniuk, ami Magyarországon történik, de sajnos arról sem tudnak igazat mondani. Hiába, a cselédsors ezzel jár, hazudni kell rendületlenül.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.