NEHAZUGGY

A Fidesznek pedig nincs médiája

Molnár Bálint | 2023. November 15, Szerda | 10:31

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 637,643 forint, még hiányzik 2,362,357 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Miután a büdösen gyenge GDP-adatból kiolvashatóan az idei év meglehetős vereséget hozott az országlakóknak, mondhatni a nagyon sok Lölő-jelenséggel ellentétben számukra ez konkrétan egy elveszett évnek számít, a magyar gazdaság visszaesése enyhén szólva is nagyobb lett, mint amiről az elvtársak álmodoztak, és amivel hitegették a közönséget, és miután természetesen ezúttal is minden propagandisztikus megszólalásukkal igyekeznek személyes sikernek beállítani a tényszerű kudarcot, szóljunk néhány keresetlen szót ennek a műfajnak, vagyis a valóság rinocéroszbőrért kiáltó pofátlan, gátlástalan meghajlításának, széthazudásának, meghamisításának (egyik) első számú felelőséről, Rogán Antalról. Nemcsak azért, mert miután a sötétben bujkál, méltatlanul kevés szó esik róla, hanem mert éppen ebből adódóan az mindig emelkedett pillanata a NER-közéletnek, amikor a magyar társadalom lelki nyomorba döntéséért és visszafordíthatatlan szellemi kútmérgezéséért kivitelezői minőségben felelős, ebbéli minőségében soha el nem évülő bűncselekményeket elkövető, jogerősen bűnözőnek nevezhető miniszter kimerészkedik a fényre. Persze a legritkább esetben sem jókedvéből, önként és dalolva, hanem mert a látszatdemokrácia elmosódott, halovány látszatkeretei ezt még tőle is megkövetelik.

A minap is egy ilyen nap volt, amikor a nyilvánosság elől évek óta még a főnökénél is jobban rejtegetett, bujtatott, számos messziről bűzlő korrupciós ügybe belebukni képtelen, luxushelikopterekről, rongyrázásról, letelepedési-titkosszolgálati zűrökről, bűnös közpénzszórásról, de elsősorban a magyar társadalom tudatmódosításáról elhíresült propagandaminisztertől megkövetelte a demokratikus többpártrendszer szimulákrumának számító parlamenti ügymenet, hogy megjelenjen a gazdasági bizottság ülésén. Ahol szóra emelkedett, ahol meghallgatták, és senki nem borította rá az asztalt. Sem akkor, amikor az utóbbi évek egyik, ha nem a legsúlyosabb, a kormány legmagasabb szintjéig érő korrupciós ügyéről, a Völner-Schadl-ügyről kérdezték, amelyben rendre felsejlik Rogán Nagy Ádám nevű kabinetfőnöke (akárcsak az aktuális Rogánné és a miniszter maga is), és a bűnöző miniszter válasz gyanánt benyögte, hogy AZ MÁR LERÁGOTT CSONT. Sem amikor a digitális ügyintézés kapcsán azt hazudta, hogy az állam csak azokhoz az adatokhoz férne hozzá, mint eddig is, többlettudás nem keletkezne az állam oldalán (ezt már csak azért is elhihetjük neki becsszóra, mert például a koronavírus-hírlevélre regisztrált mimagyarok soha nem kaptak fideszes propaganda- és kampánylevelet a megadott emailcímükre). Sem akkor, amikor azzal viccelődött, hogy a titkosszolgálatok nem avatkoznak be a politikába, csak ha valaki külföldről beavatkozik a választásokba, és ha lesz még „guruló dollár” ügy, akkor azt is vizsgálni fogják a politikától független titkosszolgálatok.

Azoknak az ellenzéki képviselőknek, akik ehhez a gyalázatos műsorhoz asszisztáltak, és hagyták kibontakozni a korrupció kormányának mindenkori legsötétebb figuráját (tudom, Pintér és Lázár se kutya), egészségükre váljék, lelkük rajta, biztos van értelme ennek is. Az kevéssé érdekes, hogy véleményem szerint ennek semmi értelme nincs, ha az ilyen penetráns lerágott csontozások mellett szó nélkül el lehet menni, mert különben is a politikai elemzői konszenzus (Török Gábor egyrészt is, másrészt is megmondta) az, hogy a Fidesz a korrupció irányából nem megbuktatható. Az viszont érdekes, hogy amikor az Orbán-kormány okleveles bűnözője kiesik egy bizottsági ülésről, ahova muszáj volt elmennie, és a NER uralkodásának 14. évében szembejön vele egy igazi újságíró, vagy több, akikhez hasonlókkal ő már elég rég nem találkozott, akkor hogyan kerüli négy percen keresztül bátoran a szemkontaktust, és hogyan hazudja bele az ország pofájába, hogy a Fidesznek nincs médiája, aki pedig nem ír jót a kormányról, azzal neki nincs dolga, azzal ő szóba állni sem hajlandó.

A Fidesznek nincs médiája (Fotó forrása: szeged.hu)

Határozottan újabb kórdokumentum született a Telexnek köszönhetően. Meg a 444-nek is, amelyik megtudta Rogántól, hogy a titkosszolgálatok felügyelő miniszterként fingja nincs arról, hogy sorban két parlamenti választási kampányban egy izraeli kémcég járatott le magyar állampolgárokat, a lejáratás tartalma pedig a kormány hivatalos kommunikációjának homlokterébe került (miért is tudna bármiről, úgyhogy igen, a Rogánokat kell 2140-ig hatalomban tartani, mert különben nincs ki megvédje a magyar embereket). Ezek a kórdokumentumok bizonyos szempontból túlmutatnak azon is, hogy az elmúlt közel másfél évtized – a nyomozati iratok szerint a kormányát, a saját becstelen személyét, a nejét és kabinetfőnökét egyaránt érintő – legsúlyosabb, bíróságon landolt korrupciós ügye Rogán szerint lerágott csont, és senki nem borítja rá az asztalt.

Ha kicsit is szívderítő lenne ez az egész, akkor elég lenne annyit írnom, hogy 51 éves létére reményt keltően szarul néz ki, fel van puffadva, karikás a szeme Rogán Bűnöző Antalnak, de ez önmagában szerintem senkit nem vigasztal. Az meg pláne és ez a lényeg, hogy ami ennek a kártékony, korrupt humanoidnak lerágott csont vagy több ismeretlenes egyenletrendszer, valami, amiről nincs tudomása, amire simán megvonja a vállát, vagy amivel kapcsolatban maga elé meredve mellébeszél, az egy rakás embernek az ellopott jelene és jövője. Ennek a táskás szemű feltalálónak legkésőbb azóta nem lehetne keresnivalója a politikában, mióta bizonyítást nyert, hogy a magyarokat lopta meg azért, hogy a letelepedési kötvényes haverjait és mindenféle kétes bűnözőket helyzetbe hozzon. És simán lehet, hogy a korrupció irányából nem lehet leváltani a Fideszt (szerintem semmilyen irányból nem lehet jelenleg, semmi értelme ellenzéki programokról, vidékre járásról, kormányváltásról álmodozni), de hogy az orbáni maffiakormány egyik legnagyobb gengsztere még mindig szabadlábon lehet, éli világát, hazudik a nép pénzén a nép pofájába, és kikéri magának, hogy róla és a bandájáról nem írnak jót, csak csupa rosszat a csúnya Telexek, az a legnagyobb szégyene ennek az országnak. Amelynek egy jelentős része még mindig úgy tesz, úgy beszél, úgy cselekszik, mintha egy diktatórikus egypártrendszert demokratikus módszerekkel le lehetne váltani. Az még a fideszes szavazók szégyene is – akikhez hátha elért az Orbán-rezsim fekete kampányait koncentráltan bemutató megrázó dokumentumfilm -, hogy miközben egy komplett hadsereget épített fel a Fidesz, és állított a bizonyítható dezinformáció és lejáratás szolgálatába, ahol minden egyes mocskos ügynek, témának megvan a maga felelőse, ez a sunyi, alattomos alak odaáll a kamera elé, és azt mondja, hogy a Fidesznek nincs médiája, az ún. kormányellenes média pedig csak rosszat ír a kormányról, úgyhogy a propagandaminiszter fenntartja magának a jogot, hogy ne álljon szóba velük.

Ez az egyik legközveszélyesebb hazugság, amit addig sulykoltak, ameddig gyökeret eresztett a társadalomban. Mert nem volt naponta mellérakva a cáfolat – és ha oda is lett volna rakva, a Fidesz nem létező médiáját nem lett volna képes túlordítani -, miszerint nincs, nem létezik kormányellenes média. Csak olyan média van, amely releváns, közérdeket és közpénzeket érintő kérdéseket feszeget, amelyik nem adja fel a függetlenségét, amelyik megírja, hogy Rogán és bandája lop, csal, hazudik, amikor erre bizonyítékai vannak. Magyarul tényeket közöl, és nincs semmilyen érzelmi viszonya a regnáló hatalomhoz. Tájékoztat, azt teszi, ami a sajtónak a feladata. Az, amiről Rogán beszél, a jókat író média pedig nem média, hanem cselédapparátus, amelyet a társadalom ellenében használ saját érdekeinek megfelelően a hatalom. Élen Rogánnal, aki minden szempontból az egyik legdurvább megtestesítője Magyarország tragédiájának: ahol egy ún. rendszerváltó párt három évtized alatt szellemiségében, módszereiben, működésében, mentalitásában, retorikájában visszaállította azt a rendszert, ami ellen három évtizeddel korábban állítólag őszintén küzdött, amiért állítólag rendszert váltottak. Ma már ugyanott tartanak minden szempontból, mint azok, akik ellen küzdöttek, bár a korrupciós étvágyuk senki máséval nem összehasonlítható, aki valaha ennek az országnak a nyakán taposott. A Nyugat ugyanúgy haldoklik, mint 40-50 éve, a Szovjetunió utódállama a barátunk, a liberálisok valójában kommunisták, a monolit, stabil egypártrendszer a demokrácia bizonyítéka, a sajtó pedig attól sajtó, hogy jókat ír a kormányról. Kihagytam valamit? Ja, igen: és az apa férfi, az anya nő, a Fidesznek pedig nincs médiája.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!