NEHAZUGGY

Szóval be vannak tojva az elvtársak, talán nem úgy állnak a számok, ahogy ők azt szeretnék

Tamás Róbert | 2023. Szeptember 22, Péntek | 7:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,578,300 forint, még hiányzik 421,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt kívánok mindenkinek! Ismét elérkeztünk egy dolgos hét utolsó munkanapjához, mármint aki nem tűzoltó, és most következik az ingyenszolgálat, az elérkezett, úgyhogy kezdhetünk örülni a szusszanásnyi időnek, amikor talán percekre elfeledkezhetünk az ország nyakán ücsörgő nertársak aktuális jótetteiről. Na, nem hosszú időre, mert az ördög és a NER soha nem alszik. Novák Katalin sem szundikált, hanem a sajtó szerint olyat tett, amit magyar államfő évtizedek óta nem; beszédet mondott az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Biztos vagyok abban, hogy a beszédének legalább annyi haszna lesz, mint elődje, Áder János bolygóvédelmi munkálkodásának, aki egyvégtében aggódik a klímáért és a bolygó egészségéért, amit nagyon jól tesz. Remek lett volna, ha legalább fele ennyire aggódott volna az ország sorsáért akkor, amikor még volt – pontosabban lehetett volna – némi ráhatása a dolgokra. Persze akkor fel kellett volna vállalni némi konfliktust, az soha nem volt az ő erőssége. Lehúzta a rá kiszabott időt, megszerezte a jogosultságot a holtig tartó extrára és luxusra, csupán úgy kellett tennie, mint aki ott sincs. Soha, sehol. De a szolgálat nem ért teljesen véget, mert a szittya Bolygó Kapitánya félseggel az akkugyárak mellé ült, mert csak elő kell állítani azokat valahol. Ja, elő kell. Csak az a nem mindegy, a lakott területektől milyen távolságban, milyen biztonsági előírások mellett, az egészségre és a környezetre mennyire káros módon tesszük ezt. Arról nem nagyon szokott szólni a diskurzus, hogy van ám egy másik fontos szempont is akkugyártásilag. Jelesül az, hogy az Európai Uniónak mennyire érdeke rászabadítani Kínát a saját piacára? A jó magyar kormány, amelyik egyvégtében harcol például a multi üzletláncok ellen, mert kellene nekik az a piac is (mármint persze nem a kormánynak, hanem a NER-nek, és pont szarnak arra, hogy a győzelem következménye az lenne, hogy háromszoros áron vehetnénk a magyar boltokban ócska termékeket, mert nyilván azok nem tudnák olyan minőségben és olyan áron beszerezni vagy előállítani, mint az az üzletlánc, mely egész Európát behálózza), valahogy nem látja a világhírű magyar szuverenitás védelmére okot adó problémát a kínaiak beözönlésében. Igaz, a Lidl mogyorós csokijától is jobban félti mimagyarokat, mint az akkugyártás szennyétől.

Most pedig van nekünk a Neírdalájános után egy Neírdalákatalin, aki olyan forradalmi dolgokat csinál, mint például előadja a gazdája üzenetét az ENSZ-ben, magyarán csépli a szót, hegyezi a zabot, döfködi a ködöt, köszörüli a fingot. Szerintem nincs olyan élő ember, aki ne akarna békét, csak ez tipikusan az a dolog, amit egyáltalán nem elég marhasokszor és baromihangosan elóbégatni, mert attól még nem fog bekövetkezni. Na de ameddig őnagysága a nagy vízen túl burukkol a békéről, az ő gazdája és annak udvartartása helyben mérgezi a kutakat nagy erőkkel. Nem óhajtok részletesen kitérni arra a rengeteg sületlenségre, amit Orbán Viktor összehordott – alighanem lesz erről szó nálunk, de nem szeretném a reggeli ébresztőt ezzel keseríteni -, de azért nem ártana sürgősen megnézetni egy hozzáértő dokival és rendesen beállítani a gyógyszereit, mert ennyi ökörséget még hatalomtecnikai okokból sem hord össze senki. Csak akkor, ha már nem tudja, mit beszél. Ami szomorú állapot, ám nem hiszem, hogy egy egész országot bele kellene rángatni egyetlen ember mentális problémáinak következményeibe.

Külön öröm, hogy miközben Orbán a frakcióülésen – vagy mi volt az az ijesztő bohózat – okádta az epét arról, hogy ki mindenki támadja szép hazánkat és személyesen őt, aki tüske a köröm alatt, szarcsík az alsógatyán (vagy hasonló), Egerben Varga Mihály és Matolcsy György adta elő az egymásra mutogatást lovon, trapézon és gerendán. Miután nem vagyok annyira naiv, egyszerűen képtelen vagyok nem arra gondolni, hogy ez egy megrendezett színjáték. Mint minden, amit láthatunk évtizedek óta. Ha esetleg a forint gyengítése volt a cél, mert kellett az árfolyamnyereség, akkor elmondhatjuk, hogy teljes a siker. Ha csak a nép szórakoztatására ment ki a dolog, akkor nem annyira egyértelmű a siker, bár ameddig erre figyelünk, addig sem másra. Ha közben elkezd beszivárogni a közbeszédbe, hogy nincs mese, kellenek a megszorítások, akkor mindenképpen jár a pirospont az előadásért. Végtére is mégsem mondhatja bele a kamerába személyesen Orbán Viktor a híveknek, akik abban a tudatban vannak, hogy meg lettek védve, hogy mégsincsenek megvédve és gáz van. Szólni viszont kell, mert még véletlenül maguktól veszik észre, hogy szar van a palacsintában. Így nem sérül a drágaszép miniszterelnökúr imázsa, elviszik a balhét az urak. Belefér, jól fizetjük őket. Mindenesetre szép produkció volt, hogy hárman – Orbán, Varga és Matolcsy – ilyen szépen ellent mondtak egymásnak. Egyszerre. Szerintem készüljünk fel arra, hogy hamarosan vissza fogjuk sírni azokat a szép időket, amikor simán csak nem tudtunk normálisan megélni a pénzünkből, de legalább kenyérre futotta.

Ha kenyér nem is lesz, cirkusz talán igen. Itt van mindjárt az a bohózat a svéd NAT-csatlakozással, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy nagyszerűék megint át akarják farigcsálni a takonyszilárdságú alaptákolmányt, mert elfeledték belefércelni, hogy márpedig a szuverenitást védeni kell.

Kocsis most azt mondta, szuverenitásvédelmi törvénycsomagot is benyújtanak ősszel, hogy „megnehezítsék azoknak a dolgát, akik külföldön dollárért árulják a hazánkat”. Így akarnak borsot törni a „baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” orra alá, akik szerinte „amerikai demokrata dollármilliárdosoknak vagy brüsszeli multinacionális cégek érdekeinek eleget téve politikai hatalomhoz kívánnak jutni, és utána az ország gazdasági szempontjait feladva ki akarják fizetni ennek a támogatásnak az ellenértékét”.

Ehhez pedig szerinte az Alaptörvényt és Büntető Törvénykönyvet is módosítani kell. Emellett szó lesz benne azokról a civil szervezetekről, mozgalmakról is, akik választáson indulnak, és függetlenül attól, hogy nem pártok, nekik is a pártok gazdálkodására vonatkozó szabályok szerint kell majd eljárniuk. (Telex)

Szóval be vannak tojva az elvtársak, talán nem úgy állnak a számok, ahogy ők azt szeretnék. Még a választások előtt megpróbálnak kicsinálni mindenkit, aki belerondíthat a szép terveikbe. Egyszerűbb lenne persze simán betiltani a független médiát, de azt mégsem tehetik meg – még, ameddig az unióhoz tartozunk -, kitalálnak hát más finomságot nekünk. Csak hogy ne unatkozzunk. Aztán mire lezajlanak a nemzetközi perek és elbukják a csecse új törvényüket, már úgyis mindegy lesz.

Így én akkor most szép napot, jó hétvége-várást és vidám töprengést kívánok mindenkinek!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!