Június 19,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Csigolyáról csigolyára

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,873,430 forint, még hiányzik 1,126,570 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek! Tekintettel az idei politikai uborkaszezon elmaradására, az Indexben egymásnak adják a kilincset nemzetünk nagyjai. Novák Katalin interjút adott nekik – jó, akkor természetesen az újságíró trappolt az interjúalanyhoz, de ezt teljesen rendben van így -, előtte pedig Fodor Gábor írt egészen hosszú, lényegében jelentéktelen cikket. Ami miatt mégis szót ejtek róla, az egyetlen kijelentés:

 Ahogy a legutóbbi írásomban is utaltam rá, rendkívül fontos lenne a magyar gazdasági válság leküzdése érdekében a források felszabadítása. Itt lett volna történelmi lehetősége a baloldalnak, hogy közösen lépjen fel a kormánnyal Brüsszelben a támogatások elindításért. Ez az esély az idő múlásával egyre csökken, így nagy valószínűséggel minden marad a régiben: a Fidesz továbbra is uralja majd a hazai politikát, miközben a baloldal semmiféle hatást nem lesz képes kifejteni a közös ügyek intézésére. (Index)

Mert mi lett volna, ha az ellenzék támogatja a kormányt az uniós források felszabadítása érdekében? Orbán Viktor olyan nagyon hálás lett volna ezért – mert amúgy olyan hálás fajta, eleve olyan családból jött -, hogy hirtelenváratlanul beszünteti az ellenzék szapulását, ledarálását? Akkor visszaadott volna valamit abból a demokráciából, amit tudatosan pusztít 14 éve? Megszüntette volna az egypártrendszert, visszaállította volna a parlamentáris működést, de legalább időnként meghallgatott volna egy ellenzéki javaslatot és ha az jónak tűnik, nem söpri le az asztalról a kétharmados önkény? Ha mindez nem történik meg, csupán csak annyi, hogy nem terjeszt mérgező hazugságokat a fideszes propagandagépezet, már az is valóságos csoda lenne. Ezekre vagy ezekből akár csak egyetlen egyre van a leghalványabb esély? Nincs. Tök mindegy, hogy mit tesz, vagy mit nem tesz az ellenzék, avagy Fodor Gábor szavaival élve a baloldal. Az már mellékes, de azért elmondom; az egyetlen hasznos tevékenységet (természetesen Hadházy Ákos tevékenységét nem számítva) az ellenzéki parlamenti pártok EP képviselői végzik. Bár aligha tudtak volna bármit elérni, ha az EP hócipője nem lett volna már eleve tele Orbánnal. Nem hiszem, hogy a magyar képviselők akadályozták meg – pontosabban szólva tudták volna megakadályozni – az uniós források folyósítását, de az semmiképpen nem árt, hogy folyamatosan tájékoztatják a politikustársaikat arról, hogy mi zajlik ebben az országban.

Én – ellentétben ezek szerint Fodor Gáborral – úgy gondolom, hogy azokból a forrásokból nem sok jutna oda, ahol szükség van rá. Ha oda kerülne, akkor oda került volna az elmúlt években is, és akkor máris nem lenne miről beszélni. Egyrészről azért, mert ha jól hasznosult volna az a rengeteg pénz, akkor sem a járvány, sem a gazdasági válság nem rendítette volna így meg az országot, másrészt ha nem a hatalma fenntartására és a vagyona gyarapítására használta volna a NER a pénzt, akkor eszébe nem jutott volna senkinek elzárni a pénzcsapot. De sajnos azt a pénzt, ami érkezne, továbbra is kizárólag a rezsim táplálására, a hatalma erősítésére használná Orbán, ahogy tette eddig is. Nem a baloldal miatt nem kap pénzt az ország, kizárólag az Orbán-kormány miatt nem kap. Elég különös ötlet a baloldalra kenni a kormány hibáit és bűneit még akkor is, ha a jelenlegi ellenzéki parlamenti pártok inkább tettestársai a rezsimnek, mint ellenzéke. Azt is gondolom, hogy nem most szalasztott el történelmi esélyt az ellenzék, pontosabban a parlamenti ellenzéki pártok, hanem akkor, amikor alkut kötöttek a rezsimmel, amikor belesimultak a rendszerbe és segítettek a demokrácia látszatát kelteni. És talán még akkor, amikor a valóban indulat szülte tiltakozásokat befullasztották, amikor a dühös embereket hazaküldték lehiggadni. Akkor, amikor politikai érdekből rácsimpaszkodtak az érdekeikért végre kiálló csoportokra, aztán magukra hagyták őket. Gyávaságból, önérdekből, tudatlanságból. Akkor szalasztották el a történelmi esélyt, amikor néhány ülőhelyért a bolhacirkuszban elárulták a társadalmat. Ennél jobban csak akkor árulhatnák el – mert igen, úgy tűnik, vannak az árulásnak fokozatai -, ha segítenének pénzhez jutni, ezzel táplálni a rezsimet.

Nem tudom, hogy Fodor Gábor mennyire gondolja komolyan azt, amit mond. Az az érzésem, hogy ott ragadt valahol a múltban, nem érti, mi történik körülötte. Mintha nem látna, nem fogná fel, hogy mi zajlik ebben az országban. Úgy tesz, mintha ez egy többé vagy kevésbé, de demokratikus ország lenne. Olyan, ahol az ellenzéknek van akár csak minimális szava, befolyása bármire. Olyan, ahol ugyan más-más módon és más elvek mentén, de a politikusok azon dolgoznak, hogy ez az ország előre haladjon, hogy jobb, élhetőbb legyen a jövő. Nem érti, vagy valamiért nem akarja érteni, hogy az az ember, akit ő egykor ismert, nem az, akinek látni akarja. Soha nem is volt az, és ezt éppen Fodor Gábornak kellene tudnia. Legkésőbb akkor meg kellett volna értenie, amikor Orbán addig manipulálta a környezetét a fiatal Fideszben, ameddig meg nem szabadult azoktól, akiket potenciálisan veszélyesnek tartott a saját hatalmára. Közöttük Fodor Gábortól is. Nem azt mondom, hogy gyűlölni kell. Azt sem mondom, hogy bosszúért kell lihegni. De azt nem értem és soha az életben nem is fogom megérteni, hogy valaki, aki nem  félanalfabéta, aki pontosan tudja, mi a diktatúra és milyen a demokrácia, aki a kezdetektől ismeri azt az embert, aki lepusztítja ezt az országot és még csak azt sem hazudhatja magának senki, hogy nem szándékosan teszi, csupán téved, csupán hibás döntéseket hoz, mert ennek ellent mond az apja összes bányája, ellent mondanak a családi szőlőbirtokok, a veje kastélyai, a lánya üzleti befolyása, ellent mond Hatvanpuszta, a Budai Vár, a strómanok nevén gyűlő vagyon. Ha mindezt egy civil nem látja és nem érti, azt lehet a jóhiszeműség, tudatlanság, akár a vakhit számlájára írni. Ha egy politikus nem látja, az olyan mértékű vakság, ami nehezen magyarázható. Pontosabban lehet rá magyarázat, de az a legszörnyűbb, ami az emberi gerinccel történhet.

Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek! Mi hamarosan jövünk vissza az első beszólással és ez így lesz mindaddig, ameddig bírjuk erővel.

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.