NEHAZUGGY

Nyilván a kereszt a múlt részét képezi, de a jelenét már kevésbé

Lázár Gergő | 2023. Augusztus 22, Kedd | 10:35

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,566,300 forint, még hiányzik 433,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Augusztus 20-án drónokból egy keresztet formáztak a Duna felett, amellyel kapcsolatban a Telex megkérdezte az olvasóit, hogy vajon ez mit jelenthetett? Nyilvánvalóan ez clickbait, de legalábbis annak a célnak az elérése, hogy minél többen kommenteljenek a cikkhez, hiszen a Facebook algoritmusa olykor egyszerűen egyik napról a másikra kivégzi egyes oldalak elérését. Ez a történet nem több ennél, mégis előbb a Mandiner, majd arra alapozva a Magyar Nemzet is kiakadt és sanszos hogy más, általam nem annyira olvasott kormánypropaganda is ugyanígy tett. Természetesen azonnal jöttek a megfejtések a nemzeti konzervatív oldaltól is, miszerint Szent István, a kereszténység felvétele, a nyugati keresztény civilizációhoz való tartozásunk, a mai címerünk, a nemzetet szimbolizáló Szent Korona része – kell még valamit mondanunk? A propagandamédia egyszerűen képtelen felfogni, hogy mikor fogalmaz meg egy lap valódi kritikát és mikor él azzal a lehetőséggel, hogy kommentjei számát növelje.

Tény, hogy augusztus 20. emlékeztet sokakat a kereszténység felvételére is, ezért ezt lehet ünnepelni, csak kérdés, hogy egy elviekben vallásszabadságot hirdető állam mennyire reklámozhatja ezt? Elvégre államalapításról van itt szó, amely államnak ma már több millió olyan polgára van, aki nem vallásos. Az idők megváltoztak az elmúlt több, mint ezer évben, noha persze meg lehet erről emlékezni, de azért nem kellene úgy tenni, mintha mindent az egyháznak és a vallásnak köszönhettünk volna. Lehet, hogy volt pozitív hatása is, de egyben negatív hatásai is voltak bőven, amelyeket szeretnek nem nagyon felemlegetni a nagyon keresztény, nagyon konzervatív megmondóemberek. A kereszténység sokak számára ma már csak egy történelmi emlék, amely valóban ott van a koronán és a címerünkben, mint ahogy az államalapító István is a kereszténységet tartotta az egyik legfontosabb kapocsnak az emberek számára, viszont az idők változnak.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy tagadjuk meg múltunkat, hogy takarítsuk el a keresztet mindenhonnan, hiszen ez marhaság lenne. Az a történelmünk, kultúránk része, de az államalapítás ünnepe nem egy keresztény ünnep – legalábbis egyelőre, hiszen mint ahogy jól tudjuk, az egyház szeret minden ünnepet a sajátjává tenni – ezért ugyan szimbolikusan meg lehet jeleníteni egy keresztet a Duna felett, de nem szabad azon sem meglepődni, ha valaki ezt megkérdőjelezi. De ismétlem, a Telex nem azért írta ezt, mert komolyan érdekelte az, hogy mit gondolnak róla az emberek, hanem pontosan tudta, hogy ez a téma megosztó, ezért lesznek viták és vicces kommentek is a kép alatt, arról nem is beszélve, hogy az államalapítás ünnepére sikerült meghívni Recep Erdogan török diktátort is, aki természetesen boldogan jött Magyarországra, hiszen jó barátja a magyar diktátornak már jó pár éve.

Számtalan kérdéses dolog történt augusztus 20-án, de pont az a legkevésbé fontos, hogy egy kereszt repült a Duna felett, hiszen akárhogyan is próbálkozik a kormány adómilliárdok elköltésével és a szavazók agymosásával, a magyarok haladnak a korral és a tudomány fejlődésével egyre kevésbé tartják fontosnak a vallásuk megtartását és az egyházhoz való ragaszkodásukat. Orbán mesterségesen megpróbálja növelni a hazai egyház erejét – ez sok milliárd forintunkba kerül mindannyiunknak – és templomok százait építette fel országszerte, de azok az idők, amikor az egyháznak szinte országvezetői hatalma volt, ma már teljesen elképzelhetetlen. Mert lehet, hogy ingatlanokban mérve valóban óriási hatalomra tettek szert újonnan, de az emberek ezt nem feltétlen nézik jó szemmel. Nem véletlen az, hogy a számtalan templom, amelyet az utóbbi 10 évben Orbán felhúzatott, sokszor üresen áll, hiszen magyarok millióinak lett elege az egyház álszent viselkedéséből.

Magyarország tehát valóban keresztény alapokra lett építve, de ez csak egy olyan alap, amelyre azóta több emelet épült, amelyek megváltoztatták az egész struktúrát. Letagadni nem lehet, hogy mi került az „épület” legaljára, de azt sem lehet letagadni, hogy ma már egy modernebb építményről van szó. Egyetlen napon még elnézhető az, hogy a kormány a vallásszabadsággal ellentétesen az államalapítás ünnepén egy keresztet rajzol az égre, de ezt a mindennapi kommunikációjában már kevésbé tehetné meg. Elvégre Magyarország nem egy keresztény ország, hanem egy olyan demokrácia – kellene, hogy legyen – ahol vallásszabadság van, és noha a leginkább követett vallás a kereszténység, ettől még maga az ország nem válik kereszténnyé. Ugyanúgy rendelkezünk zsidó kultúrával is, mint ahogy vallástól független kultúrával is, amely hasonlóképpen meghatározta az életünket.

A vallás egy személyes dolog, amely vagy az ember saját otthonába, vagy pedig a templomok falai közé való. Legkevésbé sem a politikai színtérre, ahol egyébként mára a keresztény politizálás lényegében szitokszóvá vált, hiszen amit a Fidesz a kereszténység nevében elkövetett, az szinte bűn.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!