NEHAZUGGY

Mert akkor érdemes sztrájkolni, amikor annak tétje is van

Lázár Gergő | 2023. Július 12, Szerda | 19:06

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 734,189 forint, még hiányzik 2,265,811 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mint azt sokan tudják, Romániában pár hét alatt sikerült azt elérniük a tanároknak, amire a magyar tanárok, diákok és szülők is képtelenek: fizetésemelést harcoltak ki maguknak. Miközben Magyarországon már hónapok óta, pontosabban lassan két éve tartanak a tiltakozások, amelyek lényegében semmiféle eredménnyel nem jártak, addig Romániában ez igen gyorsan, pár hét leforgása alatt végbement. Már csak emiatt is juthatott arra a döntésre a HVG, hogy megkérdez egy Romániában élő tanárt, szerinte mégis mi volt az, ami a különbséget jelentette? Mi volt az, ami a romániai tanárok ügye felé billentette a mérleg nyelvét, és arra késztette a román kormányt, hogy egyezzen meg a tanárokkal és ilyen módon vessen véget a sztrájknak. A társadalom véleménye igen hasonló a két országban, hiszen ott is és itt is az a túlnyomó többség véleménye, hogy a tanárokat nem becsülik meg és a fizetésük nevetséges, amin változtatni kell. Kevesen vannak olyanok akár még idehaza is, akik azt mondanák, hogy a tanárok fizetése bőven elegendő, semmi szükség sincs annak megemelésére.

Az IDEA Intézet felmérésének eredményeiben sok hasonlóság tapasztalható a román helyzettel kapcsolatosan, de egy fontos különbség van a kettő között. Ez a különbség pedig pont az, ami miatt egy Romániában élő magyar nemzetiségű tanár szerint a tiltakozások sikeresek lehettek: sztrájk az érettségit megelőzően. A felmérésből ugyanis az derült ki, hogy a megkérdezettek 36 százaléka szerint rendben van, hogy a tanárok kiállnak a jogaikért, de a diákok érdekeit kell szem előtt tartani, az érettségi rendjét nem szabad veszélyeztetni, más eszközöket kell keresni. Ezentúl pedig további 28 százalék vélekedett úgy, hogy a tanárok demonstrációi, tiltakozásai pusztán csak politikai célokat szolgálnak, ezért komolyan meg kell büntetni azokat, akik az érettségi rendjét veszélyeztetik. Ez összesen a megkérdezettek 64 százaléka, tehát a többség szerint az érettségi szent és sérthetetlen, ezért az érettségi vizsgák idején, vagy azt megelőzően nem elfogadható az, hogy a tanárok sztrájkolnak.

hvg.hu: Mi volt a siker titka?

L.J.: Azt az oktatásügyi tárca sem vitatta, hogy jogosak a tanárok követelései, és ez szerintem nagyon fontos eleme volt a sikeres végkifejletnek. Emellett a társadalom jelentős része is azt gondolja, hogy a tanárok megérdemlik a jó fizetést.

Ebben a kérdésben Romániában nem volt olyan politikai megosztottság, mint Magyarországon. Mindenki egyetértett abban, hogy a béremelésre szükség van, inkább abból volt vita, hogy a béremelés mikor következzék be. Másrészt nagyon jó volt a sztrájk időzítése, hiszen a tanárok munkabeszüntetésének a tanév végén van igazi tétje, amikor érettségiztetni, vizsgáztatni kell.

Pontosan erről van szó! A sztrájknak akkor van tétje, amikor a tanárokra óriási szükség van. Olyan ez, mintha a tanárok téli vagy nyári szünetben sztrájkolnának. Szépen kivárják azt az időszakot, amikor a kutyát sem érdekli, hogy mi van velük, és elkezdenek sztrájkolni. Nem mondom, hogy nem lehet hatása, de mindenki pontosan tudja, hogy a társadalom és a politikusok is magasról tesznek arra, hogy ki mit akar, egészen addig, ameddig annak tétje nincs. A tanárok akkor tudnak eredményt elérni, ha bebizonyítják, hogy nélkülük egyszerűen nem működik az oktatási rendszer. 1975-ben Izland női lakosságának 90 százaléka kivett egy nap szabadságot, ami annyit jelentett, hogy egy napig nem mentek be dolgozni, nem végezték el a házimunkát és nem vigyáztak a gyerekekre. Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy megmutassák azt a társadalom férfi tagjainak, hogy nők nélkül egyszerűen leállna az élet. Egy évvel később elfogadták az egyenlő fizetésről szóló törvénymódosítást.

Ha az ember el akar érni valamit, akkor pontosan akkor mutatja meg a nélkülözhetetlenségét, a megkerülhetetlenségét, amikor a legnagyobb tétje van a létezésének, amikor az igazán számít. Márpedig ez egy tanár esetében elsősorban az érettségi időszak. Ezt viszont nem merték bevállalni a hazai tanárok, mert továbbra is abban a hazugságban hisznek, miszerint ha az EU végre folyósítja a korábban megszavazott pénzeket Magyarországnak, akkor majd lesz pénz fizetésemelésre. Kérdezem én: a tanárok tényleg ennyire ostobák, hogy nem veszik észre azt, hogy nem ez a probléma forrása? Elvégre 13 éve volt a magyar kormánynak arra, hogy megemelje a fizetésüket, mégsem tette ezt meg. Megemelte viszont a rendőrök fizetését, arra bezzeg volt pénz.

Szerintem ebben a hazugságban élnek a tanárok és velük a magyar társadalom, miközben már Románia is megmutatta, hogy ott is demokratikusabban működnek a dolgok, mint Magyarországon. Lassan már tényleg mindenhol jobb lesz élni, mint a világ legbiztonságosabb országában: Magyarországon.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!