Július 21,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Ha észreveszed, hogy döglött lovon ülsz, szállj le róla. Tegnap is késő lett volna

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,728,616 forint, még hiányzik 1,271,384 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem jutott időm tegnap bővebben kifejteni, pedig önmagán túlmutatóan fontos kérdés: mi következik abból, hogy egy fideszes arc a magyarság létszámának drámai csökkenésén forgatja a szemét? Nem otthon, a négy fal között, a tükör előtt, vagy valami függöny mögé bújva, ahol semmi tétje nincs, hanem az állami-fideszes hírügynökség által hírértékűnek tartott eseményen. Bár az állampárti propagandában nem dicsekedtek vele érthető okokból, de amit Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szombaton Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Szabadegyetem külhoni magyarságról és nemzetpolitikáról tartott panelbeszélgetésén állított, abból a keresztény családbarátság kormányának legordítóbb kudarca olvasható ki. Mondhatni, kiderült a nyilvánvaló, de az mégiscsak más, amikor egy fideszes káder kesereg a népszámlálási adatok, a demográfiai mutatók drámaisága fölött.

Úgy tűnik, hogy a fröcsögő migránsozás (újabban: a Paks, Baja, Esztergom, háromnegyed Dunaújváros lélekszámának megfelelő migránsgettók rémével való riogatás), az össztársadalmi uszítás, az identitáspolitikai álproblémákkal kitapétázott huzatos Kárpát-medence falára festett – sokan mások mellett nemváltó óvodások és pedofil buzik formájában támadó – démonok elleni propaganda-szabadságharc nemhogy nem szolgálja a posztfasiszta Orbán-kormány zászlajára tűzött demográfiai fordulatot, hanem minden irányból aláaknázza azt. Akárhány keresztet is állítanak, akárhány templomot építenek, akárhány stadiont húznak fel a nemzeti gyökerek megvédésére hivatkozva. Ebből nem lesz több magyar, a nők nem akarnak eszük nélkül unokákat szülni Kövér Lászlónak, hogy kijöjjön a nemzeti matek, miszerint nem az a jó magyar, aki magyarul beszél, hanem az, akinek három-négy igazi magyar gyermeke, 9-16 unokája van.

Az Orbán-kormány egyik szent tehene – a családvédelem -, amely az általuk eddig nevelgetett formájában éppen most sétál a vágóhídra, rohadtul nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hiába dörgölőzött a Novák nevű családügyi női princípium éveken keresztül a világ rosszarcú, illiberális, magukat konzervatívnak nevező, ámde annál szélsőségesebb nézeteket valló, a családvédelem ügyét propagandacélokra (például a Kreml propagandájának terjesztéséhez, befolyásának növeléséhez) használó figurákból álló kétes szervezetekhez, hiába öntötték számolatlanul és mindenféle pragmatikus, észszerűségi, a kérdés összetettsége által megkövetelt árnyalt megfontolás nélkül a szaporodást ösztönözni hivatott közpénzek milliárdjait a magyar társadalomra (ameddig volt pénz), semmiféle siker nem koronázta a törekvéseiket. Nem jövök azzal, hogy a mai napig karaktergyilkolt Gyurcsány legrosszabb évében is több gyermek született, mint az orbáni Kánaán legjobb évében, de azt igen, hogy csak tavaly közel 8 százalékkal esett vissza a születések száma úgy, hogy Magyarországon nincs háború, háború Ukrajnában van.

Mindenek előtt nézzük, mit mondott az állampárt nemzetpolitikusa, hogy össze tudjuk rakni a kockát, ami egyébként össze van rakva, csak mégis más, amikor a családvédő szentkeresztények keseregnek afölött, ami mindenki számára nyilvánvaló, aki Kövér László szerint nem magyar:

A magyarság létszámának drámai csökkenése miatt a nemzetpolitika feladata a következő időszakban az lesz, hogy segítse a magyarnak maradást és a magyarrá válást (??? – szerk.) a Kárpát-medencében.

Fontos a támogatáspolitika megtartása mellett egy „ágazaton átívelő” gondolkodás arról, hogyan lehet a magyarság irányába sugallni, hogy aki magyar, az magyar akarjon maradni, illetve ezt egy nem magyar számára is vonzóvá tenni.

Eléggé drámai mértékben fogyunk a Kárpát-medencében, ezért kulcsfontosságú, hogy többféle módon lássuk, hol tartunk. Ezért át kell gondolni azt, mire lehetünk eddig büszkék, mi az, amit át kell értékelni, illetve ehhez milyen erőfeszítések szükségesek.

Rendkívül lehangolónak nevezte a határon túlról érkezett népszámlálási adatokat és demográfiai mutatókat, hozzátéve, hogy az anyaországban sem jobb a helyzet; amennyiben nem jönnének át a határon túli magyarok, akkor az ország lakossága kilencmillió alatt lenne, ha pedig marad ez a tendencia, akkor 2050-re akár hétmillióra is lecsökkenhet a lakosság létszáma.

Olyan időszak előtt állunk, amikor a magyarság létszáma itt a Kárpát-medencében úgy fog alakulni, hogy a mi életünkben belátható módon a külhoni magyarsággal együtt 8,5-9 millióan leszünk. (via MTI)

Valóban drámai és lehangoló. Leginkább az, hogy Németh Zsolt nem érti, és ha ő nem érti, akkor az elvtársai és elvtársnői se értik: ez a hajó elment. Egyáltalán nem kell átgondolni a büszkeséggel kapcsolatban semmit: nincs mire büszkének lenni. Egyvalamit lehetne tenni: szégyenkezni kellene, kezet tördelni és könyörögni, hogy büntetlenül elsompolyoghassanak a balfenéken, mint a szőrét hullató róka. Nem én mondom, Németh úr mondja, hogy amit eddig műveltek és a legnagyobb sikerükként hivatkoztak rá, az szart se ért. Már csak azt kellene megérteniük, hogy miért van ez így. A válasz sokrétű, de talán annak belátásával kellene kezdeni, hogy senkinek nincs kedve szaporodni, sokasodni, ha állandóan hazaárulózzák csak azért, mert nem jól szavaz. Ameddig Kövér László kiváltsága lesz megmondani, hogy ki magyar és ki nem, ameddig egy permanens választási, harcászati, védekezési, támadási, alufóliasisakos szellemi polgárháborús pusztulatban ébred és fekszik ez az ország, addig

Putyinista oligarchákhoz, büszke homofóbokhoz, rasszistákhoz, szemellenzős ortodoxokhoz, abortuszellenes keresztény fundamentalistákhoz dörgölőzve világösszeesküvéseket vizionálni és a keresztény családmodell megvédésének hazudni az LMBTQ-emberek, a női jogok vagy az abortusz elleni hergelést, sok mindenre jó, de a demográfiai fordulatot nem fogja elhozni. Aki nem komplex szakpolitikaként, hanem identitáspolitikai és hatalomtechnikai bunkósbotként kezeli a családvédelmet, az szükségszerűen el fog bukni. Már elbukott. Akkor is, ha azt hiszi, hogy gyereket azért nemz és hoz a világra az ember (magyar és nem magyar), mert hozzávágnak némi ingyenpénzt. Ez nem családvédelem, ez legfeljebb szavazatvásárlás. Határon innen és túl. Márpedig aki komolyan gondolja, amiről pofázik, az tudja, hogy se a nemzetpolitika, se a családpolitika nem szavazatvásárlás, a kormányzás nem önmagáért van, hanem egy közösség fellendítéséért. Vagy ha minden nettó hatalomtechnika, akkor arra a fenti ábra szerint teljesen immunis a reprodukciós ráta. A sors iróniája, hogy a magára állandóan a magyarság kizárólagos védőszentjeként hivatkozó orbánizmus taszítja éppen a legmélyebb demográfiai szakadékba az országot. És ezen nem fog segíteni az se, ha Magyarországon gyártják majd európai kitekintésben a legtöbb akkumulátort.

A családvédelem komplex szakpolitika, amelynek az első lépése az lenne, hogy ezt egyáltalán felismerjük és megértjük. Ha megértettük, akkor tegnaptól kevesebbet költünk propagandára és Mészáros Lőrincre. Ha ezt megértettük, akkor nem állandóan nem létező külső veszélyekkel paráztatjuk és hergeljük a társadalmat, hanem elkezdünk az oktatásba, az egészségügybe, a szociálpolitikába beruházni. Más szavakkal: nem irtjuk, nem üldözzük és nem üldözzük el az aktív lakosságot az oktatás, az egészségügy szisztematikus, előre megfontolt amortizálásával, a költségvetésből nem a NER-t és a társadalmilag haszontalan udvartartást finanszírozzuk, hanem megemeljük a tanárok bérét, és élhető országot teremtünk azoknak, akik életkoruknál fogva képesek lehetnek elhozni ezt a bizonyos fordulatot. Szerintem ha ez az ideális állapot létre is jönne – Németh Zsolt szavai alapján világos, hogy soha nem fog eljönni -, akkor is elvesztegettünk nagyon sok időt. Mert nemcsak az van, hogy tizenhárom éve amihez hozzáérnek, abból vagy Hatvanpuszta lesz, vagy kő kövön nem marad, és még mindig mások tehetnek róla, hanem főleg az van, hogy ez volt a legnagyobb sikersztorijuk, ami miatt állítólag őket irigyli a világ: a fantasztikus orbáni családvédelem. Hát ez lett belőle: drámai és lehangoló, pofán baszó valóság: ezermilliárdokat égettek el, ráadásul padlóra küldték a gazdaságot, és nemhogy nem gyarapodik a magyar, de lassan jobban fogy, mint előtte bármikor.

Egy minden méltóságából kivetkőzött, tahó, pökhendi, gyáva alak nem olyan régen egy dakota közmondással nyomult, amely szerint hogy ha észreveszed, hogy döglött lovon ülsz, szállj le róla. Tegnap is késő lett volna.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.