Július 19,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Persze, ha nincs ez, meg nincs az, akkor szárnyalna a magyar gazdaság

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,638,620 forint, még hiányzik 1,361,380 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen korán felmerült: polikrízises világban élünk. Bencsik Gábor leszögezte, hogy ha nincsen covid, se orosz-ukrán háború, „akkor most arról beszélgetnénk, hogy olyan aranykort élünk meg, amilyen talán a dualizmus vége felé volt itt Magyarországon”.

Ezt ő újságíróként már csak tudja, és mint szakértő nyilatkozta ezen a kerekasztal beszélgetésen. Kár, hogy nem élünk aranykort, hiszen Orbán mindent is megtett ennek eléréséért, aztán jött a fránya covid, aztán pedig a háború, ezért összeomlott a magyar gazdaság. Pedig előtte szárnyaltunk – a GDP legalábbis -, de ez valahogy mégsem látszott meg később, hiszen a covidot követő válság, majd a háború lényegében két vállra fektette a magyar gazdaságot, amelyből a mai napig nem tudott felállni. Az infláció az egekben, az államháztartási hiánnyal együtt, miközben a költségvetés is úgy elszállt, hogy arra korábban példa sem volt. A kérdés csak az, hogy amennyiben ennek oka valóban világpolitikai, világgazdasági, világjárványügyi események sora, akkor a cseh, szlovák vagy épp román gazdaság miért nincs romokban? Ott miért sokkal alacsonyabb az infláció és miért kerül kevesebbe az élelmiszer, mint nálunk?

A különbség annyi, hogy ugyan ott is lopnak a politikusok, ott is van korrupció, de arányaiban messze nem olyan mértékű, mint idehaza. Nálunk ezermilliárdok tűntek el, amelyek most hiányoznak a költségvetésből, és amelyeket már soha nem fog viszontlátni a drága adófizető. Ezeket a pénzeket szépen eltüntették. Lettek belőle túlárazott stadionok, templomok, kastélyok és szállodák a haveroknak, lombkorona nélküli lombkorona sétányok és térkő, ameddig a szem ellát. Persze fel tudnak mutatni fejlesztéseket, csak kérdés, hogy ezekre mi szükség volt, illetve az is, hogy ezek megértek-e annyi pénzt, mint amennyibe kerültek. Az utak ugyanis évek után kátyúsodnak, a stadionok beáznak, nem is beszélve a kórházakról vagy iskolákról. Talán soha sem fog kiderülni az, hogy mekkora pénzösszegeket tüntetett el a Fidesz a fennállása óta, de fogadni mernék arra, hogy több ezer milliárd forintról van szó, amelyből akár újjá is lehetett volna építeni az országot, és talán Ausztria beérése sem maradt volna álom.

Nyilván sem a covid-járvány, sem a háború nem segített a magyar gazdaság helyzetén, de így van ezzel a világ minden más országa is, ahol ilyen szintű gazdasági visszaesés azért nem tapasztalható. Persze vannak kivételek, mint például Orbán jó barátjának, Erdogannak az országa, amely még a magyar inflációs adatokra is köröket ver. Igen ám, de nekünk nem Törökországhoz kellene mérnünk magunkat, hanem a régióhoz, illetve az Európai Unióhoz, de jól látható az, hogy kilógunk a sorból. Ez nem a válságoknak köszönhető, hanem Orbánéknak, akik nem a Kánaánt, hanem a szenvedést hozták el, mivel nem képesek rájönni arra, hogy mi tudja letörni az inflációt, és mit kezdhetnének az elképesztően magas élelmiszerár-emelkedéssel. Az embereknek jól láthatóan egyre kevesebb pénzük van, amit elkölthetnének, ezért a gazdaság is igen nehéz helyzetbe került az utóbbi hónapokban, miközben a környező országokban ez egyáltalán nem igaz.

Itt, Spanyolországban az élelmiszerek ára nagyon régóta csökken, és nem nagyon látni már, hogy az emberek napi problémákkal küzdenének. Persze vannak ilyenek is, nem tagadom, de inkább annak lehet szemtanúja az ember, hogy végre sikerült kikászálódni a covid okozta válságból, és egyre több ember tud munkát vállalni, aminek köszönhetően van elkölthető pénzük, ez pedig a gazdaságot is felpörgeti. Nincs Kánaán, de nem is elvárható ez egy olyan országtól, amely súlyos károkat szenvedett a covid-járvány idején – Spanyolország bevételeinek 17 százaléka a turizmusból érkezik – viszont lassan, de biztosan javul a helyzet. Ellentétben Magyarországgal, amely ma talán rosszabb helyzetben van, mint volt közvetlenül a járvány után. Az uniós források nem érkeznek, az emberek pedig egyre kevesebbet tudnak költeni, ami nem segít a gazdaság recesszióból való kilábalásán sem. Itt a kormánynak kellene lépéseket tennie, hogy olyan intézkedéseket léptessen életbe, amelyek arra ösztönzik a társadalmat, hogy újra költsön. De ha nincs miből, akkor azért igen nehéz ezt megtenni.

Az ország helyzete tehát nem csak azért ilyen rossz, mert válságok sorát éltük át az elmúlt években, hanem azért is, mert egy tolvaj, maffiaszerűen működő, autokratikus kormánya van Magyarországnak, amelyik ahelyett, hogy a magyar társadalmat támogatta volna a legnehezebb időkben, inkább a haverok kifizetésével volt elfoglalva. A NER messze nem szenvedett olyan károkat, mint a társadalom bizonyos részei. Viszont amíg ezt nem kéri számon valaki a kormányon, addig hiába is beszélgetünk erről. Mi, akik ezeket a sorokat írjuk, vagy önök, akik ezeket a sorokat olvassák, pontosan tudják. Azok viszont, akik újabb kétharmadot adtak a Fidesz kezébe még tavaly áprilisban, ők kellene, hogy ezt végre észrevegyék. Nem Gyurcsány, Soros vagy Bajnai volt az, aki ilyen helyzetbe sodorta az országot, hanem a 13 éven át tartó Orbán-uralom. Amennyiben a rendszer megdőlne és a NER megszűnne létezni, mindjárt lenne pénz a tanárok béremelésére, vagy az oktatás rendberakására. Ahhoz viszont, hogy ez megtörténjen, komoly változásokra van szükség a magyarok fejében.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.