Június 14,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Önsorsrontó zűrzavar

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,516,732 forint, még hiányzik 1,483,268 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Miután Gulyás Gergely folyékonyan, cinikusan, igaz, helyenként látványosan nyögvenyelős magabiztossággal maszatolta végig a káoszkormányzás kórképeként is felfogható, hétfőre időzített kormányinfót, felmerülhet a több mint jogos kérdés, hogy és ennek mi a fene a hírértéke szerdán, kánikula előtt és után. Azon már megrökönyödni sem lehet, hogy amikor arról kérdezték a sztárjogászminisztert, hogy mi a NER véleménye (neki  Orbán alatt aligha lehet bármiről véleménye) arról a kiszivárgott levelezésről, amelyben a közoktatás földbe taposásában tevékenyen részt vevő államtitkár az igazmondás fölöttébb káros hatásairól értekezett, Gulyás arról pofázott, hogy ebből is látszik, minő veszedelmes dolog a a szivárgásról beszámoló Telexszel levelezni. Annak nyilvánvalóan nem lehet hírértéke, hogy Maruzsa Zoltán kontraszelektált államtitkár bocsánatért esedezve lemondott, mert ez ebben a rendszerben elképzelhetetlen.

Annak viszont folyamatosan mindennél nagyobb hírértéke van, hogy Orbán Magyarországa a már régóta fennálló erkölcsi-lelki haláltusája mellett immár a gazdasági összeomlás szélén táncol. Egyre kevésbé tűnik magától értetődőnek, hogy létezik az a kozmetikai, szépészeti beavatkozás, az a kreatív valósághajlító propagandabunkósbot, ami el tudná tüntetni a falakról Soros az üres hűtő fenyegető sötét árnyait, a költségvetésben tátongó krátereket, a legvadabb rémálmokat is megszégyenítő szuverén nemzeti inflációt, vagy éppen a kóros tanárhiányt (amit Gulyás szintén szemrebbenés nélkül letagadott), amivel szemben ott terpeszkedik, pöffeszkedik az Orbán-dinasztia sok ezer négyzetméteres hatvanpusztai luxusbirodalma. Hogy a lakosságot sújtó, hűtőbe, húsba, pénztárcába vágó problémákra ÉRDEMBEN jelent-e megoldást a nemzeti dohányboltban is Szép-kártyával megvásárolható egészségtelen hideg üdítőital, vagy a Szép-kártyával elméletileg szintén megvásárolható strucc, abba nem szívesen mennék bele. Főleg azért, mert már nálam hozzáértőbbek elég meggyőzően leírták, hogy a Gulyás által bejelentett gazdasági intézkedések legfeljebb részben jelentenek segítséget mindenkinek, aki segítségre szorul, másrészt soványak és rosszul célzottak, harmadrészt meg egyenesen újabb veszélyes folyamatokat indítanak el.

Következésképpen az elég nyilvánvaló megállapításnak tűnik, hogy ilyen az, amikor a kedvező konjunktúrához és totális kontrollhoz szokott hatalmi gépezet elveszíti az irányítást a valóság történései fölött: fuldokolva csapkod, ordít, hadonászik, kapálózik, rángatózik, és miközben az egyik marhaságot a még nagyobb marhasággal próbálja elkenni, mindenek előtt reménykedik. Abban, hogy a süllyedő, több helyen léket kapott zászlóshajóra applikált sebtapaszok, ahogy eddig mindig, ezután is elegendőek lesznek arra, hogy túléljék a saját maguk által generált strukturális káoszt és nyomorúságot. Bár ez tizenhárom éve mindig sikerült nekik, most eléggé úgy tűnik, hogy a professzionális néphülyítő központ is csak nehezen tartja a lépést azzal az elképesztő zűrzavarral, aminek az elmúlt évtizedben megágyaztak. Eddig az volt, hogy nagyjából minden, bármennyire is dilettáns vagy gonosz vagy ordítóan korrupt intézkedésük, álintézkedésük és közpénzégetési manőverük mögött meg lehetett találni azt a halovány szálat, amibe bele lehetett kapaszkodni és jótéteménynek eladni a nettó megszorítást, szívatást, baszogatást.

De hogy ennek az állítólag Semjén Zsolt és az orosz háborús pátriárka fejétől bűzlő ukrajnai hadifoglyos baszakodásnak mi (volt) a célja és az értelme ebben a már így is totális káoszban, és zuhanórepülésben, az teljesen felfoghatatlan. Akkor is, ha mint tegnap kiderült, egy részük közben visszatért Ukrajnába. Nem mintha a legfrissebb, a sorban a sokadik ízléstelen, árva gyerekekre hivatkozó, tömegsírokkal illusztrált, cserébe békepártinak csúfolt hergelő propagandakampányt, vagy Vlagyimir Putyin háborús agresszor helyett a magyar ellenzéket, az amerikai nagykövetet, egyáltalán az egész Európai Uniót és nyugati világot háborúpártisággal rágalmazó politikát egyáltalán értelmezni lehetne nemcsak a romló életszínvonal, de az erkölcs és az emberi civilizáció alapvető normái szempontjából. Nem lehet. De az, hogy Semjén orosz hadifogságba esett ukrajnai katonák kiszabadítására irányuló állítólagos hadművelete miért szolgálja/szolgálta a nemzeti érdeket, azt ugyanúgy nem értem, mint akkor, amikor még nem írta meg az újság, hogy a főnökébe látványosan szerelmes helyettes állítólag magánakció keretében intézte a dolgot. Azt eddig is tudtuk, hogy abba a cinikus alávalóságba és immorális gátlástalanságba, ami ezt a rezsimet jellemzi, az égadta világon bármi belefér. Azaz ha az ország érdekeit a legritkább esetben sem, de a sajátjaikat minden körülmények között szem előtt tartják. De ebből kinek milyen haszna származik, származott?

A történet nemhogy nem lett tisztább Gulyás hétfői lamentálása után – miszerint a külügy értesítette az ukrán felet, miután a hadifoglyok Magyarországra érkeztek, a nevüket azonban nem adták meg (???), de ezek az emberek már nem minősülnek hadifogolynak, „megtörtént a szabadításuk”, szabad akaratukból jöttek ide, és szabad akaratukból dönthetnek arról, hogy elhagyják-e az országot, erre is van lehetőségük, nem figyelteti meg őket a magyar állam, oda utaznak, ahova akarnak -, hanem most ment át a nettó agyrém kategóriájába. És bár egyáltalán nem vagyok egy Rácz András, de még egy túlfizetett MCC-szakmabeli se, de! A józan paraszt azért csak felteszi magának a kérdést, hogy és akkor ezzel el van intézve? És ha ezek már szabad emberek (amihez azt kellett feltételeznem tegnap délutánig, hogy egyáltalán léteznek, és látta valaki őket, például annak az ezer kopt kereszténynek a valamelyike, akit szintén fű alatt sikerült megmentenie a kormánynak), akkor miért nem óbégatott a propaganda azonnal, miután az ukrán külügyi szóvivő pont az ellenkezőjét állította hétfőn annak, amit Gulyás mondott? Ha nincs itt semmi látnivaló – mármint azon kívül, hogy a másokat háborúpártisággal vádoló Orbán-Semjén-kormány éppen beleavatkozott valamibe, amiből ki akar maradni -, akkor az ukránok miért állítják, hogy ezt a 11 embert valójában elzárva tartják, nem férnek hozzá nyílt információforrásokhoz, rokonaikkal való kommunikációjuk harmadik felek jelenlétében zajlik, és megtagadják számukra a kapcsolatot az ukrán nagykövetséggel? Ki hazudott már megint?

Nem állítom, hogy egy háborúban álló fél Maruzsa Zoltánnal ellentétben minden körülmények között azt a bizonyos színtiszta igazat kommunikálja, de ha az ukrán fél hazudik, akkor Szijjártó miért toporzékolt szokásával ellentétben majdnem 24 órás fáziskéséssel, miután a hullámok összecsaptak a fejük fölött, vagy miért nem toporzékolt maga Gulyás, amiért az ukránok lényegében hazugnak nevezték hétfőn? Az világos, hogy a genfi egyezmény szerint át lehet adni hadifoglyokat egy harmadik országnak, amennyiben ez a harmadik fél is aláírta az egyezményt. Viszont abban nem vagyok biztos, hogy ezt követően azt csinálnak, amit akarnak, mehetnek isten hírével, nem uszítjuk rájuk a Pegasust, mint megannyi hazaáruló magyarra. Vagy ha én rosszul tudom, és mehetnek isten hírével, akkor mi volt Ukrajna problémája? Ha minden tiszta és rendben van, akkor az Európai Unió miért állt még tegnap reggel is ugyanolyan értetlenül az ügy előtt, mint én, a közönséges józan paraszt, és miért követelt magyarázatot Orbán kormányától? Ha egy nemes, humanitárius gesztusról van szó, amiért az ukránok hálásaknak kellene lenniük az orbánista beszélő fejek szerint, akkor az ukrán külügyminiszter mire alapozta, hogy Orbán politikai érdekei miatt szállították Magyarországra a kárpátaljai hadifoglyokat? Nem mintha én látnám, hogy pontosan mi ebben Orbán érdeke, mert amint már leírtam: ha ebből a gazdasági összeomlás okán profitálni akart volna, június 9-e óta erről üvöltene a propaganda. Ehhez képest kussolnak, maszatolnak, és amikor valamilyen kényszer okán mégis muszáj megszólalniuk (lásd: kormányinfó) még nagyobb önsorsrontó zűrzavart generálnak.

Ezt sem először írom le, de szerintem ez a legfontosabb: az egész lehetett volna Orbán nem túl sok korrekt, előremutató, valóban a nemzeti érdeket szem előtt tartó diplomáciai húzása közül az egyik legméltányolhatóbb. Hogy Semjén lezsírozza, szólnak az ukránoknak, hogy faszák voltunk, segítettünk tizenegy ukrán hadifogoly kiszabadításában, és csillió kamera kereszttüzében az immár szabad embereket szépen elkísérjük a határhoz. Ez lehetett volna az a fantasztikus lehetőség és gesztus, amivel az elmúlt másfél év Moszkva-barát őrjöngéseivel okozott kárból valamit a sokat emlegetett kárpátaljai magyarok érdekében, nem utolsó sorban a nyugati világban páriává vált Magyarország érdekében helyre lehetett volna hozni. Ehhez képest megint a komplett kormány heteken keresztül ott állt a diplomáciai péniszerdőben, a gondolkodó, józan paraszt meg alighanem biztos lehet abban, hogy bőven lehet még annál is nagyobb nyomorúságot ennek az országnak a nyakába akasztani, mint csupán azzal, hogy törvényesen szétlopják és a nevükre íratják. Azt, ami még megmaradt belőle.

Frissítés: És tudják még fokozni a zűrzavart. Miután korábban azt állította, hogy a magyar kormány nem vett részt a hadifoglyok Magyarországra szállításában, Szijjártó beismerte, hogy a kormány tudtával érkezett Magyarországra a 11 kárpátaljai hadifogoly.

Címlap: Semjén és Gulyás sajtótájékoztatót tart a szavazóhelyiségek zárása után a Fidesz–KDNP eredményváró rendezvényén, a Bálnában, 2022. április 3-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.