Július 24,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Ez Orbánnak tökéletesen megfelel

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,329,960 forint, még hiányzik 670,040 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A pedagógus-életpályáról szóló törvényjavaslat célja, hogy a tanárok megbecsülést, a diákok versenyképes tudást kapjanak. A kormány javaslata a tanulókat helyezi a középpontba, az ő fejlődésük a legfontosabb. Ezeknek a céloknak a megvalósításáért a kabinet képviselői hosszasan egyeztettek a szakmai szervezetekkel, parlamenti pártokkal, és ennek alapján módosították a javaslat szövegét – hangoztatta az elemző.

A baloldal ezzel szemben különböző “erőszakos, trágár” akciókkal próbálja felhívni magára figyelmet, ahogy évekkel ezelőtt a munka törvénykönyvével kapcsolatban tette. Kritikái azonban nem szakmaiak, csak politikai terméket próbál létrehozni, ürügyeket keres – vélekedett Zila János.

Miközben 18 órán keresztül „vitatkoztak” a Parlamentben a státusztörvényről, ezt a megállapítást sikerült tenni a mindig független Alapjogokért Központ elemzője. Szerinte ez a törvény nem ront tovább az oktatás helyzetén, hanem pont ellenkezőleg: javítani fogja azt. Érdekes módon viszont sem a tanárok, sem pedig a diákok nem értenek egyet ezzel, ami nyilvánvalóan annak lehet az eredménye, hogy az ellenzéki politikusok egészen Brüsszelig menve megpróbálják elhitetni a társadalommal, hogy a helyzet csak romlani fog az új törvény hatására. Nyilván nem arról van szó, hogy ez a törvény újfent tovább ront majd az oktatás helyzetén, ami már egyébként is kritikán aluli, dehogy. Mindenki hülye, kivéve természetesen Orbán Viktort és minisztereit, akik a legjobbat akarják mindannyiunknak. Gondolom, ezért van az is, hogy a jövőjükért tüntető diákokat senki sem akarta meghallgatni a minisztériumból.

Sokkal több értelme van és sokkal egyszerűbb is rohamrendőröket küldeni a fiatalokra, mintsem leülni velük tárgyalni. Mert miért is kérdeznék meg az érintetteket akkor, amikor nélkülük is nagyszerűen tudnak dönteni? Semmiféle szakszervezet vagy érdekképviselt sem szólhatott bele abba, hogy miként módosítják a törvényt, ami cáfolhatatlan bizonyítéka a demokrácia virágzásának. Mert az orbáni demokráciában nem a nép az, amelynek elvárásai, akarata alakítja a kormány döntéseit, hanem Orbán Viktor maga. Ő egyedül dönt a legtöbb esetben, és döntését senki, de tényleg senki nem kérdőjelezheti meg. Mondjuk nem is nagyon van olyan a minisztériumok kötelékében, akinek legalább fogalma lenne arról, hogy mit is kellene tenni a közoktatással, pláne Pintér Sándor nem az az ember, aki ha éppen nagyon akarna (erről szó nincs) érdemi változást tudna véghez vinni, hiszen egy volt rendőrről van szó, nem pedig egy volt tanárról, vagy oktatási kérdésekben jártas szakpolitikusról.

Az ország jövőjét ezek a „szakemberek” döntik el, ami miatt több ezres tüntetések voltak országszerte az utóbbi hónapokban. De ez nem hatotta meg a teljhatalmat, amelyik mindent is át tud tolni a Parlamenten, hiszen kétharmados többséggel rendelkeznek immár 13 éve. De hát az istenadta nép ezt akarta, nemde? Mert hát ki volt az a 3 millió ember, aki Orbánra szavazott és ki volt az a 2 millió másik magyar, aki otthonmaradásával lényegében eldöntötte a választásokat? Sokan igenis megbíznak ezekben az emberekben, akiknek se szándékuk, se halvány fogalmuk sincs arról, hogy miként lehetne javítani a közoktatáson, amely az egyik legfontosabb ágazat kellene, hogy legyen, már ha az lenne a cél, hogy az ország jobb helyzetbe kerüljön. De jól láthatóan nem ez a cél, máskülönben már az elmúlt 13 évben tettek volna valamit a tanárok elvándorlása ellen, ami olyan helyzetet hozott létre, amit egyhamar nem lehet helyrehozni.

A közoktatás színvonala évről évre romlik és ki tudja, hogy hol van a gödör alja. Mert amikor az ember már azt hinné, hogy nincs lejjebb, akkor a kormány fogja a lapátot és még mélyebbre ás. Ez a mostani módosítás is pont ennek a bizonyítéka, aminek hatására borítékolhatóan tovább fog romlani a már egyébként is gyalázatos közoktatás színvonala. De majd meglátjuk, mint annyiszor már korábban, hátha ránk cáfolnak, ugye. Mondjuk én ennek esélyét sem látom, de ha belegondolunk, hogy hova romolhat még a helyzet, kevés reményt látunk erre. A tanárok már így is menekülnek a közoktatásból, és nem látszik az, hogy ez a tendencia megfordulna. Ameddig nem emelik meg a tanárok fizetését legalább a duplájára, addig nem fog megszűnni az elvándorlás, ami miatt ma már brutális tanárhiány van. A tanárhiány hatására pedig a diákok teljesítménye is romlani fog, ami meg fog látszódni a felnövekvő generációk szellemi képességein is. Mert nem kell iskola ahhoz, hogy valaki okos legyen, de a műveltséget és a tanulás képességét itt lehet elsajátítani, amitől most sokakat megfosztanak.

De Orbánnak már régóta nincs szüksége kiművelt fiatalokra, akik képesek a saját fejükkel gondolkodni. Ez a rezsimjének a része, amelynek egyébként a szerves részét képezi az a propagandagépezet, amelyben a fenti állítások elhangzottak. Ez egy tudatos népbutítás, hiszen minél műveletlenebb és tájékozatlanabb és butább a magyar társadalom, annál nagyobb választási győzelmet lehet behúzni majd 3 év múlva. Ezt a rendszert évről évre egyre nehezebb lesz megdönteni, amit Orbán is pontosan tud és örül is neki. Elvégre neki nem fáj az, ha magyar fiatalok milliói butulnak el, ameddig ő van hatalmon.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.