NEHAZUGGY

A rendszer soha nem hibás, csak az egyének, ugye?

Lázár Gergő | 2023. Június 10, Szombat | 10:31

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 41,556 forint, még hiányzik 2,958,444 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az OMSZ már megint megmagyarázta, hogy miért nem ment ki a mentő egy súlyos állapotban lévő beteghez. Mint azt megtudhatjuk minden vezető tisztséget betöltő embertől az egészségügy területén, azzal az égvilágon semmi baj sincs, mindössze egyéni hibák következhetnek be, de a rendszer teljesen rendben van. Nem történt mulasztás akkor, amikor egy teljesen legyengült és már az eszméletét is elveszítő idős, rákos nő 5 órát volt kénytelen várni arra, hogy a mentő végre megérkezzen az otthonához. Az idős asszony és keresztfia az RTL híradójának számolt be az eseményekről, amely események semmi mást nem mutatnak, mint hogy az egészségügyi ellátási rendszer továbbra is kritikán aluli. Lehet persze, hogy előfordulnak egyéni hibák is, hiszen ez az élet bármely területén előfordulhat, de kérdés, hogy mennyire van rendben az, hogy ezek a hibák lassan napi szintűvé válnak. Nem lehet, hogy maga a rendszer hibás valahol?

Mert hát alapvetően annyira nem bonyolult dolog ez: az ember rosszul van, mentőt hív, a diszpécser eldönti, hogy az eset mennyire súlyos és az alapján küld, vagy nem küld ki mentőt a hívóhoz. Egy rákos áttétekkel otthon rosszul lévő, hányó és egyre gyengülő asszony laikusként viszonylag sürgős ellátásra szorul, ezért az, hogy 5 órába telt, mire egy mentő kiment hozzá, véleményem szerint súlyos hiba. Nyilván nem az én feladatom eldönteni, hogy ki is hibázott, viszont azt látva, hogy az OMSZ már megint megmagyarázta a helyzetet, úgy vélem, hogy ennek az ügynek sem lesz felelőse, hiszen nem Gálvölgyi Jánosról, vagy más ismert hazai művészről van szó, hanem „csupán” egy idős asszonyról, akinek ha a keresztfia nem keresi fel az RTL-t, vélhetően nem is tudtunk volna róla soha.

Az Országos Mentőszolgálat az üggyel kapcsolatban a hvg.hu-t arról tájékoztatta, hogy „az eredeti segélyhívást nem mentési esetként, hanem alapellátási ügyeleti feladatként rögzítették és átadták a területileg illetékes ügyeleti szolgáltatónak, aki visszaigazolta a feladat átvételét. A fővárosban működő alapellátási ügyeletek nem részei az új egységes, OMSZ által működtetett ügyeleti rendszernek, amihez már hat vármegye csatlakozott. Miután az ügyelet a feladat átvétele ellenére sem ment ki a címre, a beteg érdekében mentő küldésére került sor, akik a krónikus beteget kórházba szállították. Életmentő beavatkozásra a helyszínen, illetve a szállítás során nem volt szükség.”

Az OMSZ egyébként vizsgálja az ügyben folytatott telefonbeszélgetések tartalmát és azt, hogy a segítségnyújtó intézkedések megfelelőek voltak-e.

Emellett azt is közölték, hogy ha a segélyhívás alapján közvetlen életveszély áll fenn, akkor a mentésirányító azonnal riasztja a legközelebbi mentőegységet és folyamatos telefonkapcsolatban segíti a bejelentőt a mentő megérkezéséig. Az ilyen esetekben a mentők jelenleg átlagosan 9,32 perc alatt érkeznek a helyszínre az OMSZ szerint.

Ez szépen hangzik, csak kérdés, hogy mennyire valós. Nem állítom, hogy ne lehetne ennyi idő alatt valóban kiérni, de ha ez annyira mindennapos, akkor miért lehet számtalan olyan beszámolót olvasni, hogy akár órákat kellett várni egy mentő kiérkezésére? Félreértés ne essék, én nem a mentőket kritizálom, akik egészen biztosan mindent megtesznek azért, hogy időben odaérjenek a betegekhez, véleményem szerint itt a felső vezetők a hibásak, akik egy olyan rendszert hoztak létre, amely egyszerűen nem működik megfelelően. Persze ez nem most alakult ki, hiszen ilyen és ehhez hasonló hibák régen is történtek, de ahelyett, hogy előremutató fejlesztéseket vezettek volna be, amelyek eredményeként csökkent volna az ilyen esetek száma, inkább az a jellemző, hogy ugyanúgy megtörténnek. Statisztikai adatokkal nem rendelkezem, ezért butaságot, valótlanságot nem szeretnék állítani, de azért az eléggé jól látható, hogy a probléma nem oldódott meg a rendszer átalakítását követően sem. Ellenkezőleg.

Az utóbbi időben Gálvölgyi János esete háborította fel a legjobban a közvéleményt, akit ha lányai nem visznek időben kórházba, ma már lehet, hogy nem élne. Egyetlen diszpécsert vontak felelősségre, aki kénytelen volt elvinni a balhét, de kérdés, hogy ezzel megoldódott a probléma? Az idős nő esete ugyanis hasonló hibát jelez, amelyet a felelős vezetőknek kellene orvosolniuk. Mert nem elég az, hogy a magyarok sok esetben meghalni mennek a kórházakba, de már lassan az is kihívást fog jelenteni, hogy oda egyáltalán eljussanak. Elkezdhetünk azon gondolkodni, hogy valamilyen alternatív rendszert alakítsunk ki baj esetére, hiszen ha félreértés esetén már a mentő sem jön ki, akkor azért valamilyen formában meg kell oldani a beteg kórházba szállítását. Bár viccből írnám most ezeket a sorokat, és bár arról lenne szó, hogy egy nagyon ritka, egyedi hibáról van itt szó csupán, de nem tudom ezt mondani, hiszen ha olyan ritka fordulna ez elő, akkor nyilván nem lehetne heti rendszerességgel beszámolni ezekről.

A történetben szereplő idős asszony túlélte, de nem biztos, hogy másnak is ilyen szerencséje lesz majd a jövőben. Egy ilyen, a média által is bemutatott, nyilvánosságra került esetre alighanem több olyan eset is jut, ami nem pozitív végkifejlettel zárult. Ezekről a láthatatlanul maradó esetekről a közösségi médiában, egyes cikkek kommentszekcióiban olvashatunk, ahol átlag polgárok számolnak be arról, hogy anyjukat, apjukat, testvérüket veszítették el a lassan kiérkező mentő, vagy a nem megfelelő ellátás miatt. A nyilvánosságra kerülő esetekről azonban tudunk mindannyian, változás mégsem várható. Fontosabb Orbán és holdudvara pofátlan rongyrázása minden feltételének biztosítása, mint hogy rendbetegyék az egészségügyet. Ez a fontossági sorrend, amivel mintegy 5 millió magyar egyetértett tavaly áprilisban.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!