NEHAZUGGY

Az áldozathibáztatás, a sarokba szorult gyáva visítozás minősített esete

Vogronics András | 2023. Február 22, Szerda | 13:13

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 137,129 forint, még hiányzik 2,862,871 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mai, tegnapi és holnapi kérdésünk: kitől származik az alábbi idézet?

Nekimennek a vallásunknak, az értékeinknek – nézzék csak, mit művelnek a saját népükkel. Még a pedofíliát is legitimálják, sőt, a melegházasságot is. De utóbbival még semmi baj nem lenne, felnőtt emberek azt csinálnak, amit akarnak, mi is toleránsak vagyunk ezzel kapcsolatban. Viszont minden vallás tanában, szent szövegeiben benne van, hogy a házasság egy férfi és egy nő szövetsége. De már az anglikán egyház is megkérdőjelezi ezt, mit lehet erre mondani? (…) Emberek milliói érzik azt a nyugaton, hogy megtagadják tőlük a saját értékeiket. Mi viszont meg fogjuk védeni a gyermekeinket! (…) A nyugat továbbra is arra törekszik, hogy megrengesse a társadalmunkat. Erre használják az ügynökeiket, akiket eddig is arra használtak, hogy belülről támadjanak minket.

A: Vlagyimir Putyin

B: … B!B! Határozottan B!

Nem jó! A megfejtés: A. Pedig mondhatta volna B is. Vagyis a mi béke(Мир)párti brüsszeli partizánunk, aki imádja a homárt, miközben az egyik leghűségesebb katonája lángossal eteti a kínai kommunista elvtársakat. Na jó. Ha már homár, legyen kövér! Juhéj! Legyen eszetek! Aki ma keszeget eszeget, Az kevés. Kevés, mint sünben a dauer! (…) Ez a Túr dö Flanc, itt senki nem tud úgy, ahogy én tudok. Köszönjük Geszti Péternek, aki rendszeresen előrelátja a jövőt, aki bő 25 évvel ezelőtt dalba is foglalta az utókor számára ezt a homár történetet. Egy Nostradamus a pali, bár most pont nem a homár a lényeg,

Valljuk be magunknak, hogy nincsenek véletlenek. Például a tekintetben sem, hogy Felcsút és Moszkva úgynevezett évértékelője szinte egy időben hangzott el a két autokrata szájából. Sőt, az is meglehet, hogy Feltaláló Antal már a Kremlnek is ír propagandaszövegeket, ha már ebben akkora nagy mester, hogy párját ritkítja. Tény, hogy a parasztot vakítani is tudni kell, és ami működik kicsiben, miért ne működne nagyban is? Arthur, a Finkelstein Arthur találmánya csodálatosan működik: akár a háború kitörését is meg lehet magyarázni úgy, hogy az áldozatot hibáztatjuk és felmentjük magunkat minden felelősség alól. Pont mint a mi Jézus Viktorunk.

Aki végigolvasta – és biztosan sokan így tettek -, miket hordott, panaszkodott, siránkozott össze a botoxkirály Moszkvában, talán meg is sajnálta szegény Putlert, és elmorzsolt érte egy könnycseppet a szeme sarkában. Komolyra fordítva: azért van rendesen anyag az arcán. Csodával határos, hogy nem sült le róla a bőr róla, amikor rezzenéstelenül előadta a hattyú halálát. A rohadt Nyugatról, amelyik megtámadta őt. Amelyik a sok nácival és hontalan ukránnal azon munkálkodik, hogy elpusztítsa az orosz népet a Föld színéről. A Krím 2014-es elfoglalása és bekebelezése is csak azért történt, mert a náci ukránok irtották szegény oroszokat, pedig ők mindenkinek csak jót akartak. Muszáj volt támadniuk, mert Putyin tudta, hogy ha nem ők kezdik el az egész pályás lerohanást, akkor nekik reszeltek. Ja.

Meg a villámháború, ami pár nap alatt véget fog érni. Ja, csak aztán beröhögött az ukrán ló az ablakon, az ukránok összefogtak a revizionista, elszabadult moszkovita agresszor ellen. Jut eszembe újra meg újra a világhírű tenyérjós jóslata, aki tavaly májusra jövendölte a háború végét a pápánál, hogy bejött neki. Szóval szónokolt két órán keresztül Vlagyimir, aki még a háború egy évvel ezelőtti kitörése előtti napon is azt hazudta, hogy nem lesz háború. Mondjuk nem is lett, mert ő átkeresztelte különleges katonai hadműveletre. Végül is minden csak fogalmazás és nézőpont kérdése, ez pedig az én nézőpontomból az áldozathibáztatás, a sarokba szorult gyáva és aljas visítozás minősített esete. Pont ahogy az Orbán szokta.

Holott pont ezzel a diktátor stílussal és hazudozással kell leszámolni egyszer és mindörökre. Amit a moszkvai haverja művel, már nagyon sok ember életét követelte, és ha így folytatódik, még fog is sajnos. Egyelőre itthon nincsenek háborús halottak (van helyette mondvacsinált háborús veszélyhelyzet), de ami Ukrajnában történik lassan napra pontosan egy éve, ijesztően mutatja, hogy mire képes egy bomlott, elszabadult elme korlátlan hatalma. Hogy béke kell? Igen, béke kell, csakhogy a békének ára van. A békéhez vezető utat meg kell tisztítani az olyanoktól, akik veszélyeztetik azt. Orbán is ezen az úton menetel, veszélyezteti a békét és szent meggyőződése, hogy ez így van rendjén. A politikájának már így is áldozatul esett az ország nemzetközi megítélése, és ha nem áll le, akkor még nagyobb károkra számíthatunk mindannyian.

Itthon is háború folyik. A kommunikációs csatornákon. A végletekig megosztott ország lakói között, nem utolsó sorban a saját szövetségi rendszerünknek, az Európai Uniónak való agresszív üzengetések szintjén. Aki ezt nem érti, vagy nem akarja megérteni, az szerintem nyugodtan álljon be Putyin seregébe és harcoljon a békéért. Rajta! Arra, hogy ez a magából kifordult KGB-ügynök civileket ölet meg, civil célpontokat támad, ártatlanokat, gyerekeket gyilkoltat, nincs semmiféle mentség. Orbán sipákol, hogy béke kell, rendben. De akkor miért nem állítja le a haverját és gazdáját, hiszen olyan remek viszonyban vannak, másfelől magyarok lakta területeket is támad a moszkvai agresszor.

Béke kell? Akkor tegyen érte érdemben! Vagy mi a titkos terv? Ha netán Moszkva mégis leigázza az ukránokat, akkor majd újra egyesülünk a nagy orosz birodalommal? Ha meg nem – márpedig őszintén kétlem, hogy el tudják foglalni Ukrajnát -, akkor egy minden eddiginél rosszabb szomszédi viszonyban maradunk azokkal, akiket az egész nyugati világ támogat? Világosan állást kellene végre foglalni, és el kellene dönteni, hangosan és érthetően ki kellene mondani, pontosan ki mellett teszi le az ország a voksát. Mert amit művel a magyar kormány, az nettó gyávaság és kibickedés. Ha zsarolják, az baj, ha meggyőződésből teszi, amit tesz, az még nagyobb baj, az a legnagyobb baj. Valamelyik a kettő közül, de hogy nem játék, az egészen biztos. Szerintem soha ennyire rossz nem volt az ország megítélése a II. világháború óta. Soha. Kinek kell ez? Béke kell, de a békéhez vezető út nem Orbánon keresztül vezet. Vagy ha igen, akkor nekünk sokszorosan annyi lesz.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!