Október 6,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Nem a tűzijáték a probléma, hanem annak az ára

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 192,860 forint, még hiányzik 2,807,140 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Emlékszik valaki, hogy rendeztek-e 2009. augusztus 20-án Budapesten ünnepi tűzijátékot?

Rendeztek.

Azt tudja valaki, milyen állapotban volt akkor a magyar gazdaság?

Tombolt a válság: 6,7 százalékkal zuhant a GDP, 10 százalékra emelkedett a munkanélküliség.

Volt hiszti a tűzijáték miatt?

Nem.

Akkor jó!

A 2008-as válság vélhetően semmi ahhoz képest, amelyen most kell majd átvergődnie az országnak és persze a világnak is. A propagandista Németh Balázs teljesen fölöslegesen próbálkozik azzal, hogy visszatér a múltbeli eseményekhez, hiszen össze sem hasonlíthatóak az akkori árakat a mostaniakkal. Értem én, hogy infláció van és egyéb tényezőket is bele kell számolni a tűzijáték költségeibe, de a 2009-es meg sem közelíti annak az árát, amennyibe idén kerülni fog. Persze majd csak találgatni lehet, hiszen Európa legnagyobb tűzijátékának költségvetését 10 évre titkosította a kormány – vajon miért is? – de az biztosan kijelenthető, hogy nem százmilliós, hanem milliárdos összegről beszélhetünk majd egy olyan évben, amikor családok százezrei kerülnek súlyos bajba azért, mert a kormány nem megfelelően kezeli a válságot.

Akkor szüntette – változtatta – meg a rezsicsökkentést a kormány, amikor talán a legnagyobb szükség lett volna arra. Nem arról van szó, hogy egyébként a rezsicsökkentés ne lett volna káros számtalan iparágra, de mégsem pont akkor kellett volna ezen változtatni egyik napról a másikra, amikor az egekben az áram és a gáz ára. Mint ahogy elmondtam már korábban is, eddig Spanyolországban piaci árat kellett fizetni az áramért – itt a gáznak nem igazán van hagyománya, azt gázpalackokban vásárolják az emberek – azonban most, hogy az egekbe szökött az ár, a kormány úgy döntött, hogy egy évre korlátozza annak árát, ezzel csökkentve a felhasználók terheit a legnehezebb időszakban. Az unió is rábólintott a tervre, amelyet egyébként Portugáliában és Romániában is bevezetnek.

De térjünk vissza a tűzijátékhoz, mégis most ezen megy a vita. Egyre több városban mondják le országszerte a tűzijátékot, hiszen borzasztóan költséges, és még ha egyébként családi szórakozás is sokak számára, azt azért be kell látni, hogy soha nem fog termelni olyan bevételt az odasereglő nézőktől, mint amennyibe a megrendezése kerül. Még csak nem is arról van szó, hogy ne lehetne Budapesten tűzijátékot rendezni, csak át kellett volna gondolni annak költségeit. Mert most annak a vélhetően több milliárd forintnak máshol is lett volna helye, de mivel a kormány úgy gondolja, hogy fontosabb, hogy adjanak a látszatra, minthogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek nem feltétlenül olyan látványosak, de segítséget nyújtanak sokak számára.

Az elmúlt évek augusztus 20-i rendezvényeinek nettó költségadatai:

2000: 765 millió Ft

2001: 686 millió Ft

2002: 487 millió Ft

2003: 256 millió Ft

2004: 140 millió Ft

2005: 227 millió Ft

2006: 208 millió Ft

A 2009-es, tehát válságot követő év tűzijátéka valahol 200 millió forint körül volt, ami meg sem közelíti azt, amennyibe most kerülhet majd az augusztus 20-i ünnepség fő eseménye. Annyit tudni lehet, hogy csak a rakéták nettó 1,3 milliárd forintba kerülnek, amely nyilvánvalóan nem a látványosság teljes költsége. A forint romlását beleszámolva megnéztem a 2009-es 200 millió forint mai áron mennyi lenne, az eredmény pedig érdekes, hiszen mindössze 288 millió forintra emelkedett az ár. Tehát semmivel sem magyarázható az, hogy a kormány csak rakétákra 1,3 milliárd forintot, vagyis 1300 millió forintot költ el egy olyan évben, amikor semmire sincs pénz, mivel hatalmas a költségvetési hiány. Ezzel épeszű ember nem is vitatkozik, de ekkor megérkezik Németh Balázs, és kiírja a fenti szöveget.

Igen, 2009-ban dönthetett volna úgy az akkori Bajnai-kormány, hogy meg sem rendezi a tűzijátékot, hiszen hatalmas válságot élt át éppen az ország, de nem fújták le a rendezvényt. De nem mindegy, hogy tized annyi pénzből szervezték azt és úgy, hogy az még ha nem is volt olcsó, bele volt kalkulálható a költségvetésbe. De most konkrétan negatív mérlegen áll a költségvetés, tehát minél többe kerül az ünnepség, annál több pénzt kell máshonnan átcsoportosítani. Ehhez tapsolnak most a Németh Balázshoz hasonló agyasok és majd meglepődnek, ha valahonnan máshonnan fog hiányozni ez a pénz. Persze őt, mint propagandistát ez nem fogja érinteni, de azokat vélhetően igen, akik ostoba kommenteket irkálnak a bejegyzése alatt. Az átlagszavazó fogja megszenvedni ezt a döntést, nem a kormányhű propagandista.

Fölösleges tehát most ezen rugózni, a valóság az, hogy még ha meg is lehetne rendezni a tűzijátékot, valami kisebbet, kevésbé költségeset kellett volna, amely belefér a költségvetésbe. De nem, Orbán meg akarja mutatni, hogy mi válság idején is megengedhetjük magunknak a luxust. Olyan ez, mint azok a magyarok, akik hitelt vesznek fel azért, hogy elmehessenek nyaralni, hiszen meg kell mutatni az ismerősöknek, hogy ők ezt is megengedhetik maguknak, aztán egész évben a törlesztőrészleteket nyögik. Valóban megéri ez bárkinek is?

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.