Napsugaras szép reggelt határon innen és túl! Úgy tűnik, az emberiség, legalábbis Európában képtelen meglenni pánik nélkül. Valamiért hiányozna, ha beérnénk az egyébként is meglévő stresszforrásokkal, úgyhogy a sajtó rácuppant a majomhimlőre. Nem létezik úgy megnyitni egy bármilyen portált, a bulvárlapoktól a politikára szakosodottakon át a receptoldalakig, ahol ne találnánk valami egészen bombasztikus hírt a betegséggel kapcsolatban, természetesen elborzasztó fotókkal gazdagon illusztrálva. Én úgy döntöttem, hogy ameddig a legfőbb illetékes – tehát Pintér Sándor – nem tart eligazítást ebben az ügyben, addig elhiszem a szakembereknek, hogy nem kell rinyálni jelenleg. Úgyhogy nem rinyálok.
A virágzó magyar demokrácia ékköve csapódott tegnap közibénk, amikor először megszavazta a diadalmas kétharmados parlament a jubileumi, tizedik alaptákolmány módosítást, majd az új, és újramelegített kormánytagok örök hűséget esküdtek Orbán Viktornak. Szerencsére ők kisimult idegekkel tehették ezt meg – ha csak a majomhimlő miatt nem aggódnak túlzottan -, mert szemben a betegesen liberális országokkal, nem kellett vérre menő csatákat vívniuk azért, hogy ki kerüljön be a kormányba, ki a legalkalmasabb, legjobb, legerősebb, legmeggyőzőbb, kinek a legnagyobb a lobbiereje. Minálunk a főni egyedül kiválogatja a minisztereket a saját alomból, és ehhez megértően bólogat mindenki, hiszen ez a szokás, nem? Csak szólok, hogy normáliséknál egyáltalán nem ez a szokás. Nekünk mondjuk mindegy.
Na de mostmár akkor is lehet veszélyhelyzetet hirdetni, ha a szomszédban kitör a háború. Én nem tudom, minek kell mindig variálni, bőven elég lenne beleírni az alaptákolmányba, hogy akkor van veszélyhelyzet, ha a kormány úgy akarja. Ennél is van egyszerűbb mód, igazából elég is lenne egyetlen mondat az egész gránitszilárdságúban: az van, amit Orbán Viktor mond. Most is az van, csak némileg macerásabban. Annyira különleges ez az ország, hogy még én sem hiszem el, pedig nem mostanában pergett le a hímpor a szárnyacskámról. Szalay-Bobrovniczky Kristóf, diadalmas új kormányunk vadiúj honvédelmi minisztere (később, ha Orbán Viktor úgy látja jónak, akár még hadügyminiszter is lehet belőle), aki nem teljesen mellesleg a kormányszóvivő férje is – mert a Fideszben családon belül terjed a tehetség, mint más családokban az influenza -, most majd jól visszavonul a cégeiből, és akkor nem lesz ő összeférhetetlen. Ez működik egyébként, Pintér Sándor is jól kivonult a bizniszből, egyből nem ütközött semmi semmivel. Pedig neki kaszinója sem volt. Majd lesz. Vagy nem. Ennél talán csak az bámulatosabb, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrizni fogja a civil szervezeteket, merthogy azok befolyásolhatják a közéletet. Idemásolok valamit az Állami Számvevőszék honlapjáról, tehát tekinthető akár hivatalosnak is a szöveg:
Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, 150 éve a közpénzek őre és 30 éve a demokrácia pénzügyi garantőr szervezete.
Küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel és széleskörű tanácsadó, tudásmegosztó tevékenységével előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, és hozzájáruljon a „jól irányított államhoz”. Az ÁSZ javaslataival és következtetéseivel a közpénzek szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, használatát segíti elő.
A Nemzeti Emberi Jogi Intézményének Világszövetségének döntése értelmében az eddigi „A” kategóriából a „B”-be sorolták át a magyar emberi jogi állami intézményt. A leminősítés azt jelenti, hogy a mi ombudsmanunknak nincs szavazati joga és nem viselhet tisztséget a Világszövetségben, csak megfigyelőként vehet részt a szövetség találkozóin, és nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában. Most már formálisan is kikerült a komolyan vehető ombudsmanok tekintélyes klubjából. (24.hu)
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.