NEHAZUGGY

Csak ez a sunyi tolvajtempó, csak ez az undorító kisstílűség és becstelenség ne lenne

Mondanám, hogy békés jó reggelt mindenkinek, de mégiscsak durva arra ébredni, hogy a szomszédban kitört a háború. Ha úgy tetszik, hivatalosan is. A többit azelőtt írtam, most már nem dobom ki. Nem vagyok külügyminiszter vagy miniszterelnök, hogy mindenhez is értsek, de csatlakozom az előttem szólókhoz: annak semmi értelme nincs, hogy „Magyarország része és részese a közös európai álláspontnak”. Akárhányszor szavalja el a külügyi és külgazdasági miniszter vagy a pórázát kézben tartó nagyember.

(…) egy álláspontnak nincsenek részesei. Egy állásponttal lehet egyetérteni, vagy nem egyet érteni, elfogadni vagy elutasítani, támogatni vagy nem támogatni, de részesének lenni nem lehet. Ez a nyelvi akrobatika a pávatánc nyelvi leképeződése. De azért nem kéne mindenkit hülyének nézni. (Vásárhelyi Mária)

Azt egyelőre nem tudjuk, hogy az Orbán- és Szijjártó-féle Magyarország miként érvényesíti azokat a közös európai Putyin-ellenes szankciókat, amelyeket kényszerűségből aláírt kedden (azt tudjuk, hogy őfelsége inkább kimaradna a háborúból, amit katonai konfliktusnak nevez, pedig háborúnak hívják). Meggyőződésem szerint, ha megtehették volna, simán megvétózzák, de mint utaltam rá, ahhoz  már túlmentek minden falon, hogy kimozoghattak volna a közös uniós álláspontból, aminek ők részei és részesei, ugye. Ezzel együtt is teljesen jogos a felvetés (Donáth Anna, a Momentum elnöke és EP-képviselője vetette fel két napja), hogy mi lesz például Putyin rosszhírű kémbankjával (amelyik a maga idején természetesen kikérte magának, hogy ők kémbank lennének), amelyet az Orbán-kormány maga engedett be Magyarországra úgy, hogy ráadásul teljes mentességet kapott a magyar hatóságok ellenőrzései alól.

Szóval értem, hogy Szijjártó állandó jelleggel meg van sértődve, de a helyzet az, hogy sem ő, sem a főnöke nem ítélte el világosan és félreérthetetlenül az orosz beavatkozást, nem nevezte agressziónak az agressziót, cserébe meg vannak sértődve, hogy aki nem teljesen hülye annak ellenére, hogy annak nézik, az átlát a Kelet felé kilengő pávatáncos hintapolitikájukon. Sőt, Orbán korábban kismilliószor, legutóbb éppen Putyin mellett állva, Moszkvában február elsején szólalt fel a szankciók politikája ellen, és azt mondta, nem támogatna további fellépést Ukrajna miatt sem. Ehhez képest Putyin már Kelet-Ukrajnában menetel, pont leszarta, hogy mit vinnyog Szijjártó a diplomáciai megoldásba vetett utolsó utáni reményéről, így nem világos, miből gondolják, ha eddig nem ment szép szóval, majd most, hogy már háborúsra fordult a helyzet, menni fog? Nem fog menni, kitört a háború.

Én nem mondom (szemben Krekó Péterrel), hogy ami most történik, az orbánizmus évtizedes keleti nyitásának totális csődje, de olyan háborúról nemigen tudok, amelyben középen lehetett volna állni, ahogy az egyik legnagyobb kortárs gondolkodó, L. Simon művész javasolja. Úgyhogy rohadt jó lenne tudni, miként viszonyul az Orbán-kormány az országban randalírozó orosz oligarchákhoz, vagy a Paks 2. miatt Magyarországon állomásozókhoz, vagy sőtpláne ehhez a nemkémbankhoz.

Az szerintem az oroszok elleni szankciók nélkül is nagyon nagy gáz, hogy amíg Iványi Gáborra szemrebbenés nélkül rá lehet küldeni a NAV nevű fegyveres hatóság akár 30 janicsárját is nyomásgyakorlási, megfélemlítési célzattal, addig az egykori KGST-bank a világ összes létező tetves kedvezményét, mentességét élvezi Magyarországon. Kezdve attól, hogy a rendőrök csak akkor mehetnek be, ha a bank hívja őket, egészen addig, hogy minden magyarországi jövedelme és tulajdona adómentes. Az ember pofája leszakad, ahogy felidézi, hogy mi mindent nyomtak le a magyar társadalom torkán, miközben visították, és most is visítják, hogy ők dehogyis Putyin európai bomlasztói. Utolsó gondolat ehhez: mindenki el tudja képzelni, hogy mekkora realitása van ezek fényében annak, hogy a parlament külügyi bizottsága március 2-án meghallgatja Orbánt moszkvai útjáról és az orosz-ukrán konfliktusról, ahogyan azt ellenzéki képviselők kezdeményezték. Igen, körülbelül akkora a realitása, mint hogy kiáll nyíltsisakos vitára az ellenzéki miniszterelnök-jelölttel, akinek a nevét sem hajlandó kiejteni a száján. Ahogy Oroszországot se nagyon vette a szájára, mióta a jégtörő békemisszió zátonyra futott. Brüsszelbe viszont elutazik, jelenése lesz ma az este 8 órára összehívott rendkívüli uniós csúcstalálkozón, ahol az orosz-ukrán válság lesz terítéken.

Erről ennyit, folytassuk a jó hírekkel, beleértve a felpörgött háborús választási kampány legütősebb fejleményeinek kontextusba helyezését. Még azelőtt: miközben egy rakás embernek jócskán elmarad a bére az átlagtól, az infláció meg amúgy is felzabálja a nyomorúságot, a képviselők fizetése viszont hála legyen, megugrik jövő héten, ahogy beköszönt a március. Jó, hát nem mindenki születik parlamenti képviselőnek. Ez azt jelenti, hogy az országgyűlési képviselők fizetése elsejétől mint havi 100 ezer forinttal nő; ez pont annyi, amennyit egy közmunkás az idei emelés után sem keres meg egy hónapban. Emlékeztetném kedves mindannyiunkat, hogy a 2018-as kétharmados választási győzelem eufóriájában ez volt kvázi az első dolga az állampártnak: törvénybe fércelték, hogy minden március elsején a KSH által hivatalosan közzétett, előző évi nemzetgazdasági átlagbér havi összegének háromszorosára nő a képviselők alapilletménye. Automatikusan.

Miután lényegesen kevesebb képviselő van, mint ahány pedagógus vagy közmunkás, ezért míg a képviselői illetmény az eddigi 1 millió 211 ezer forintról 1 millió 316 ezer forintra nő, míg a frakcióvezetők a képviselői alapilletmény kétszeresét – vagyis az átlagbér hatszorosát – kapják, így esetükben az összeg bruttó 2 millió 633 ezer forintra rúg majd, azaz márciustól több, mint 200 ezer forintos béremelkedésnek örülhetnek, a pedagógusok tisztességes bérezése nemhogy kanyarban sincs, de azért tiltakoznak, hogy egyáltalán sztrájkolhassanak a tisztességes bérükért. Bezzeg Völner Pálnak nem kell sztrájkolnia, ő annak ellenére sokmilliós dupla végkielégítést kap, hogy a gyanú szerint egy korrupt szarházi. Sőt, alighanem kitüntetés gyanánt kapja. Egyrészt háromhavi búcsúpénzt, amiért lemondott az államtitkári pozíciójáról, másrészt a három havi képviselői tiszteletdíjának megfelelő összeget, ami minden, a ciklus végén búcsúzó képviselőt megillet. Lehetsz államtitkárként bármilyen korrupt geci, képviselőként akkor is jár a lóvé. Mert ez a törvény.

A közmunkások pedig kussoljanak, és hordják ki szépen a helyi fideszes kiskirály (úgy is, mint polgármester) parancsára az állampárt választási propaganda szórólapjait. Munkaidőben. Ha ezt adták ki, ezt kell csinálni. Hogy a törvény szerint ez rendben van-e, arra ívesen tojik a jobboldali erkölcsi fölény. Közben a fideszes honanya és honatya majd szépen kihordja a kormány választási kampány idejére időzített digitális oktatásstratégiai programjának keretében azt a laptopot, amiről minden iskolában tudniuk kell a laptopot birtokba vevőknek, hogy a fideszes honatyának és honanyának kell érte kezet csókolni. A választási bizottság meg majd felvonja a szemöldökét és megvonja a vállát. Vagy még azt se. Vagy az van, hogy a közpénzlaptoppal kampányoló fideszes erkölcsi hulladéknak hivtalosan még nem volt jelölt jellege, amikor laptopot osztogatott, vagy az van, hogy volt ugyan jelölt jellege, úgyhogy ejnyebejnye, legközelebb ne csináljon ilyet.

Most azt hagyjuk, hogy a Gattyán-féle kamupárt jelöltje Varga Judit kétoldali lelkesedését letaposva reklámozza a fideszes Békemenetet, vagy hogy a Gődény-féle másik kamupárt halottak aláírásával nyomul, ameddig a Mi Hazánk nevű fideszes szatellitpárt az Origót jobbról előzve, Bige Lászlózva és oligarcházva támadja Márki-Zay Pétert. De az, hogy miután egyetlen rohadt hét alatt több mint 60 millió forintot éget el a fideszes cselédmédia csak Facebookon, miközben az ország kasszakulcsával a kezükben, az elfideszesített közmédiával és az összes valaha független állami hatósággal a zsebükben gyakorlatilag letarolják a nyilvánosságot és bármit tesznek, sérthetetlenek (egyúttal üdvözöljük a ma munkába álló EBESZ-megfigyelőket), még arra is volt szarember a házuk táján, hogy ellopják a Nyomtass te is! bejegyzett hetilap nevét, védett fejlécét, hogy aztán a hamisított pöcekiadványt – amelyben többek között az ellenzék egyik közös jelöltjét, Szabó Tímeát gyalázzák – óriási példányszámban szórják szét Óbudán, minden pitiánerség és gyökérség legalja. Hogy egyszerűen nem bírnak tisztességesek lenni

Ez túl van minden határon. Az, hogy az évi 130 milliárdos, közszolgálat helyett Fidesz-szolgálatot ellátó, mindenki pénzéből fenntartott közmédiát lenyúlták, és onnan kitiltották az ellenzéket, egy dolog. Hogy százmilliárdokat költenek ezen felül a közel 500 médiaorgánumot felölelő KESMA nevű hazugságra és lejáratásra szakosodott médiagólemre, egy másik dolog. Hogy a plakátjaik számával, a választási erőforrásaikkal esélye nincs felvenni a versenyt az ellenfeleiknek, egy harmadik dolog. De hogy egy civilek kemény munkájával összerakott, önkéntesek által terjesztett félbe hajtott A/4-es lapra nyomtatott lapot is képesek ellopni, amely olyan híreket juttat el az ország kisfalvaiba, ahova nem jut el csak a pártállam elhajlított, széthazudott, propagandavalósága, az döbbenetes. Ez a Fidesz-féle sunyi tolvajtempó, ez az undorító kisstílűség, engem teljesen mellbevágott, pedig már annyi mindent láttam.

Hogy a végére muszáj szóba hoznom: ennél jobban talán csak az vágott gyomorszájon, hogy az MSZP-s Horváth Csaba, akit tegnap utolért a sorsa, azaz a zuglói parkolási mizéria, képes volt Iványi Gáborhoz hasonlítani magát. Tehát miután kiderült, hogy Zugló polgármestere ellen befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt nyomozást folytat az ügyészség, amelyben a zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaéléseket vizsgálják, Tóth Csaba kiad egy közleményt, amelyben tagadja a vádakat, arra utal, hogy két nap múlva már felkerült volna az ellenzék közös listájára és akkor most mindez nem lenne, majd a meghurcolt lelkészhez, Iványi Gáborhoz hasonlítja magát. És aztán a pártja is kiad egy közleményt, amelyben letolják magukról a felelősséget (ők hisznek Horváth Csabának, „a tényeket ő ismeri, neki kell tisztáznia az ügyet”), és putyini eszközökről meg a választások előtt 39 nappal  kilógó lólábról elmélkednek. Ez a válasz arra a rohadt csontvázra, pontosabban bűzlő hullára, ami már hosszú hónapok, ha nem évek óta ott rohad a szekrényükben, és csak idő kérdése volt, hogy mikor fogja előkapni a pártállam? Kiábrándító. Az Iványival takarózás különösen. Az MSZP-s Tóth Csaba Hadházy általi megszégyenítése lett volna az utolsó pillanat, amikor a kioknyomozott parkolási maffiás ügylet miatt Horváth Csabával is valamit kezdeni kellett volna, hogy ne az legyen, hogy a kampány csúcsán a Fidesz előszedi az ügyet, és tele lesz vele a sajtó. Vajon még hány ilyen ügye van az ellenzéknek? Azaz hány Horváth Csabája van, akinek olyan ügyei vannak, amelyek felhasználhatók ellene a kampányban? Nemhogy ellene: a komplett ellenzék ellen. Az egységes ellenzék ellen, amelyiknek az az egyik fő ígérete, hogy megtisztítja a magyar közéletet a korrupciótól? Így hogy? Nem, ez így nem fog menni. Akkor sem, ha teljesen világos, hogy ahol a választási kampány idején jut eszébe a hatóságnak befolyással üzérkedést, költségvetési csalást és korrupciót felderíteni, az kurvára nem jogállam. De Horváth Csaba nem Iványi Gáborra hasonlít, se öt éve, se holnapután nem lesz semmi hasonlóság közöttük. Horváth Csaba a hasonló ügyekbe keveredő fideszes potentátokra hasonlít, és fogalmam nincs, hogy mit keres még a helyén. Így nehéz lesz kormányt váltani, elvtársak.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább