November 3,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Mennyire kilóg a sorból, mennyire nem illik a képbe

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 28,145 forint, még hiányzik 2,971,855 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ecc, pecc, kimehetsz,

Holnapután bejöhetsz,

Cérnára, cinegére,

Ugorj cica az egérre!

Huss!

Bocsánat, de én még mostanra sem tudtam kiheverni, ezért ez jutott eszembe a Kovács Desikerült Zoltán nemzetközi kommunikátor moderálásával három napja lezajlott, a francia tolmács idegszálakat borzongató fordításával és hanglejtésével feldobott nemzetközi sajótájékoztatóról. Aki végignézte ezt a csodálatos nagytotált, ezt a páratlan eseményt, talán érti, miért nem sikerült túltenni magam rajta. Amely esemény házigazdája nem más volt, mint Európa erős embere, minden utcai harcosok felszentelt védőszentje, a kommunisták rémálma, a fénykorában a hátán libernyákokat cipelő, mára már az öltönyeit alighanem rendre kihízó, a nadrágjait mégis buggyosan hordó, mimagyarok miniszterelnöke.

Végignézve a díszes társaságon, azon gondolkodtam, hogy mennyire kilóg a sorból ez az ember, hogy mennyire nem illik a képbe. A többiek hozzá képest (igen, még a cseh és lengyel kolléga is) olyan mértékben kulturáltabb (kvalifikáltabb?), hogy szerintem maga a csoda az, hogy egyáltalán ezt a palit még komolyan veszik, és megtűrik maguk között. Nem is nagyon értem még most se, Macron mit keresett itt, látszott rajta, hogy bár fényévekkel lazább, mint őfelsége, ám mégi feszeng, próbál egyszerre politikailag korrekt maradni, valamint elhatárolódni Orbántól, de szerintem ez azért ennyire nem egyszerű. Nyilván valahol értem a miérteket, a soros elnökség betöltése előtt gesztusokat tesz a tagországok vezetőinek, valamint letudja a kötelező köröket, de valahogy mégis az volt az érzésem, hogy outsidert játszik.

Amihez képest az egyáltalán nem meglepő, hogy Orbán megint előadta a hülyét. Ahogy szokta. A szókincse a többiekéhez képest gyalázatosan hiányos és egyszerű. Amint nem papírból kell felolvasnia, máris botladozik a nyelve – mondjuk nem is csodálom, mert egyszerre beszélni, meg nyelvet öltögetve szájat rágni emberpróbáló feladat -, de ez is azt támasztja alá, hogyha improvizálnia kell, akkor sehol nincs a partnereivel szemben. Amit viszont kinyökögött, az szerintem vállalhatatlan. Vegyük sorba, hogy miért: 

Megtiszteli Macront és Franciaországot azzal, hogy nem kíván a francia belpolitikára semmilyen megjegyzést tenni.

Milyen rendes, nem? Még jó, hogy nem kezdte el kioktatni Macront, főleg azok után, hogy Nicolas Sarkozy-re hivatkozott a magyar viszonyok vonatkozásában, miszerint  a francia elnököknek kiemelt ázsiója van nálunk. Főleg neki, mert ugye ő is a mi kutyánk kölyke, vagy mi a fene? Egyetértek, hiszen Orbánról van szó: 

Nicolas Sarkozy az első volt francia elnök, akit letöltendő börtönbüntetésre ítéltek hivatali idejében elkövetett bűnökért. Sőt, már kétszeresen is. Márciusban korrupció és befolyással való üzérkedés miatt három év börtönt kapott, amiből egyet kell letöltenie, szeptemberben pedig illegális kampányfinanszírozás miatt további egy évre ítélték. (via)

Rokonlelkek, hogy egyem azt a korrupt szívét mindkettőnek. Aztán – mint már bővebben is írtunk róla – pechére jött a Le Monde újságírója, aki volt olyan bátor és feltette azt a kérdést, amit eddig még Magyarországon nem sikerült senkinek. Vagy ha igen, akkor a válasz kimerült a fake news sajtónak nem nyilatkozunk, bullshittelésben, bujkálásbab és mellébeszélésben. Mindenkit megnyugtatok: most is ugyanez történt, csak nemzetközi assziszetenciával. Macron finoman fogalmazva elmagyarázta, hogy nem óhajt politikailag azonosulni Orbánnal, és ezt mindenhol hangsúlyozta is, de akkor mégis minek lefetyelt itt? Marad a kínzó kérdés. A Pegasus-botrányra megint úgy válaszolt, ahogy szokott: sehogy. Még a viszontválaszban sem említette meg a Pegasus szót, csak annyit mondott:

Magyarország jogállam, a titkosszolgálatok működését is jogállami szabályok rendezik, amelyeket mindig betartanak. Amikor a politikát kezdtük, akkor még nem ez volt a helyzet, hiszen mi a kommunista rendszerrel szembeni ellenállásból jövünk, a szabadságharcosok és az utcai harcosok világából jöttünk a politikába.

Ennyi, elvtársak. Nincs itt lehallgatási ügy, nincs szó a testőrség, a harcostárs, sőtpláne a barát, a haver bepoloskázásról, rohadt kémfegyverek aljas szándékból elkövetett, paranoia alapos gyanúja miatti illegális felhasználásáról. Ádehogy! Az alsónadrág teleszarása és tartalmának kiürítése kicsit nyögvenyelősre sikerült. De sikerült? Egyelőre úgy néz ki, hogy igen, mert a szemek nem rebbenek, és az ész még nem állt meg, úgyhogy megy minden tovább az illiberalizmus ártatlan életekkel kikövezett végtelenbe vezető útján.

Aztán a Bloomberg is kérdezhetett, megpendítve Orbán csilliárdos repülőtérvásárlási terveit és a jogállamisági baszakodás végkimenetelének egy lehetséges verzióját, konkrétan a lengyelek és magyarok kilépését az Európai Unióból. Erre jött egy olyan válasz, amire őszintén nem számítottam, hiszen nem is olyan rég még arról tartott mesedélutánt (pontosabban reggeli misét), hogy ki fene az a Mr. Piac, mert ő nem ismer ilyet, és amúgy is évek óta tudjuk, hogy nem foglakozik üzleti ügyekkel. Ehhez képest három napja ilyeneket mondott:

Magyarország gazdasági teljesítményét és pénzügyi helyzetét a piac méri meg. Az eurózóna egy igen langyos, kellemes hely, ahol a stabilitási és növekedési paktum mondja meg, hogy mit kell tenni, a piac azonban hideg és kegyetlen, nekünk ott kell helytállni, a magyar gazdaság értékét és erejét a mindenkori pénzügyi piacokon mérik meg.

Aztakurva mindenit! Biztos vett egy gazdasági gyorstalpalót Matolcsytól és Vargától, mert most már azt is tudja, hogy Mr. Piac hideg és kegyetlen, akár egy Marvel figura, és hát az a csúnya infláció most beleszólt a gigavásrlásba. Hasonlóképpen tett a magas költségvetési hiány is, aminek az lett volna a vége, ami általában ilyenkor lenni szokott. Miszerint a megvásárolt termék elveszíti közvagyon jellegét egy idő után, és átkerül valami fideszes alapítványba. Vagy ha nem akarnak sokat bajlódni az átírással, akkor simán megveszi Mészáros és a végén odaajándékozza majd Tiborcznak. Egyelőre úgy néz ki, hogy a választásokig nem lopják el. Egyelőre. Ámde a sajtótájékoztató fénypontja határozottan ez volt: Magyarország politikai okokból nem kapja meg azt az összeget, amely járna az uniós helyreállítási alapból. Teljesen elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság azt kéri, módosítsák a családjogi és az oktatási törvényt. „Mi köze van ennek az európai gazdaság újraindításához, mi köze van ennek a pénzek ésszerű felhasználásához?” – vetette fel. Kijelentette: „egy politikai zsarolásnak vagyunk az áldozatai”, de a magyar gazdaság elég erős ahhoz, hogy hosszú ideig is jól bírja e pénzek nélkül is. Minden programot, amelyet ebből a pénzből akartak indítani, saját költségvetési forrásból elindítottak, a magyar gazdaság és a magyar emberek semmilyen hátrányt nem szenvednek a brüsszeli zsarolás miatt.

Persze, hogyne. Brüsszel zsarol, és szándékosan kibaszik szegény utcai harcossal. Macron elmondta, hogy ez szemenszedett hazugság, a pénzeket azért nem utalják, mert Orbán szarik a jogállamiságra, magyarul korrupt mint az állat, és szétlopja az uniós pénzeket. Ennyi. De ez őt sosem zavarta, és nem is fogja, noha Macron szerint nem nagyon tesz azért semmit Orbán, hogy ez megváltozzon. Mindent összevetve: a mi nemzeti büszkeségünk újfent hozta a formáját, és megint égetett minket a nemzetközi térben. Csak a szokásos. Au revoir. 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.