NEHAZUGGY

Még ingyen is drága lett volna

Molnár Bálint | 2021. Augusztus 21, Szombat | 8:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 734,189 forint, még hiányzik 2,265,811 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Államalapítás utáni friss jó reggelt, és még annál is jobb hosszú hétvégét kívánok mindenkinek! Egy percig nem gondoltam komolyan, hogy pont idén (választás előtti választási kampányév) sikerülni fog a politikai elitnek – különösen a 2010 óta uralkodónak – a jó ízlés, az alkalomhoz illő emelkedett visszafogottság jegyében kukába vágni a fokhagymaszagú, rongyosra nyúzott politikai agendát, és az ünnephez illő önmérséklettel valóban az ünnep apropójáról mondani valami előremutatót, valami őszintét és inspirálót. Hogy ne az legyen az ember érzése, mint az összes többi szürke hétköznapon: hogy bármiről van szó éppen, bármin keseregnek, vagy bármit ünnepelnek, saját maguk és saját maguk=mimagyarok jut eszükbe róla, saját magukról van mondanivalójuk.

Persze simán lehet, hogy az én készülékem van elromolva és nem veszi, vagy rosszul veszi az adást. Lehet, hogy az én ízlésem van kificamodva gyógyíthatatlanul, sőt. Alighanem notórius ünneprontónak számítok a napos oldalról nézve, de sajnos semmi túlzót nem találok abban – még ha újdonságot nem is mondok ezzel -, hogy minden idők leggigantikusabb és legértelmezhetetlenebb nemzeti giccsünnepét hozta tető alá az augusztus 20-i nemzeti ünnep lebonyolításáért felelős operatív törzs. Olvastam, hogy filozófusok és esztéták sem tudták értékelni ezt az állítólag hagyományteremtő céllal rendezett showműsort, amivel a magyar államalapítás történetét akarták életre kelteni. Nem csodálkozom, viszont szomorúnak tartom.

Egyrészt kérdezhetném az illetékes Kovács nevű főtörzsőrmestertől – aki tegnap kiemelte, hangsúlyozta és rámutatott, hogy a délelőtti programokon sok tízezer ember vesz/vett részt -, hogy de sikerült? Másrészt mondhatnám és mondom is, hogy ez még ingyen is drága lett volna. A közel másfél milliárdba kerülő tűzijáték állítólag több mint 700 ezres nézőközönsége ellenére is. Ám ha arra gondolok, hogy nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint közötti összeget (közpénz!) öltek bele abba, hogy ilyen bántóan gagyi és színvonaltalan salak legyen a végeredmény (jó, ez csak egy része volt a többnapos ócska otrombaságnak), akkor egyenesen el is bőghetném magam. Látva azt a letaglózó kép- és szimbólumzavart (a tehetségesebb kolléga majd mélyebben is alámerül ebben), ami végighömpölyögött tegnap az Andrássy úton, az embert a szekunder szégyen ezeréves árnyalatai törölték pofán. Pontosan ehhez mérten, erre rímelően tették oda magukat a nertársak és nertársnők Németh Szilárdtól Gulyás Gergelyig, Varga Judittól Menczer Tamásig, Áder Jánostól a legutolsó államtitkári rangban szellemi kutakat mérgző Soltész Miklósig, vagy sőtpláne a legokosabb Lajosig. Miközben a főtörzsörmester az új kenyér ~~feltrancsírozása~~ megszegése közepette majdhogynem mellkason nyeste magát a nagykéssel (Rákosi elvtárs is irigykedne) ezek a derék honfiúk és honleányok szerényen kivétel nélkül mind Szent Istvánhoz mérték magukat, mit sem törődve azzal, hogy felérnek, vagy nem érnek fel legalább a lova patájáig. És mint minden szürke hétköznapon, mindegyik a saját temperamentuma szerint verbálisan megharcolt Brüsszellel, a Nyugattal, a pusztító ideológiákkal, a birodalmi törekvésekkel, és a mimagyarokra leselkedő veszélyek tömkelegével. Amelyek természetesen kivétel nélkül mind nyugat felől leselkednek ránk.

Nem szívesen idéznék (nem is fogok) hosszasan a NER-fejek gőzölgő patrióta szövegeiből (nem is fogok, Rákay Fülöp templom tövében bűzölgő lócitromja ezekhez képest a kanyarban nincs), amelyekből fájóan hiányzott az azzal való szembenézés, hogy ha már István megalapította azt a fránya államot, ha már a Fidesz és külön Semjén Zsolt Szent Istvántól eredezteti magát és az ő hatalmát, akkor azt működtetni is kellene, hogy az ország vezetése napi aprómunkát, kemény adminisztrációt jelent, amit nem váltanak ki a kormányhatározatokba és kék plakátokra írt Brüsszelnek üzengetések meg a félhülyécske kérdesekről tartott értelmetlen, de legalább egyre fékezettebb habzású érdeklődésre számot tartó nemzeti konzultációk. Gulyás Gergely azért tett erre egy gyöngécske próbálkozást, amit – ha csak a Pfizerre Éhezők Viadalának pirosbetűs ünnepnapját citálom ide – elég kínos olvasni:

A magyar állam függetlensége azt is jelenti, hogy felelős kormánya van az országnak. Az elmúlt másfél évben a koronavírus-járvány idején rendkívül nehéz helyzetben sikerült helytállni, az állam működése zavartalan volt ebben az időszakban. A magyar közigazgatás és az egészségügy a világjárvány időszakában is képes volt azt bizonyítani, hogy hatékonyan tudja saját polgárait megvédeni.

Mielőtt olyasmiket írnék le, amiket csak megbánni lehet, inkább Kósa Lajos élő klasszikusból idézek egy passzust, egyszerűen gyönyörű ez a harmadikos iskolás fogalmazására emlékezető, minden egészséges önkritikát nélkülöző választási kampányböffentés :

Szent István királyunk a legnagyobb országépítő és a legnagyobb államférfink volt. „Nagyon meg kell fontolni, hogy kinek adjuk a kezére az országot, az országrontókéra vagy az országépítőkére, erről mi magunk döntünk”. Szent István királyunk ma is korszerű az intelmekben. „Jónéhány olyan erkölcsi útmutatása van, amit máig hatóan kellene megfontolnunk és érvényesítenünk. Azt lehet mondani, hogy néhány gondolata kifejezetten korszerűnek tűnik, főleg ezer év távlatából. Ilyen a következő intelme is: minden ember egyformán születik és nem emel fel, csak az alázat és semmi nem taszít le, csak a gőg és a gyűlölködés”.

Annyira bírom, amikor fideszes arc István király intelmeinek kontextusában magára vonatkoztatja az erkölcs, az alázat, valamint a gőg és gyűlölködés fogalmakat, mintha az elmúlt tizenkét évben nem naponta szarták volna telibe a gőgös gyűlölködésükkel azt az alázatot, amit egy ország vezetése megkívánt volna tőlük. Fideszes szájából ezek a szavak pont olyan gusztustalanul hangzanak, mint amennyire sértően szürreális látványt nyújtott tegnap az Andrássy úton végiggördülő krómozott ~~gurul~~ turul és az aranyozott diszkógömbökből megszobort Szent István. Hogy a Szent koronába zárt énekesről, az egyiptomi rabszolgáknak (?) kinéző, kigyúrt félmeztelen, összefestett férfiakkal megtámogatott sámánokról és az egészet pofán törlő Hip Hop Boyz avas slágeréről (A hétvégén majd felmegyünk a hegyekbe!!!!) vagy a Maradjatok gyerekek örökbecsű alkalomhoz illő szövegéről már ne is beszéljünk. Erre a vásári undormányra annyi pénzt kidobni, mint amennyit erre a három és fél napos gigaizére saját bevallásuk szerint elégettek, akkor is a bűnnel lenne határos, ha legalább a Lánchíd felújítására belengetett 6 milliárd forintot már kifizették volna a fővárosnak. De még ezt sem sikerült megugrani. El vannak foglalva, most éppen a hulladékgazdálkodást igyekeznek 35 évre kiszervezni saját maguknak, miközben a népnek ezt a nemzeti szalaggal átkötött útszéli ripacskodást tolják az arcába. A nép saját pénzén, naná.

Tudom, hogy látva ezt a bazári ízléstelenséget, különösen az emelkedett nemzeti hagyományőrzéssel köszőnőviszonyban nem lévő meztelenkedést, sokaknak a Nemzeti Pride ugrott be. Szerintem semmi köze ennek a Pride-hoz. Nemcsak azért, mert a tegnapi érdeklődés nagyságrendekkel elmaradt ahhoz képest, ami pár hete a Pride-ot övezte. És nem is csak azért, mert arra nem közpénzek milliárdjai mentek el teljesen felfoghatatlan nagyságrendben, szemben ezzel a giccsparádéval. Hanem azért, mert míg az egy örömünnep, egy felszabadult, jókedvű buli volt, ez itt annak az újabb letaglózó bizonyítéka, hogy kultúrát, műveltséget, jó ízlést bármennyi pénzből sem lehet vásárolni. Túl lehet tolni, túl is tolták. Lehet rinyálni reggeltől estig, hogy a vérmagyar szellemiséget, az ezeréves nemzeti hagyományokat elnyomják, egyenesen el akarják pusztítani a balliberális véleménydiktatúrában fetrengő hanyatló nyugatiak, csakhogy senki nem akadályozta meg őket abban, hogy ha már minden idők gigantikus eseményét szervezték meg gigantikus mennyiségű pénzből, akkor azért legalább ne kelljen szégyenkezni. Ez a görcsös, tájidegen jelképekben tobzódó, nemzeti szalaggal átkötött mutatvány viszont maga a tömény szégyen. Ezek az eszelős díszletek, ez a gyászos szimbolika elsősorban a magát kereszténykonzervatívnak tartó oldalra nézve méltatlan.

Nem fogok helyettük megsértődni, de ez az igénytelenség akkor is fájó, ha a kép végül is összeáll. Ehhez képest Nagy Feró Kossuth-díja is a tökéletes helyre került. Ez a Fidesz és kitüntetett haverjai kultúrája, műveltsége, igényszintje. Csak az a kérdés, hogy az ezeréves Magyarországnak van-e igénye valami másra, valami többre és méltóbbra. Sajnos fogalmam sincs.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!