Hello, Dictator! Hahó, Öcsi! Lehetne ez így, ahogy van egy jópofa vicc, de sajnos nem az. Ez véresen komoly. Megjelent az orbáni diadalmenetről és az orbáni hibrid rendszerről szóló, a német-francia ARTE televízió által készített dokumentumfilm magyar felirattal, amelynek nézése közben az ember torka többször összeszorul. Annak ellenére, hogy a Szalonnát olvasóknak és azoknak, akik követik a magyar és az európai politikai cirkusz napi történéseit, és figyelemmel kísérik Orbán pályafutását, sok újdonság nem hangzik el a filmben. Igazából egy méretes csokorba szedi a kegyelmes úr pályafutásának mozzanatait a dicsőséges fülkeforradalomtól napjainkig. A közel másfél órás filmben megszólal Hadházy Ákos, Karácsony Gergely, Paul Lendvai, Magyar Bálint és a nemzetközi politika több szereplője is. A Fidesz nevében Kovács Desikerült Zoltán államtitkár nyomja hanyag NER-lazasággal a szokásos hazug mellébeszélést.
Engem konkrétan a szekunder szégyen fogott el, már csak a főcímtől is, hiszen Orbán ábrázolása, a gonosz főszereplő karaktere, viselkedése, mimikája, pökhendisége is mind ezt az egy szót támasztja alá. Profi színészeket meghazudtolva hozza saját magát. A film lényegében átölel egy évtizedet, és a néző szeme előtt válik Orbán az emberi módon mosolygó, viszonylag normál testalkatú, megjelenésében akkor még vállalható politikusból egy eltorzult, ráncos, igénytelen, gyűrött öltönyű gengszterfőnökké. A film jól megmutatja, hogy az eleinte mindenkivel mosolyogva kezet fogó Orbán a végére, vagyis mára hogyan lett egy nyakkendő nélkül, a többiektől elkülönülve ülő vagy álldogáló kitaszított. Pontosabban szerintem dehogyis kitaszított, hanem valóban egy hatalommániás bűnöző, akinek megvolt a magához való bátorsága (vakmerősége?) és némi szakmai rálátása az Európai Unió hiányosságaira. Ezt használta ki, ezzel élt vissza. Ezt használta fel arra, hogy Európát kifossza és Magyarországot felvásárolja. Tulajdonképpen lopott pénzekből vette a nevére az ország javait, amit viszont a saját polgáraitól einstandolt. Kétszeresen is bűnös, ha csak a lopás helyszínét, pontosabban a közpénzek származási helyét nézzük.
Furcsán köszön vissza a megszólalók mondanivalójából, hogy mennyire nem voltak erre felkészülve az EU alapítói, hogy mennyire evidenciának számítanak ott azok a jogállami alapértékek és definíciók, amelyekhez mindenki igazodni próbál. Olyan ez mint a dresszkód: ha elmész egy állófogadásra, akkor nem jelensz meg melegítő szettben és baseball sapkában. Van egy írott és íratlan szabály. Amitől persze egyénenként el lehet térni, de azért a főcsapáshoz mindenki tartja magát. Orbán Európában is, ahogy itthon is felmérte, hogy meddig mehet el. Először csak kicsit szart az asztalra, aztán szó szerint oda járt üríteni, és még neki állt feljebb, ha az asztaltársaság ezt nem nézte jó szemmel. Érezte, hogy nem ütközik akadályokba, sőt rájött, hogy az EU-nak nincsenek a megzabolázására alkalmas törvényei. Elkezdte a lavírozást, és végül megcsinálta. Ezek meg álltak ott, mint a ló nemi szerve a hidegvízben.
Sokan azt gondolják, milyen fasza gyerek ez, hisz ilyet még senki nem mert megcsinálni. Sőt, ha belegondolunk, tényleg világbajnok teljesítmény az, hogy ő, mint főtolvaj, zsarolási pozícióban van, és a markában tarja az összes többi tagállamot. Kvázi azt hirdeti, ha nem hagytok lopni, akkor még én baszok ki veletek, mert nem szavazok meg semmit, és ha kell, amikor kell, lazán vétózgatni fogok. Gondolom, ez a vadkeleti gengszter stílus eddig ismeretlen volt e társaság számára, hiszen eleve igen komoly követelményeknek kell megfelelni ahhoz, hogy egyáltalán oda bekerüljön valaki. Mi ezt teljesítettük, sőt, mi voltunk annak idején a nagy reménysége a zömmel nyugati országokból álló szövetségnek. Ki a franc gondolta, hogy Orbán a kétharmadával és a libaszaros gumicsizmájával végigtrappol Brüsszelen, akkor az egész jogalkotást és törvényrendszert miatta kell majd átírni? Ki gondolta volna, hogy ez a fasisztoid diktátor az egész kontinens babérjaira tör?
Mondjuk én valamit sejtettem. Már évekkel ezelőtt, amikor itthon egy csomó mindent leuralt és tönkretett, és megszerezte a kellő hátteret ahhoz, hogy offenzívát indítson a saját szövetségesei ellen. Mégis hihetetlen, hogy hova vezet egy ember hatalomvágya. Hogy milyen aljas, gusztustalan, sunyi és jellemtelen ember ez. És ez beszél a mi nevünkben? Ez tol minket maga elé, hogy ő csak a mi akartunkat hajtja végre? Egy közönséges bűnöző, egy percember, aki azt hiszi, örökké fog élni. Aki a maga kleptomániás módján mindent elvett tőlünk, és most nem csak a vagyonra gondolok, hanem például olyan közhelyes és jelentéktelen dolgokra, mint a szólásszabadság, a demokratikus államberendezkedés, a jogállamiság, a sajtószabadság. Cserébe a legnagyobb bűneként ránk szabadította a reménytelen megosztottságot. Miközben minket járat le a világ előtt, és azt hazudja, hogy erre mi hatalmaztuk fel. Hogy minden szemét gaztettet, amit elkövetett, miattunk csinált.
Hát nem, bazdmg. Mi nem kértük, hogy fossza ki az uniós polgárokat, mi nem kértük, hogy védje meg az országunk javait úgy, hogy Mészáros nevére íratja azokat. Mi nem kértük, hogy a szír háború elől menekülő embereket migránsoknak és terroristáknak titulálja. Mi nem kértük, hogy ellopja a jövőnket, az országunk jövőjét, a tudást, az oktatást, a gondolkodás és a szellem szabadságát. Mi nem kértük, hogy az Orbán-család jobbágyai legyünk a tőlünk ellopott földeken, és azt sem, hogy az unokája szaros pelenkájának sorsára juttassa hazánkat. Ha őt büntetik, azt mi fogjuk megszenvedni. Így is, úgy is vesztésre állunk, és emberünk nem áll le addig, amíg meg nem szervezi az Európai Unióban a legnagyobb illiberális fasiszta párt(család)ot! Majd mondjátok, hogy én mondtam! Ez lesz a következő lépés, csak előbb meg kell nyernie itthon a választást. Ha sikerül neki, akkor jaj nekünk, de szerintem az egész kontinensnek is. A szemünk előtt fejlődött ki, és erősödött meg az, ami egyszer már tűzbe borította az egész világot. Időben meg kéne állítani, és már nem az a kérdés hogy mikor, hanem hogy hogyan. Ugyanis Tolsztoj szavaival élve: Ravaszság dolgában a buta ember mindig túltesz az okoson.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.