Nagyon úgy tűnik, hogy Orbán Viktornak – vagy a kormánynak, nézőpont kérdése – vannak olyan álmai, amelyekből képtelen alábbadni. Még akkor is, amikor jól láthatóan szükség sem lenne ezekre az intézkedésekre, meg hát fölös pénz sem igazán van rá. Ilyen a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és a vadászati világkiállítás is. Előbbinek létezéséről merem állítani, hogy a többség nem is nagyon tudott, mégis büszkének kellene lenni arra, hogy nálunk ilyen is lesz. Na meg persze Semjén Zsolt nagy álma, a vadászati világkiállítás, amire már eddig is elképesztő mennyiségű pénzt sikerült elkölteni, miközben bevétele ezen az államnak aligha lesz. Már annak is örülni lehetne, ha legalább nullszaldósra kihoznák a történetet, de én már ezt is kétlem, hiszen honnan, miből jönne vissza a már eddig elköltött vagy elkölteni kívánt 62 milliárd forint? Jegyeladásból egészen biztosan nem, mint ahogy a tévénézők előfizetéseiből sem.
Ezek a pénzek részben a gazdaságvédelmi alapból mennek ismételten, amelyet a kormány elviekben azért hozott létre, hogy segítse vele a járvány miatt bajba került ágazatokat. Ehhez képest az ide átcsoportosított pénzekkel mindent csinál, csak nem segít a bajbajutottakon. De nem csak ezzel a programmal bánik ilyen érdekesen a kormány, hanem a Magyar Falu programmal is, ahonnan most áthelyeztek 16 milliárdot a Modern Városok programba, amelyből 10 milliárdot nemzetközi vadászati, természeti és lovas rendezvények, valamint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megrendezésével összefüggő szervezési és lebonyolítási feladatok támogatására költhetnek majd. De talán mégsem ez a legfelháborítóbb a frissen megjelent Magyar Közlöny sorai között, hanem a következő:
25,79 milliárd forintot költene a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból templomfelújításra – olvasható a szerdai Magyar Közlönyben. A program vezetője Semjén Zsolt egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes.
Vannak erre még szavak, de komolyan? Mert én lassan kifogyok belőlük. Az egyház már jó ideje nem tölt be egy túlságosan megbecsült és szeretett szerepet a szívemben, de az ilyen döntésekkel ha lehet, még tovább romlik a megítélésük. 25 milliárd forintot kapnak felújításra akkor, amikor számtalan olyan hazai kórház van, ahol omlik a vakolat, a lépcsők életveszélyesek, vagy a liftet csak hallomásból ismerik. Hogy van pofája egyetlen kormányzatnak is ahhoz, hogy arany szobrocskákat és freskókat újítson fel, hogy szépen csillogjanak az üres templomok országszerte, amikor még a legalapvetőbb szolgáltatások sem működnek megfelelően? Lassan már az is egyházellenes lesz, aki egyébként hívő keresztény, hiszen azt látja, hogy ameddig a nagyszülei mondjuk elkerülhető kórházi fertőzés miatt halnak meg, mert nem telt kézfertőtlenítőre, addig a hazai templomok csillognak és villognak minden istentisztelet idején.
Van pénz teljesen értelmetlen és huszadrangú dolgokra, de nincs az egészségügyre, a szociális ellátásra, az oktatásra, vagy a járvány miatt bajbajutottak megsegítésére. De persze nem csak a templomokat újították fel szépen az elmúlt időszakban, volt ám pénz másra is a gazdaságvédelmi alapból. Nyilván ezeket majd szépen össze fogja szedni valaki tételesen, de ameddig ez nem történik meg, addig csak címszavakban lássuk, mire is ment eddig az alapból:
Azóta többször vontak el az alapból pénzt különböző célokra, így honvédelemre, a határon túli gazdaság fejlesztésére, a nemzeti konzultációra, a vadászati kiállításra, a Vár felújítására vagy az űrtevékenység támogatására.
Más országban az ilyen átcsoportosítást lopásnak hívják, ami miatt fel szokás háborodni. Társadalmi szinten és a parlamentben is, ahol aztán az ilyen döntéseket meg szokás magyarázni. Mert hát mégis mi az oka annak, hogy egy vallási találkozó, egy vadászati kiállítás vagy egy rakás templom fontosabb, mint az emberek élete és jóléte? Egyszerűen nem létezik magyarázat az ilyen átcsoportosításokra, csak az a gond, hogy Orbánnak nem is kell magyarázkodnia, hiszen nincs senki, aki felelősségre vonhatná. Azt tesz, amit csak akar, amihez párttársai boldogan asszisztálnak is. Hogy ezzel hány ember halálához vagy utcára kerüléséhez járult hozzá, azt felbecsülni is nehéz lenne, mindenesetre meg lehetne vizsgálni, hogy nem ír-e ezzel kapcsolatban valamit a büntető törvénykönyv. Nem állítok én semmit, de ártani nem árt, ha valaki megnézi, hogy mik is az ezzel kapcsolatos törvényi passzusok.
Mert hát eddig már több, mint 20 000 ember halt bele a járványba, amely halálokhoz köze lehet a nem megfelelő védekezésnek is. A védekezéshez viszont nyilván pénzre is szükség van, amely pénzek könnyen lehet, hogy egyszerűen hiányoztak a megfelelő helyekről, mivel templomot festettek belőle, vagy szobrokat készítettek egy kiállításra. Akármennyire is próbálja elhárítani magától a felelősséget a kormány, azért csak ők voltak hatalmon akkor, amikor kitört a járvány és akkor is, amikor Európában lakosságarányosan nálunk halt meg a legtöbb ember a vírustól. Eközben viszont a kormány ahelyett, hogy minden erejével a járvány visszaszorításán dolgozott volna, inkább alaptörvényt módosított és pénzeket vett ki a gazdaságvédelmi alapból ahhoz, hogy teljesen értelmetlen beruházásokat támogasson. Persze mindenki tudja pontosan, hogy ennek mi az oka, ami csak még felháborítóbbá teszi ezt az egészet.
Hiszen az ember azt érezheti – joggal – hogy Magyarország modernkori történelmének egyik legnehezebb időszakában a kormánynak fontosabb volt a közpénz magánvagyonná alakítása, mint a bajbajutottak megsegítése. Már csak azt nem értem, hogy a saját híveik hogy nem háborodnak fel azon, hogy járvány idején egészen komolyan az a legfontosabb a kormány számára, hogy legyen vadászkiállítás, Eucharisztikus Kongresszus és minden templom csillogjon. Lehet, hogy az ember vak, ha politikáról van szó, de ez olyannyira szembetűnő, hogy ezt még a vakok is láthatnák, ha akarnák.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.