NEHAZUGGY

Semjén büszke arra, hogy középkori mintára, újra szinte államvallássá tette a kereszténységet

Lázár Gergő | 2020. December 15, Kedd | 19:06

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,328,223 forint, még hiányzik 1,671,777 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tudom, hogy volt már erről szó röviden, de mivel engem is feltoszott a téma, nem állhatom meg szó nélkül.

Az elmúlt évtizedben ötszörösére nőtt az egyházak támogatása és Szent István-i mértékű templomépítési program keretében 130 templom épült – mondta el a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottságában tartott éves meghallgatásán hétfőn.

A 130 új templom mellett 2010 óta megújult 3000 templom. A 2010 előtt visszatartott összegeket megkapták az egyházak, a külhoni magyarság támogatása pedig azóta tízszeresére nőtt – ismertette Semjén Zsolt.

Elmondta azt is: míg 2010-ben 110 ezer gyerek járt egyházi iskolába, ami a teljes közoktatás 6 százaléka volt, addig 2020-ban már 240 ezer gyermek, ami 15 százalék. 2013-ban elindult az etika-, illetve a hit- és erkölcstanoktatás, ami 2020-ban már mind a 8 osztályra kiterjed. A hit- és erkölcstant választja minden második gyermek, összesen mintegy 270 ezer. A szociális alapszolgáltatásból 2010-ben 10 százalékig, 2020-ban már 44 százalékig vették ki a részüket az egyházak – hívta fel a figyelmet.

Az egyházpolitika alapelveiről szólva kiemelte: az egyház önálló valóság, nem az állam része. Az állam és az egyház nem alá-, hanem mellérendelt. A magyar állam és az egyházak között együttműködési modell alakult ki. Az egyház és az állam elválasztása helyes, ez Magyarországon is így van, de ez nem jelenti az egyház és a társadalom elválasztását.

„Ezt az egyházpolitikát én találtam ki”, és magyar modell néven Balog Zoltánnal megvalósítottuk – jegyezte meg Semjén Zsolt. Képviselői kérdésre válaszolva leszögezte: nincs ellentét a pápa és a magyar kormány álláspontja között a menekültek kérdésében sem. A magyar állam védelmet nyújt a menekülteknek, de ettől meg kell különböztetni a gazdasági migránsokat – fűzte hozzá.(MTI)

Semjén Zsoltnak köszönhetjük tehát ezt a nagyszerű egyházpolitikát, ami lényegében azt jelentette, hogy több ezer milliárd forint közpénzt költöttek el a magyar egyházak javára. Milliárdos épületeket kaptak meg ingyen, iskolákat, óvodákat vettek át, hogy aztán amikor az embereknek valódi segítségre lenne szükségük, akkor ne legyenek ott. Mert mehet az ember a legközelebbi templomba imádkozni amikor csak akar, de attól még nem lesz meleg étel az asztalon, és a rezsit sem fogja tudni kifizetni. Az ima a fizikai nehézségeken nem segít, hiszen az csupán arra való, hogy lelkiekben elfogadjunk dolgokat, és megnyugtassuk magunkat. Egy ima nem fog munkát adni számunkra, mint ahogy egy ima nem fogja kifizetni a kórházi számláinkat sem.

A betegeket az orvosok és nővérek gyógyítják, nem az ima, pláne nem a papok. Akkor viszont miért nem az egészségügyre költött az állam az egyházak helyett? A szociális rendszer lényegében működésképtelen, amely szervezetek még tesznek valamit az elesettekért, azok a legtöbbször nem egyházi, hanem civil szervezetek. Vajon miért? Ha az egyházakat milliárdokkal tömték ki, akkor ezért cserébe miért nem kell valamiféle teljesítményt is nyújtaniuk? A kormány senki másnak – a sajátjain kívül – nem osztogat csak úgy ingatlanokat és támogatásokat anélkül, hogy valami viszonzást ne kérne ezért cserébe. Bár az is lehet, hogy az alku része a választók befolyásolása, valamint a fiatalabb generáció agymosása. Lehet, hogy ez az ellenszolgáltatás, amiért cserébe hihetetlen vagyont halmozhatnak fel.

Csak gondoljunk bele, 130 templom épült tíz év alatt, ami átlagosan évente 13. Egy templom felépítése nem pár forintos dolog, hanem inkább száz milliós. Mi lett volna, ha ezek helyett a falvak felzárkóztatásába fektetnek, ha munkahelyeket hoznak létre ott, ahol már évek, évtizedek óta az egyetlen lehetőség a közmunka? Mi lett volna, ha háziorvosokat csábítanak az évek, évtizedek óta háziorvos nélkül maradt településekre? Mi lett volna, ha ezekből a pénzekből emelték volna az egészségügyi dolgozók fizetését, ezzel biztosítva azt, hogy a jövőben legyen utánpótlásuk, hiszen ha eleget keresnek, akkor nem mennek külföldre dolgozni, hanem itthon maradnak. Mi lett volna, ha emelik a tanárok fizetését, elérve azt, hogy fiatal, valóban tanárnak való emberek is kerüljenek végre erre a pályára? Annyi, de annyi más felhasználási módja lehetett volna ezeknek a pénzeknek, hogy hihetetlen.

Vajon miért volt szükség arra, hogy az egyház megnövelje befolyását az oktatásban? Miért van szükség arra, hogy az ország közoktatási intézményeinek 15 százaléka keresztény legyen? Hovatovább, mi szükség van kötelező hittan és erkölcstan órákra? Az erkölcsöt nem egy órán fogja megtanulni a gyermek, pláne nem az egyháztól, már bocsánat. A hittan óra miért nem opcionális, miért nem döntheti el a szülő, hogy akarja-e, hogy gyermeke a Bibliából tanuljon, vagy sem? Vagy ezzel védik meg kultúránkat a keresztényüldözéstől? Úgy vélem, teljes az elmebaj ebben az országban, és nem azért, mert ne lehetne a Bibliából tanítani a gyerekeknek, hanem azért, mert lassan választási lehetősége sem lesz a szülőknek. Az egyházak kezdik átvenni az irányítást az oktatás területén, ami már az egyetemek környékén is megmutatkozik.

Semjén viszont hazudik, amikor azt állítja az egyház és az állam két külön dolog. Véleménye szerint együttműködés van csupán a két fél között. Hát persze. Együttműködés, politikai alkuk, pénzügyi segítségek és még lehetne sorolni. Amikor egyes politikusok – többek között Semjén Zsolt is – egy templomban szónokolhatnak és juttathatják el politikai üzenetüket a hívekhez, akkor egyértelművé válik az, hogy az egyház lepaktált az állammal. Teljesen fölösleges arról beszélni, hogy mindössze szövetség van a két fél között. Semelyik másik intézmény nem kapott még megközelítőleg sem annyi támogatást és ingatlant, mint a keresztény egyház az utóbbi 10 évben. Ameddig a szociális ellátás romokban van, forrás és emberhiánnyal küszködik, addig az egyházat úgy tömik ki, mintha nem lenne holnap.

Semjén erre nem kellene, hogy túl büszke legyen, ugyanis tevékenysége következtében egyre többeknek van elegük az egyházakból. Nem véletlenül hallani egyre többször azt, hogy egy Fidesz bukást követően az egyházaknak kiosztott vagyonokat vissza kell venni. Az embereknek már nagyon elegük van abból, hogy ameddig sokan nyomorognak ebben az országban és lehetőségük sincs a kitörésre, addig az álszent egyházakat további milliárdokhoz segítik. Ráadásul olyan milliárdokhoz, amit mi mindannyian fizettünk be. Vajon mennyire lenne felháborító az, ha az adófizetők felelősségre vonnák ezen pénzek indokolatlan kiosztásáért az ezért felelősöket? A frissen, ingyen kiosztott ingatlanok jó része az állam, tehát a magyarok tulajdona.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!