NEHAZUGGY

Alapvető tévedés

Pável Melinda | 2020. November 24, Kedd | 19:01

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,384,312 forint, még hiányzik 615,688 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A hírek között akadtam egy felvilágosító remekműre, amely azt igyekszik körüljárni, miért is volt szükségszerű az Alaptörvénybe foglalni, hogy az anya nő, az apa pedig férfi. Természetesen a Pesti Srácok vállalta fel ezt a nemes tennivalót. Mint az tudvalevő, Semjén Zsolt fémjelzi a javaslatot, hosszan dolgozott rajta, majdnem rá is virradt, mire elkészült vele, de még időben sikerült beterjesztenie, ezzel lehetővé tette, hogy döntsön róla a parlament. Kérdés persze, miért éppen rá hárult ez a „tipikusan jogászi feladat”, hiszen ő egy azon kormánytagok közül, aki nem jogász, teológiai végzettséggel rendelkezik, emellett szociológusi diplomája van állítólag, bár nehéz elképzelni, hogy valaha is érdeklődött e tudomány iránt.

Az írás ügyes próbálkozás, rávilágít arra, hogy a természettudományos gondolkodás felett eljárt az idő, Marx mindenféle ostobaságokat hordott össze, ma pedig a liberálisok által megszállt nyugati kultúra, az egyetemek az ezen alapuló áltudományos irányba akarják téríteni a társadalmakat. Az emberek többsége nem kér ebből, ám a liberálisok létrehoztak mindenféle úgynevezett emberi jogi szervezeteket és folyamatosan támadják a legalapvetőbb értékeket, ez tette szükségessé a törvénymódosítást.

Na de más dolog a politika és más dolog a jog. A politika véleményez, a jog viszont rendelkezik, és a kettő között nem árnyalatnyi a különbség. Egészen más dolog, ha valaki tej és cukor nélkül issza a saját kávéját, meg az is más, ha törvényt hoz arról, hogy mindenkinek kötelező így tennie, mert ez így helyes, így kell, ezek a hagyományok, amelyeket ha nem tartunk tiszteletben, akkor nemzethalál lesz a vége.

A szerző fantáziája meglódul, jövőképet vizionál, hová vezet, ha nem szabunk gátat időben a veszedelmes folyamatoknak. Itt muszáj idéznem, mert a következő mondat megérdemli:

A szexualitás abszolutizálása, ami mellékterméke az emberi jogok végletes elburjánzásának, tulajdonképpen magányos elmebetegek és gyakorlatilag a szellemi fogyatékosságig primitív „értelmiségiek” politikai projektje azért, hogy a normális emberek minden energiáját, a társadalom minden erőforrását az ő elmebajaikból következő tünetek kezelésére, támogatására, normatív szabállyá tételére fordítsák.

Aztán végre megérkezünk a fő mondanivalóhoz:

Mindenkinek meg kell értenie, az ellenzék választási győzelme esetén szexuális szadisták, pedofilek, pszichopaták és egyéb elmebetegek kezére adná az óvodás gyerekeket is, mert ez Soros parancsa.

Leszögezi, heteroszexuálisnak lenni ma politikai állásfoglalás. A kérdés mindössze annyi, hogyha az, akkor miért nem az? Mi szükség van ennek jegyében bárkit kirekeszteni bármiből? Ebben az esetben az LMBTQ emberek az érintettek. Házasodni szeretnének? Kinek ártanak vele? Gyereket akarnak örökbe fogadni? Miért ne tehetnék? Vizsgálják felül a körülményeiket, mint bármely más párét, és ha alkalmasnak találtatnak, legyen lehetőségük rá. Alapvető tévedés, hogy az emberi jogi szervezetek mindenféle extrém jogokat követelnek. Szó nincs ilyesmiről, hogy aztán majd Jancsi csak Jancsival, Juliska pedig csak Juliskával házasodhat például. Csupán az értelmetlen korlátok lebontását szeretnék elérni. És bár a törvénykezési lázban égők szerint ilyesféle könnyítésre gyakorlatilag nincs hazánkban igény, ez nem igaz, mert van. Például nekem is fontos, nem mintha érintett lennék, de jobban érezném magam, ha senkinek sem kellene hátrányos megkülönböztetést elszenvednie, és biztos vagyok benne, hogy még nagyon sokan így vélekednek.

Ráadásul azt hiszem, egészen más ennek a törvénykezési bohóckodásnak a lényege. Valójában ez egy próba, mennyire használható fel az Alaptörvény az unióval szemben. Ha ugyanis ez beválik, ha ezzel a lépéssel sikerül kibújnia a kormánynak a nem tetsző uniós szabályok alól, az korlátlan lehetőségeket nyit a jövőben, csak arra kell figyelniük, mire készül Brüsszel, és amennyiben nekik nem tetszik, gyorsan beleírják az Alaptörvénybe, attól kezdve nincs több gond vele, semmit se tudnak velük kezdeni.

Ehhez a komédiához bennünket is felhasználnak, mi vagyunk a közönség, a hivatkozási alap, akiknek az érdekében ezt vagy azt meg kell tenni, akik ezeket elvárjuk és persze a következményeit is mi viseljük majd, ha akarjuk, ha nem. Azzal, hogy megkapták a szavazatok többségét a választáson, évekre feljogosítva érzik magukat bármire, azt tehetik, amit csak akarnak, nincs ellensúly, még csak kontroll sincs, a véleményünk négy évig senkinek sem számít, nem is fogjuk fel, hogy mennyire semmivé lettünk az elmúlt évtizedben. Ha valamiből nagy a bőség, az a propaganda, természetesen a valóság megfelelő átirata. Ha olykor bebizonyosodik, hogy amit hirdetnek, nem felel meg a valóságnak, esetleg annyit ismernek el, hogy tévedtek. Elvégre emberek vagyunk.

Alapvető tévedések ezek. Ha ugyan tévedések, mert talán inkább alapvető hazugságoknak kellene nevezni. Mert mint mondják, nem velük van a baj, ők mindössze normálisak. Persze. Az autópályán meg mindenki szembe jön.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!