November 13,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

VENDÉG


Mi már ne akarjunk rendszerváltást!

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,380,926 forint, még hiányzik 1,619,074 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ki ne hallotta volna 40 évig azt a mondást, hogy „Kiteszem érted a lelkem, és tessék! Ez a hála érte!”.

Remélem, jól látom, hogy a rendszerváltás óta születettek azt válaszolják erre, hogy „Akkor ne tedd ki a lelked, nincs rá szükségem!”

Igazuk van! Tényleg nincs rá szükségük! Arra a lélekre, arra az örökségre semmiképp! Valami mást akarnak, mint azt a mókuskereket járni, amit a szüleik, nagyszüleik, tanáraik.

Popper Péter egyik előadása indukálja bennem ezeket a gondolatolat, a „Magukra hagyott generációk” című nagyszerű előadásából. Meglehetősen bátor és intelligens személyiséggel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy megértsük, amit csináltunk – habár úgy éreztük, hogy jól csináltuk – az kudarc. Nem tudtuk ugyan, de nem lehetett más következménye, mint kudarc.

Hogy érthető legyek, idéznem kell Poppert, aki a generációk aktivitását 30 éves periódusokra osztja. Azt mondja, hogy a XIX. század végén és a XX. század elején születettek csinálták a 30-as, 40-es, 50-es éveket, mögöttük felnőtt egy generáció, akik a 60-as, 70-es, 80-as években vezényelték az élet történéseit a rendszerváltásig. Azt állítja Popper, hogy ezeket a generációkat nevezi a kultúrtörténet „műveletlen generációknak”, akik az alapvető európai értékektől megfosztva, nem a tehetség és az európai értékek, hanem az „eszmék” követői lettek. Kényszerből ugyan, de mégis.

Az kemény, ha jobban megnézzük, hogy az „eszme vezérek” kik is voltak valójában, kezdve Leninnel, Mussolinivel, Hitlerrel, Sztálinnal, Kádárral, Ceaușescuval, akik messze nem a tehetség, mint inkább az eszme, a mítosz szószólói voltak, és bizony a rendszer kiszolgálói sem a tudomány, a humánum, az emberi értékek rabjai voltak, hanem az ideológia gátlástalan katonái.

És akkor jött a „kitesszük a lelkünket” duma, az „osztályért harcolunk, és belebetegszünk!” (lásd Virág elvtárs gyomorfekélye A tanú című filmben ábrázolva), „és nektek semmi sem jó” szöveg.

És felnőtt a harmadik „műveletlen generáció”, kedves emberek, akik a rendszerváltástól napjainkig csinálták az életet. Bizony! Ezek már mi vagyunk, akik a rendszerváltáskor vettük át a szerepet, akik akkor voltak 30-as, 40-es éveikben! És megtörtént ugye az ország kifosztása, az emberek műveletlenségben, tájékozatlanságban tartása, és a kezdeti remény fokozatos elvesztése, hogy újra Európához tartozhatunk szellemileg, anyagilag egyaránt. Csakhogy ezen az úton olyan emberek mutatták az utat, akik maguk sem voltak műveltek, hanem az eszmék, a mítoszok követői, a tehetségtelen, de a rendszert hűen kiszolgáló káderek, az „Orbánok”, a „Gyurcsányok”, és a jól helyezkedő szerencselovagok, a léhűtő semmitmondók, akiktől hemzseg a közélet. Ők azt tanulták, hogy így kell hatalmon maradni, így lehet nyerészkedni, és gátlástalanul meg is tették.

Akkor most azt kérdezem, hogy mit hagyunk a következő generációra, és mit akarunk megtanítani nekik? Egy kifosztott és lebutított országot? Egy Európától átvett, de kiüresített állam- és közigazgatást? Egy megerőszakolt jogrendszert, amiben 4 évente lehet naplopókra szavazni, hogy hatalmaskodjanak felettünk? Vagy a demokráciát akarjuk megtanítani, hogy hogyan kell a jogainkért kiállni, a közös érdekeinkért együttműködni? És ezt milyen alapon akarjuk „megtanítani”, amikor mi sem tudjuk, mert sosem csináltuk? Az eltiport jogainkkal, a hatalomnak alárendelt közigazgatással, nyomorgó öregekkel, éhező szegényekkel, elvándorolt tömegekkel, amit a mai generáció létrehozott 30 év alatt. Ugyan milyen erkölcsi alapunk van bármit annak a generációnak mondani, a szemére hányni, amelyik most veszi át az élet irányítását?

Megbuktunk, kudarcot vallottunk, emberek. Inkább ne mondjunk semmit! Ne tegyük ki a lelkünket, mert ezt a lelket szerencsére ők már nem kérik, nem akarják a mókuskerekünket tovább járni! Ne is legyünk velük lélekben sem a Facebookon! Hagyjuk őket élni, kibontakozni, és megszüntetni azt a szellemi mocsarat, amibe – ha rajtunk múlna – ők is belefulladnának, ahogy mi is belefulladtunk.

Nagy Szilveszter

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.