Április 30,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nincs annál visszataszítóbb, mint amikor egy vallási felekezet kirekeszt

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,578,300 forint, még hiányzik 421,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szeretem, amikor megmondják a tutit. Most éppen az űrkutató, az atya, a buta nézésű műsorvezető, a vallásos fideszes pártlap ájtatos tekintetű szerkesztője, valamint a történész. Akár egy western film címe is lehetne, de nem az. Értekeznek, megmagyaráznak, és természetesen tudományosan ki is rekesztenek. Azt nem értem, hogy a francba van az, hogy az egyház beleugat az állam dolgába? Azt nem értem, milyen alapon kereszténykednek és oktatnak ki mindenkit erkölcsi alapon, aki nem gyakorolja a keresztény vallást. Egyáltalán mi ez a presszió, egy olyan – elméletileg demokratikus berendezkedésű – országban, amilyen a mienk is kéne, hogy legyen, de amely a vallás alapján ítél meg embereket, és tesz különbséget jó és rossz között?

Holott tudtommal vallásszabadság van, és ezt mindenkinek tiszteletben kellene tartania a másikkal szemben. Ehhez képest egy 2000 éves sztorival vakítanak mindenkit, István királyt magasztalják, persze nem abban a kontextusban, ahogy kellene, hanem a saját valóságukhoz hajlítva. Jézus tanításait is kiforgatják, és a saját ideológiájukhoz simogatják, mert így belefér, és áltudományosan is eladható a sok faszság. Pedig elég nagy baj, ha ezek feszítik ki a moralitás zsinórmértékét a társadalom számára, én legalábbis rendesen kapkodtam a fejemet eme díszes társaság okfejtésein.

Aki akarja, és esetleg még nem látta, nézze meg a könnyes szemű, egymásnak alányaló erkölcsi titánok ámokfutását, élen Osztie Zoltán atyával – „dicsértesse a Jézus Krisztus” -, aki olyan húsbavágó faszságokat bírt mondani a szájával élő adásban, hogy még én is belepirultam. Kérdezem én ezek után: miket hadoválhat egy szentmisén? Buzizott egy öblöset, majd verbálisan megrázta a kezét Novák Előd szélsőjobbos politikusnak, amiért leszaggatta a szivárványszínű zászlót a hivatalról. Gratulálok, így kell ezt csinálni, szép volt, fiúk!

A vasarnap.hu főszerkesztője mindeközben kikérte magának, hogy ellopták a szivárvány színt, mint olyat, mármint jelképet, mert az Jézus ötlete volt (kurvára nem), nem a buziké, tehát ne lopott áruval házaljanak. Innen szép győzni, az biztos. Akkor tegyünk egy kis rendet a fejekben szerintem. A szivárványos zászlóról, amely ma is használatban van, a Wikipédia például ezt írja:

„Az első melegbüszkeség-zászlót 1978-ban Gilbert Baker készítette harminc önkéntes társával együtt kézifestéses technikával. Ez a zászló még nyolc sávból állt, Baker minden színt külön jelentéssel ruházott fel: a rózsaszín a szexualitást, a piros az életet, a narancssárga a gyógyulást, a sárga a napot, a zöld természetet, a türkiz a művészetet, a kék a harmóniát, az ibolya pedig a lelket szimbolizálja.”

Ezt azért elolvastatnám Jézussal, de akár a jó Istennel is, nem hinném, hogy e szimbólumok és azok jelentése ellen bármelyiküknek kifogása lenne. Szerintem biztosan nem, hiszen a tanításaiknak is körülbelül ez volna az alapja. Az, hogy ájtatos papok, akik – ha minden igaz – egész életüket cölibátusban kénytelenek leélni, és ebből kifolyólag van némi frusztrációjuk mindenféle szexuális bealítottsággal szemben, elkezdenek kinyilatkoztatni arról, hogy mi a helyes és mi a helytelen, eléggé megmosolyogtató. Ennél már csak az a szebb, amikor egy katolikus esküvőn olyan emberek oktatják ki az ifjú párt az élet bölcsességeiről, helyes és helytelen dolgokról, akik soha nem éltek felnőttként családi kötelékben. Ez egyenesen nevetséges.

De visszatérve a teli szájjal buzizó papra. Kérdezem én: mi van azokkal a valóban homoszexuális papokkal, akik ha nem egymást, akkor a ministráns fiúkat veszik kezelésbe, miközben erkölcsösségről papolnak a szószékről?

„Egyrészről kikérem magamnak, hogy a magyar zászló mellé odarakják a buzi zászlót. Ne akarjuk a normalitás alternatívájaként föltüntetni a beteg életformát vagy a torzó életformát”

– ezt és így mondá Osztie Zoltán atya a Fidesz tévéjében. Egy olyan felekezet és vallási epicentrum, mint a katolikus, amely a történelem során világszerte a legtöbb embert küldött halálba Isten nevében, ahol a mai napig a legnagyobb probléma a pedofília, és nem utolsó sorban a korrupció, nekem ne akarjon tanácsot adni erkölcsi kérdésekben. Viszont felhívnám az atya figyelmét az állam és a vallás összefonódására, ami meglehetős aggályokat kelt minden épeszű emberben, és amely a történelem során soha nem vezetett jóra.

Osztie atya szerint a szivárványos zászló őt nem képviseli, márpedig „a főpolgármester úrnak vagy az önkormányzatnak minket kell képviselnie”. Osztie atyának és valamennyi normális papnak pedig minden hívő és nem hívő embert kellene képviselnie, mert tudtommal  Jézus soha nem volt kirekesztő, sőt semmi mást nem akart, mint békességet és szeretetet az emberek között. Erre kellene törekedni, nem pedig a Fidesz-KDNP-nek való megfelelésre, a felfelé nyalásra, a kirekesztésre és a nem hívő emberek leugatására.

Nincs annál visszataszítóbb, mint amikor egy vallási felekezet egész egyszerűen kirekeszt. Pontosan úgy, ahogyan azt Orbánék is teszik, csak azért mert valaki másképp látja a világot, mint ők. A XXI. században, bőven túl a felvilágosodáson szerintem mindenki el tudja dönteni, hogy miben vagy kiben hisz és hogyan él. Nem kell ebbe se belepofázni és nem kell ehhez kampányolni sem. Vagy ha igen, az régen rossz.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.