Október 15,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Szerelem ez, nem vitás

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 668,625 forint, még hiányzik 2,331,375 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép estét! Nehéz elmenni a mai nap „híre” mellett, ami nem más, mint Mészáros Lőrinc beszéde a Vál-völgyi fiataloknak. Tényleg egy történelmi erejű beszédről beszélhetünk, hiszen ki, ha nem Mészáros tudná igazán azt, hogy mi a titka a sikernek? Ő tudhatja azt is, hogy mi kell ahhoz, hogy az ember mindenkit, de tényleg mindenkit lekörözzön és elérje az elérhetetlent. Nincs még egy olyan gázszerelő ebben az országban, de tartok tőle, a világon sem, aki pér év alatt milliárdos lett. Ez siker kérem szépen, felmérhetetlen siker. De kezdjük az elején, lássuk először is azt, hogy miért volt ott Mészáros, ahol:

244 Vál-völgyi fiatalt összesen 117 millió forinttal támogat az idén a Mészáros Alapítvány, hogy megkönnyítsék számukra felsőfokú tanulmányaikat. A Mészáros-család többek között azzal a céllal hozta létre és működteti alapítványát, hogy hozzájáruljanak a fiatal tehetségek képességeinek kibontakoztatásában, amit reményeik szerint itthon, Magyarországon fognak kamatoztatni. “Ti vagytok az otthonunk és ti vagytok Magyarország megmaradásának a záloga! A ti kezetekben a jövő. Ezek a települések, ahogy az ország sem tud fejlődni a jövőben, csak általatok” – mondta a hallgatóknak az alapítvány elnöke. Mészárosné Kelemen Beatrix

Ezeket a sorokat a mindig független és mindig nagyszerű PestiSrácoktól idéztem, akik természetesen jelen voltak a Mészáros-klán beszédén is, amelyet teljes egészében megörökítettek az utókornak. Ez nyilvánvalóan egy fontos feladat, csoda, hogy nem remegett meg a kezük. Mészárosék ott segítenek, ahol tudnak, visszaadva egy keveset abból a több milliárd forint közpénzből, amelyet a magyar és Európai uniós polgárok biztosítottak számukra. Ez tehát a legkevesebb, amit megtehetnek az ország jövőjéért, mindannyiunkért. Ezek után ki merné azt mondani, hogy Mészáros csak elvesz, de nem ad soha semmit? Ugye? Egy nemzeti hős ez az ember, kétség sem férhet hozzá. Széchenyi elbújna a sarokba, ha meglátná, hogy mit visz véghez egy gázszerelő, egy ember, aki a semmiből érkezett.

De mégis mi lehet a titka az ország leggazdagabb emberének? Vajon mit érdemes megfogadni a tanácsaiból? Lássunk is egy pár sort a beszédéből, amelyet a 444 volt bátor leiratozni:

Ahhoz, hogy sikeresek legyetek, ahhoz kevés az ösztöndíj. Azért nagyon sokat kell tenni. Elsősorban dolgozni kell mindig, folyamatosan. Munka, munka, munka. Mert a tanulás is munka, nem is kicsi. De a tanulással el tudjátok azt érni, hogy sikeresek legyetek.

A munka és a tanulás a kulcsa mindennek! Hogy ezek közül melyikhez van bármi köze is Mészárosnak, azt nem tudom, mivel nem pont arról híres, hogy oxfordi diákoknak tartana diplomaosztó beszédeket, a fiatalságot ellátva nagyszerűbbnél nagyszerűbb tippekkel. Mészáros nem egy zseni, azt hiszem, ezt mindenki belátja, hiszen ha az lenne, nem gyűlne meg a baja alapvető összetett mondatokkal sem. Ettől függetlenül a tanulatlanság még nem feltétlenül kizáró ok, ha azt nézzük, hogy a jó üzletemberek sem feltétlenül az iskolázottságukról híresek. Legalábbis nem a szó legszorosabb értelmében, hiszen Simicska Lajos sem egy buta ember, de ahhoz, amit csinált, kétségtelenül értett. Hogy mennyire volt legális amit tett, az már egy más kérdés, de nem hiszem, hogy egy szinten van a Fidesz volt és jelenlegi oligarchája. Pontosabban strómanjával.

Mészáros csak a név Orbán személyes vagyonához, nem több ő, mint egy bábu, aki majd elviszi a balhét, ha esetleg arra lesz szükség. Nyilván ezért Mészárosnak bőven csurran-cseppen egy kis pénz, de senki se gondolja azt, hogy ő a vagyon valódi birtokosa. Ő mégis úgy tesz, mintha az lenne, talán már maga is elhitte ezt a mérhetetlen hazugságot, hiszen elégszer elismételte a kormányzati felületeken. Csak hát mi lesz ezzel a nagyszerű üzletemberrel, ha leáldoz az Orbán-kormánynak? Mi lesz ezzel a zsenivel, ha a piacról kell majd megélni és nem Orbán kegyéből? Mi lesz, ha valódi döntéseket kell valaha is meghoznia, amely ténylegesen is befolyásolja majd üzletei létét? Mészáros nem vállalt soha és nem is fog vállalni a jövőben sem kockázatot, hiszen nem ő az, aki meghozza a valódi döntéseket. A cégeit egy teljes csapat irányítja, mint ahogy ezeket a döntéseket is szakemberek hozzák meg. Neki ehhez semmilyen valódi köze nincs. Ezt ő maga is ímmel-ámmal, de beismeri, noha nyilván másra gondolt az alábbi idézetnél, mint arra, ami az emberek többségének eszébe jut azt olvasva.

Szerencsésnek is kell lenni, illetve hát az nem rossz, ha az embernek van olyan társa, majd az életében vagy összejön egy olyan társ, akivel ezeket az akadályokat közösen tudják venni. 

Itt ő nyilván a feleségére célzott, csak hát mindenki tudja, hogy ez a társ nem más, mint Orbán Viktor. Neki köszönhet mindent, hiszen a közpénzek odaítélése nem feleségétől, hanem Orbántól függ. Ez már egy családdá alakult, ami igencsak hasonlít a Maffia-családokhoz, amelyek Olaszországban és később a nyugaton is hódítottak. Ez sem más, csak épp máshogy hívjuk. Mészáros Lőrinc tehát nyilvánosan is köszönetet mondott Orbán Viktornak azért, amiért eljuttatta őt oda, ahol most jár. Az emberek többsége azonban nem győzi kivárni ennek a végét, hiszen mint ahogy Simicska esetében, úgy itt sem várható happy end. A kérdés már csak az, hogy Mészáros külföldre távozik még időben, vagy az ország valamelyik rácsokkal díszített épületegyüttesébe. Mindez csak attól függ, hogy meddig kell még várnunk a rendszerváltásra.

Mai cikkeink:

Vagy szégyenkezhetünk életünk végéig

Fehérorosz békemenet indul? 

Minden borulhat

Helyettetek is még mindig, már megint szégyellem magam

Egy jó célért

Az egyéni felelősség az a valuta, amivel fizetünk a saját, belső szabadságunkért

Valahol el kell kezdeni visszatérni a civilizációba

A modell

Az igazi dráma

Mai kiemelt kommentjeink:

Ha a KDNP-t – valamilyen oknál fogva – (tudom ám! kellett, hogy a koalíció látszatát keltse, meg majd jó lesz valamire meggondolásból) nem veszi be Orbán a csapatba, most a „mélyen tisztelt” pap uraságok akkora kussban lennének, azt sem tudnánk, hogy egyáltalán léteznek.
Pedig az egyház, amióta fennáll, mindig aktívan politizált. Sőt! Sunyi, alattomos módon alakította azt. A királyoknak is ők adták meg az engedélyt a hivatalos működésre.
A szocializmusban kénytelenek voltak a hívek adományából (és az addig összeharácsolt vagyonból) megélni.
Mekkora lehetőség számukra, hogy Orbán mellett újra fénykorukat élhetik!?
Ki is használják rendesen.
Csakhogy a csillagok leáldoznak. Még akkor is, ha úgy tesznek, mint a kiöregedett rock-sztárok, még egyszer megpróbálnak rivaldafénybe kerülni, hogy újraéljék fénykorukat. De ez már nem ugyan az. Gusztustalan, undorító, ahogy a színpadon ugrálnak.
Gusztustalan és undorító, ahogy az egyház próbálja újraélni fénykorát, ahogy hírdeti a „kereszténységet”.
Pfujjjj, pfujjjj!(Sándorné)

Jegyezzük meg végre! A kormánynak nincs pénze, az adófizetők pénzét herdálja!(Mária)

Nekem sem túl jók a külföldön történt találkozásaim magyarokkal. Mindig igyekeztem kerülni is őket. Sok bunkó, akinek sikerült összekuporgatni annyi pénzt, hogy külföldre is kijusson, még bunkóbb, mint itthon. Miután a nyelvet nem ismerik, azt hiszik, garantáltan senki nem érti őket sem, lehetnek bőven modortalanok és trágárok. Nem is hiszik, hogy mindig van valaki, aki megérti őket, s ha nem is a szavakat, de a testbeszédet feltétlenül.(Virág)

A realitás talajáról elrugaszkodott valósághajlítók, végül a saját maguk állította csapdába sétálnak bele.
Belaruszban betelt a pohár.
Ez máshol is előfordulhat könnyedén.
Micsoda “élmény” lehet, a Karmelita teraszáról figyelemmel követni egy diktátor bukását!(Gábor)

A mai nap kommentje Ágnesé:

Valaki egyszer azt mondta, térdre, csuhások!, és hát letérdeltek elé.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.