1945 és 2010 között itt balliberális médiauralom volt. És bizony most kiegyensúlyozottan lehet tájékozódni.
Ez a kinyilatkozatás érkezhetett volna akár egy párhuzamos univerzumból is – bár lehet, hogy a Fidesz épp ott tartózkodik -, de a valóság ezzel szemben az, hogy Lomnici Zoltán alkotmányjogász szájából hangzott el a minap Zuglóban. A kedd este sztárvendégeként megérkező, egyébként a CÖF szóvivői feladatait is ellátó figura ezzel ugyan az egybegyűlteket nem lepte meg – Fidesz hívőkről van szó –, ám a sajtó munkatársait azért vélhetően igen. Orbán ugyan már egy ideje hangoztatja ezt a súlyos gondolatot, mégis elég sajnálatos ezt egy elviekben értelmiségi embertől hallani. Már csak azért is, mert 2010 óta nem a sajtó kiegyensúlyozottságáról, hanem annak egyoldalúvá tételéről beszélhetünk.
Azt hiszem ezt még csak statisztikákkal bizonygatni sem kell, hiszen aki ezzel nincs tisztában, annak végső soron hiába is próbálja meg az ember elmagyarázni. A Fidesz letarolta a hazai sajtó nagyrészét, és csak azokat hagyta meg, akikre szüksége volt ahhoz, hogy fenntartsa a szabad sajtó látszatát. Teljesen független médiumról Magyarországon ma már elég nehezen lehet beszélni. Létezik, de olyannyira ritka, mint amennyire ritka az, hogy Orbán Viktor nem hazudik élő, egyenes adásban. A Népszabadságot bedarálták, a Magyar Nemzetet visszanemzetifideszesítették, az Origót egy halom szeméttel tették egyenlővé. Mészáros Lőrinccel végeztették el a piszkos munkát, aki felvásárolta a vidéki sajtó szinte teljes egészét.
A rádió- és tv csatornákat a propaganada szócsöveivé tették. Már-már alig találni olyan sajtóorgánumot, amely ne fűződne valamilyen szinten Orbán valamelyik strómanjához. Ha ez jelenti a kiegyensúlyozott tájékoztatást, akkor nem tudom, Lomnici olvasatában mit jelent a sajtó szabadságának megszűnése. Az tény, hogy létezik az RTL Klub és létezik az Index vagy a HVG, azonban az is tény, hogy a közpénzből működtetett MTVA nem hajlandó a kormánypropagandán kívül másnak teret adni. Mint ahogy az ország egykor leginkább olvasott online hírportálja, az Origo sem szolgál más célt, mint az olvasók agymosása és az ellenzéki szereplők, újságírók egyértelmű lejáratása.
Azt nem tagadom, hogy nyilvánvalóan van igény konzervatív újságírásra is, azonban ennek minőségi változatával Magyarországon nem igazán lehet találkozni. Az ugyanis nem konzervatív újságírás, hogy a cikk szerzőjének feje még épp kilóg Orbán Viktor valagából, miközben a Magyar Nemzet vagy a 888 hasábjain posztolja szerzeményét. Olyan pedig, hogy keresztény vagy épp nemezeti újságírás nem létezik. Már a felvetés is teljességgel értelmetlen, hiszen hogy a búbánatban írhat valaki nemzeti vagy keresztény módon? A cikkében 2 soronként elrejt egy Jézus vagy egy turul szócskát?
Azt még a jobboldalon is elismerték – nem is egyszer -, hogy bár a morális fölény az ő oldalukon áll, jótollú, színvonalas munkát végezni képes újságírók, gondolkodók tekintetében nem annyira nekik áll a zászló. Ez pedig nem a liberális vagy a baloldali gondolkodók hibája. Mert ugyan megpróbálhatják az emberekre erőltetni a nemzetinek vagy kereszténynek nevezett újságíróikat, azonban ha a színvonal nem ér el egy bizonyos szintet, akkor csak egy szellemi alapfelszereltség tekintetében igencsak korlátozott réteget érhetnek el. Ezen erőszakkal sem tudnak változtatni, hiszen ami rossz, az akkor is rossz, ha nemzeti vagy vallásos köntösbe bújtatják.
Tehát az, amit Lomnici állított – miszerint végre kiegyensúlyozottan lehet tájékozódni – semmilyen értelemben nem igaz. Aki akarja, ma is megtalálhatja azokat a többé-kevésbé független lapokat, blogokat vagy véleményportálokat, ahonnan továbbra is tájékozódhat, azonban ez 2010 óta egyre nagyobb kihívás. Az internetet egyre több kormánypárti propagandát hirdető szennyoldal lepte el, amelyek között elvétve lehet találkozni azokkal a felületekkel, ahol a valóságról bizonyosodhatunk meg, a kormány hazugságaival szemben. Ilyen értelemben az, hogy a médiapiacot a saját céljaik érdekében letarolták, csak a Lomnici-féle kormánypárti szereplők számára egyenértékű a kiegyensúlyozottsággal.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.